Trentin Balázs (TISZA)

TRENTIN BALÁZS (TISZA): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vannak törvények, amelyek pénzről szólnak, és vannak törvények, amelyek arról szólnak, hogy hogyan bánjunk a pénzzel. A T/371. az utóbbiak közé tartozik, ez a törvény ugyanis nem költ el egyetlen forintot sem, de meghatározza, hogy milyen szabályok szerint döntsünk több tízezer milliárd forintról. Nem azt mondja meg, mire költsünk, hanem azt, hogy hogyan szabad bánni az adófizetők pénzével, és ez óriási különbség. A T/371. ezért olyan, mintha nem költségvetési törvény lenne, hanem a költségvetés alkotmánya.

A törvényjavaslatnak valójában négy pillére van. Ez a törvény elsőként reálisabb és stabilabb tervezést vesz célba. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a Fidesz-parlament 2025-ben egy olyan költségvetést fogadott el 2026-ra, amely 3,7 százalékos hiánnyal számolt, az év elején ez már 5 százalék hiányt jelentett, kormányváltáskor azonban a minisztériumi előrejelzés már 6,8 százalékot mutatott. Ha pedig levesszük belőle azokat az RRF-bevételeket, amelyeket a Fidesz-kormány nem tudott volna lehívni, és amelyekkel így hamisan számolt, akkor ez a szám már 8,3 százalék. Ez óriási különbség, és legkevésbé sem pusztán számviteli eltérés, hanem, ha jóindulatúan szeretnék fogalmazni ez ügyben, rendszerszintű probléma, ha kevésbé udvariasan, újabb fideszes szemfényvesztés és ámítás. Erre a problémára is hathatós választ ad a törvény.

Stabilizálja és reálissá teszi a tervezést, hiszen októberre teszi a költségvetés benyújtását, így lényegesen csökken annak a veszélye, hogy a költségvetés kormánykerete csaknem megállás nélkül rángatva legyen, mint ahogy az előző években a Fidesz tette. A 2021-es költségvetést 85 alkalommal, a ’22-est 61, a ’23-ast pedig 55 alkalommal, de még a 2025-öst is 46 alkalommal kellett év közben módosítani. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz kormányzása alatt hetente újra kellett írni Magyarország pénzügyi tervét.

Ez a törvény teret nyit a nyilvánosságnak is. A törvény kötelez, hogy ne lehessen csendben, a háttérben megbújva jelentős költségvetési módosításokat végrehajtani. Ez az útja a Fidesz kormányzása alatt eljátszott bizalom visszaépítésének.

A T/371. mindezek mellett egyértelműen állást foglal a demokratikus felelősség kérdésében, a törvény szerint ugyanis a Költségvetési Tanács feladata innentől kezdve az, amihez a legjobban ért: ellenőriz, elemez és véleményez, de a költségvetéssel kapcsolatos végső döntést a demokratikus felhatalmazással megbízott parlament hozza meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Költségvetési Tanács nem kormányoz, hanem ellenőriz, a parlament nem költségvetési tanácsadó, hanem döntéshozó. A törvény végső célja pedig: kiszámíthatóbb állam megteremtése, az, hogy a befektetők, az önkormányzatok, a vállalkozók és végső soron minden magyar család jobban tudjon tervezni. Egy működő és emberséges állam a magyar emberekért létezik, azokért az emberekért, akik minden reggel dolgozni indulnak, vállalkoznak, gyermeket nevelnek, adót fizetnek, és joggal várják el, hogy az állam ugyanazzal a felelősséggel bánjon a közös pénzükkel, ahogy ők bánnak a sajátjukkal. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)