Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is megköszönöm a vezérszónokoknak a támogatását, hiszen én úgy érzem ezekből a vezérszónoki hozzászólásokból, hogy a cél, a szándék közös, és a hangsúly azon van, hogy hogyan tudjuk leginkább és legjobban megtalálni a garanciákat. Akár azt is mondhatjuk, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala nemzeti minimum.

Ha megengedik, a hozzászólások mentén, azokra reagálva, pont a garanciákra reagálva meg szeretném jeleníteni azt, hogy mi az a zárt rendszer, amiben a törvényjavaslat elkészítésekor gondolkodtunk, és hogy miért volt számunkra ugyanekként fontos a garanciák beépítése.

A vezérszónoki hozzászólásokból is látható az, hogy egy célmező az, ami kapcsolódik ehhez az ügynökaktákhoz rendelt törvényjavaslathoz: egyrészről a közös múlt megismerése, minél hitelesebb megismerése, a társadalmi bizalom erősítése és a tudományos kutatás támogatása. Ezen célok mentén, ami a vezérszónoki hozzászólásokban is elhangzott, nagyon fontos az áldozat-központúság; az áldozat alatt a megfigyelt személyeket és harmadik személyeket értve ebben a fogalmi mezőben. Áldozat-központúság, ez az egyik, ami megjelenik. A másik, ami megjelenik, az, hogy ez egy információs kárpótlás, és ha ez információs kárpótlás, akkor ebből sok részletszabály, adott esetben a három év helyetti ötéves védelmi idő is levezethető.

(11.50)

Ha a nóvumokat tekintjük, egyik nóvum a már elfogadott, minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság eljárása, amihez beépítésre kerültek további garanciális elemek, és itt a hangsúly azon van, hogy megannyi dokumentum, irat így most a levéltár szakértő kezelésébe fog kerülni.

Az is elhangzott, hogy egy proaktív szemlélet jelenik meg az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő személyek ‑ 6-os karton, mágnesszalag, B-dosszié, B-napló ‑ nyilvánosságra hozatalában. Valóban, kétlépcsős a nyilvánosságra hozatal pont a digitalizáció és az adatteher, a dokumentumteher okán: először a 6-os karton, mágnesszalag, második körben pedig a B-dosszié és a B-naplók kerülnek nyilvánosságra hozatalra a proaktív, közérdekből nyilvános, állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő személyek vonatkozásában. Mind a 6-os karton, mágnesszalag, B-dosszié, B-napló vonatkozásában azok az adatok kerülnek nyilvánosságra, amelyek egyébként a személyi számon kívül, illetőleg a szenzitív adatokon kívül vannak.

Elhangzott az, hogy itt nyilvánosságra kerülnek adatok, és ügynököt kiáltunk ‑ ezek a gondolatok jelentek meg. Ehhez kapcsolódik a 9. § szakasz (7) bekezdése, amely biztosítja a helyesbítéshez való jogot egyrészről. Ez az egyik eszközrendszer. A helyesbítéshez való jog alapján akár a közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában, akár ha bárki más megfigyeltként, harmadik személyként megtekinti a saját adatait ‑ amire megint rengeteg speciális szabály vonatkozik ‑, abban az esetben egy helyesbítési nyilatkozat hozzácsatolását kérheti a levéltári iratokhoz. Ha ez az ügynöklistához kapcsolódik, amely közérdekből nyilvános, akkor pedig ugyanúgy azt is nyilvánosságra kell hozni. Ez az egyik garanciális elem, amit beépítettünk.

A második az, hogy pont ezen garanciális szempontok okán a 6-os kartonon, s a többi, nem szerepelnek a beszervezéshez kapcsolódó szenzitív adatok pont az emberi méltóság, magánélet, személyes adatok, s a többi védelme okán. És ha az önök által említett zsarolás az, ami a beszervezésre vezetett, akkor az, ha nem érint szenzitív adatot, meg fog jelenni ezekben a közzétett adatokban.

A másik kérdéskör, ami megjelent, a közérdek védelme, kegyeleti jog közötti összhang megteremtése. Ha a kegyeleti jogot egyébként általánosságban tekintjük, a kegyelet az elhunyt tiszteletben tartásához való jog, a polgári törvénykönyv semmilyen idősávot, semmilyen védelmi időt nem állapít meg egyébként a kegyeleti jog tekintetében, ezt mindig a bíróság esetről esetre határozza meg, hogy fennáll‑e még a kegyeleti jog védelme, vagy sem. Miután áldozatvédelem, és a célnál megjelent, hogy ez egyébként egy információs kárpótlás, akkor ahova észszerű volt visszanyúlni, az nem volt más, mint az infotörvény rendelkezései. Az infotörvénynél ez az általános védelmi idő egy ötéves védelmi idő, de itt az ötéves védelmi időnél is vannak kitételek, attól függően, hogy milyen adatokra vonatkozik. Szenzitív adatoknál teljesen más a védelmi idő, ha nem ismert a születés időpontja, a halálozás időpontja, megint hosszabb idősávok jelentek meg, tehát így építettük be ezeket a garanciákat.

A kutatónak, a tudományos kutatónak azért van egy olyan szabályozási keretrendszere, amin belül kell mozognia, legyen az egyetemi kutató, legyen bármilyen, más területhez kapcsolódóan kutatásokat végző személy, van egy szabályozási keretrendszer, ami azért eléggé masszív. És ezen a szabályozási keretrendszeren belül kell neki megfelelően működnie.

Az áldozatok személyes adatainak védelme. A közérdekből nyilvános adatoknál a megfigyelt személy és a harmadik személyek személyes adata sehol nem tűnik fel, tehát azok mindenhol anonimizálásra kerülnek. A megfigyelt és a harmadik személynél egy önálló adatkört és adathoz való hozzáférési kört jelöl maga a törvényjavaslat. A harmadik személy, illetőleg a megfigyelt megismerheti a saját magához kapcsolódó, a másik személy vonatkozásában a leíró adatokat, egymás relációjában a másik személy hozzájárulásával hozhatják nyilvánosságra a köztük történt aktivitások leíró adatait. Tehát ide is garanciális szabályokat varrtunk be, és olyan garanciális szabályokat, hogy arra figyeltünk, hogy az emberi méltóság, az abból levezethető magánélethez való jog védelme, az abból levezethető személyes adatok védelme teljes körű garanciális szabályok mentén körbehatárolt és védelmet élvező legyen, és ezért kerültek ekként megállapításra ezek a részletszabályok. Ennyit szerettem volna a vezérszónoki hozzászólásokhoz a hozzászólásomban megjeleníteni, és köszönöm a hozzáállásukat. (Taps.)