Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma egy olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a tisztelt Ház, amely közös történelmi önismeretünk és demokratikus kultúránk szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A törvényjavaslat abból az egyszerű, de alapvető felismerésből indul ki, hogy a demokratikus jogállam működésének nélkülözhetetlen feltétele a múlt megismerhetősége. Egy közösség csak akkor képes őszintén szembenézni saját történelmével, ha rendelkezésére állnak azok a hiteles források, amelyek alapján a múlt eseményei feltárhatók, értelmezhetők és megvitathatók. Ez nem csupán a szakmabeliek szűk körének ügye, hanem valamennyiünk közös érdeke.

Az elmúlt több mint 35 évben Magyarország több alkalommal tett kísérletet arra, hogy biztosítsa a jogi kereteket a kommunista diktatúra állambiztonsági működésének feltárásához. A korábban elfogadott törvények fontos eredményeket hoztak, ugyanakkor nem tudták maradéktalanul kielégíteni sem a társadalmi igényeket, sem a tudományos kutatás elvárásait. A múlt megismerése sok tekintetben továbbra is hiányos, az iratok hozzáférhetősége pedig számos esetben indokolatlan korlátokba ütközik. Éppen ezért a kormány nem egyszerű törvénymódosítást javasol, hanem egy új, ezen szempontok mentén huzalozott új szabályozás megalkotását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét mint a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője. A levéltár feladata nem pusztán az iratok megőrzése lesz, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is. A digitális technológiák alkalmazásával a történeti források szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban válnak hozzáférhetővé.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb újítása az adatmegismerési szabályok korszerűsítése. Az új szabályozás egyik alapvető célja, hogy a történeti kutatások megkönnyítése mellett az állambiztonsági hálózat működésével összefüggésben nyilvántartott személyek meghatározott adatai bárki számára online elérhetővé váljanak. A szabályozás megerősíti az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljeskörűen megismerhessék. Egyszerűbbé válik az eljárás, bővülnek a hozzátartozók jogosultságai, és lehetővé válik, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek és hivatásos alkalmazottak személyazonosságát is. Ez a rendelkezés az információs kárpótlás követelményeinek érvényesülését szolgálja, amelyet az Alkotmánybíróság gyakorlata is hosszú ideje hangsúlyoz.

A szabályozás ugyanakkor nem csupán az érintettek, hanem a teljes társadalom számára is szélesebb megismerési lehetőséget biztosít. Főszabállyá válik, hogy az állambiztonsági iratok anonimizált formában bárki számára hozzáférhetőek legyenek. A törvényjavaslat emellett lerövidíti az anonimizálás nélküli megismeréshez kapcsolódó védelmi időt azokban az esetekben, amikor az érintett halálozásának időpontja ismert, ezzel összhangot teremtve az általános adatvédelmi szabályozással.

Fontos ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy a nyilvánosság bővítése nem jelenti a személyiségi jogok háttérbe szorítását. A törvényjavaslat továbbra is kiemelt védelemben részesíti az emberi méltóságot, a magánélethez való jogot, valamint a különleges személyes adatokat. Az érzékeny személyes adatokra hosszabb védelmi idő vonatkozik, és a kutatási szabályok is biztosítják, hogy ezek kizárólag indokolt esetben, megfelelő garanciák mellett legyenek megismerhetők.

(10.50)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jelentős előrelépésként tartalmazza azt is, hogy a levéltár meghatározott irategyütteseket, így különösen a 6-os kartonokat, B-naplókat, B-dossziékat, illetőleg a mágnesszalagon tárolt leíró adatokat digitális, kereshető formában teszi közzé hivatalos honlapján. Ez nemcsak a kutatók munkáját könnyíti meg, hanem a társadalmi emlékezet megőrzését és a közéleti párbeszédet is erősíti.

A törvényjavaslat átveszi a nemrég elfogadott 1995. évi CXXV. törvényhez, valamint a 2026. évi XXVIII. törvényhez kapcsolódó, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságra és a minősített iratok felülvizsgálatára vonatkozó új rendelkezéseket. A törvényjavaslat a történeti kutatások feltételeit is jelentősen javítja, ennek érdekében felülvizsgálja és elhagyja a hatályos szabályozás több olyan fogalmát és jogintézményét, amelyek az elmúlt évek tapasztalatai szerint indokolatlanul korlátozták az állambiztonsági iratok kutathatóságát. Megszűnik a zároltatás intézménye, egyszerűsödik a kutatási eljárás, csökkennek egyes védelmi idők, valamint a szabályozás felülvizsgálja az olyan fogalmak alkalmazását is, amelyek a gyakorlatban számos értelmezési bizonytalanságot eredményeztek.

A törvényjavaslat egyik legjelentősebb szemléletbeli változása ugyanakkor az, hogy a kutatókra a jövőben nem egy külön speciális kutatási rezsim, hanem a közlevéltárakban általánosan alkalmazott levéltári kutatási szabályok lesznek az irányadóak. Ez azt jelenti, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratok kutatása a jövőben a levéltári törvény általános szabályai szerint történik. Ezzel a kutatók számára kiszámíthatóbb, egyszerűbb és szélesebb körű hozzáférés biztosítható, miközben a személyiségi jogok és az adatvédelem garanciái továbbra is maradéktalanul teljesülnek.

A törvényjavaslat a múlt feltárásának teljességét szolgáló, fontos garanciális rendelkezést is tartalmaz. Előírja, hogy minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a jogellenesen birtokában lévő, a törvény hatálya alá tartozó állambiztonsági iratokat ‑ ideértve azok másodpéldányait és másolatait is ‑ a törvény hatálybalépését követően átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Ezzel biztosítható, hogy ezek a történeti források ne magángyűjteményekben vagy ismeretlen helyeken maradjanak, hanem a köz emlékezetét szolgálják egységes levéltári kezelésben, a törvény garanciális szabályai mellett váljanak hozzáférhetővé.

Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat szimbolikus üzenetet is hordoz: hatálybalépésének időpontja egybeesik az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulójával. Ez emlékeztet bennünket arra, hogy a szabadság nem csupán politikai önrendelkezést jelent, hanem a történelmi igazság megismerésének szabadságát is. A múlt feltárása nem a múltban élésről szól, hanem arról, hogy a jövőt a történelmi tapasztalatok ismeretében építhessük.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat a nyilvánosság, a tudomány szabadsága, az információs önrendelkezés és az emberi méltóság alkotmányos értékei között teremt korszerű és kiegyensúlyozott szabályozást, egyszerre szolgálja az áldozatok méltóságát, a történeti kutatás szabadságát és a demokratikus közélet átláthatóságát.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország a kommunista diktatúra állambiztonsági múltjának feltárásával egy új, átláthatóbb és hitelesebb korszakot nyisson. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)