Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék egy más gondolkodást is behozni ebbe a vitába, nem mintha azt gondolnám, hogy ez eltéríti majd a kétharmaddal rendelkező TISZA Pártot az eredeti elképzelésétől, de fontosnak gondolom ezt megemlíteni. Ugyanis ez a vita nem csak arról szól, hogyan viszonyulunk a történeti alkotmányunkhoz, bár ez is izgalmas. Ugye, önök nemrég a Nemzeti hitvallást kiparancsolták a közintézményekből, elég demonstratív módon. Ettől a Nemzeti hitvallás még az Alaptörvényünk része maradt, és része lesz addig, ameddig önök az Alaptörvényt meg nem változtatják egy alkotmányozási folyamatban.

Az az okfejtés, amit itt elmondok, az alkotmánybírósági döntésekkel is alátámasztható. Ezt azért mondom, mert én figyelem azért az önök érdemi megszólalóit is, nem csak ennél a vitánál, és ezért látom azt, hogy sokan forgatják az Alkotmánybíróság döntéseit. Ott a frakcióvezető asszony mögötti körben általában ilyen megszólalásokat hallok, ami tetszik nekem.

Akkor én a következőt mondom el történeti tényekre és alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozva, hogy amikor vármegyéről vagy megyéről vitázunk, akkor lássák a történeti lényegét is az egésznek. Mert a kérdésnek nem az a lényege, hogy az egyik egy ezeréves intézmény, a „megye” kifejezés meg az ötvenes évekből volt velünk, ameddig mi ezt meg nem változtattuk, mert ha csak ennyi lenne az egésznek a tartalma, akkor nem érdemelne ez annyit, hogy itt vitázzunk egymással. De azt kell látniuk, hogy a hatalommegosztás gondolata, amit a világ Montesquieu-höz köt, valójában a magyar alkotmányos fejlődésnek része volt ‑ és ezt az Alkotmánybíróság a történeti alkotmányunkra hivatkozva több döntésében kifejti.

Ugyanis mi volt a vármegye lényege? A hatalommegosztás rendszerében jött létre a vármegye: volt hatalma nyilvánvalóan a királynak, volt a nemesi vármegyének ‑ ez a nemesi vármegye később tágul és nem csak a nemesség vármegyéje lesz ‑, és persze a kettő között volt a rendi országgyűlésnek is hatalma. Egy hatalommegosztást hozott létre a történelmi alkotmányunk és a magyar alkotmányos fejlődésünk, jóval előbb, mint ahogy ezeket a gondolatokat Montesquieu leírta volna. Tehát ezt lássák a vármegye mögött, a vármegye a hatalommegosztásnak egy rendszere, a királyi hatalommal szemben is, még a rendi országgyűléssel szemben is.

Amikor az ötvenes években a vármegyét eltörölték, akkor nem egyszerűen a történeti hagyományainkkal mentek szembe, hanem egy más igazgatási struktúrát hoztak létre, ahonnan pont a hatalommegosztást dobták ki az igazgatás rendszeréből, hiszen az ötvenes évektől kezdve a kommunista világban a hatalommegosztás szóba sem jöhetett, az egész igazgatási rendszer egy föntről irányított rendszer volt. És amikor mi megváltoztatjuk ezt a rendszert, és újra visszahozzuk a vármegyét ‑ kicsit késve, erre joggal hivatkozik frakcióvezető asszony; voltak belső viták köztünk, hivatkoztak arra, hogy Lázár képviselő úr annak idején milyen álláspontot képviselt, sokan más állásponton voltunk akkor is ‑, a vármegye rendszerét, akkor a vármegyének éppen a hatalommegosztási szerepét ismerjük el, és nem csak egy régi történeti fogalmat hozunk vissza.

Amitől én félek, nyilvánvalóan ez megint csak az én vízióm: látom azt, hogy mi zajlik az Országgyűlésben, milyen közjogi tartalmú kérdésekben döntenek és hogyan. A köztársasági elnökre utalok, az Alkotmánybíróságra, jön majd a bírói rendszerhez való hozzányúlás és az összes többi ellensúly, ami ellensúlyt képez az Országgyűlésnek. Pontosabban: nem egészen az Országgyűlésnek, az Országgyűlés többségének, azaz a kormányzati többségnek, mert a modern világban a kormánynak van többsége egy Országgyűlésben, és az az igazi hatalom, és vele szemben az alkotmányok létrehoztak ellensúlyokat. Ezeket az ellensúlyokat számolják fel önök gőzerővel. És ebbe a rendszerbe illeszkedik bele a vármegye mint kifejezésnek az eltörlése. Mert mondom, itt nemcsak a múltunk egy darabját dobják félre, hanem ez számomra előrevetíti azt, hogy amikor jönnek majd végre az érdemi kérdések, és az önkormányzatokért felelős miniszter itt a parlamentben végre érdemi kérdésekről is beszélni fog, én arra számítok, hogy ott azt fogom látni, hogy a középszintet, az önkormányzati igazgatás középszintjét meg fogják gyengíteni. Ennek a „megye” kifejezéssel gyakorlatilag ilyen szempontból meg is ágyaznak. Ezt gondolom, hogy ez fog történni.

De a mondandómnak az a lényege, hogy ne csak a múlt vagy modernitás kérdéseiről beszéljünk két szó használata kapcsán, hanem lássák az egésznek a lényegét. És a lényeg a hatalommegosztás rendszere, amit önök most itt felszámolnak. És annak idején, amikor a vármegye kialakult, ez a hatalommegosztás része volt a királyi hatalom, a rendi országgyűlés között és a vármegyei igazgatás között. Ezek a lényegi kérdések, a kifejezések másodlagosak. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)