Kármán András (TISZA)

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt a kérdésére válaszolnék, engedje meg, hogy először tisztázzam a jegybanki függetlenség kérdését.

A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politika és egyéb alapvető feladatai körében, tehát például a kamatok meghatározásában, az árstabilitás védelmében szükséges eszközökről való döntésben független, és ebbe a kormány nem szólhat bele. Ez a függetlenség egyébként a garanciája annak, hogy az inflációt a napi politikai érdekektől függetlenül lehessen kordában tartani, és ehhez a jövőben is ragaszkodunk. Ugyanakkor a Nemzeti Bank a tágabb értelemben vett államháztartásnak is a része, és a rábízott közpénzekkel való gazdálkodását ellenőrizni kell: részben az Állami Számvevőszéknek, részben az Országgyűlésnek.

A kettőt tehát szét kell választani: a monetáris politikába a kormány nem szólhat bele, a közpénzek felhasználását viszont az Országgyűlésnek kötelessége ellenőrizni. A Fidesz ezt pontosan fordítva csinálta: a monetáris politikába beleszólt, a korábbi nemzetgazdasági miniszter rendszeresen kijelentette, hogy a kamatok túl magasak, mikor kell vagy mikor nem kell a jegybanknak kamatot csökkenteni vagy épp a forint árfolyamát gyengíteni, ugyanakkor a jegybank gazdálkodásának az ellenőrzését elhanyagolták és minden nyilvános kontroll alól kivonták.

Fontos tisztázni a Magyar Nemzeti Bank két legfontosabb testülete közötti különbséget is. A Monetáris Tanács a monetáris politika döntéshozó szerve, a kamatokról és az árstabilitásról dönt, itt tehát a függetlenség sérthetetlen. A felügyelőbizottság ezzel szemben az MNB tulajdonosi ellenőrzésének szerve, azt felügyeli, hogy a bank a közpénzekkel felelősen gazdálkodjon, itt tehát nem a függetlenség, hanem az elszámoltathatóság a kérdés.

És itt térhetünk rá az ön kérdésére: meddig működhet törvénytelenül az MNB Felügyelőbizottsága? A válasz: semeddig sem, mert a testület jelenleg sem működik törvénytelenül. A törvény szerint a hat tagból az elnökön kívül hármat az Országgyűlés választ, és őket bármely párt, így a kormánypárt is jelölheti, kvóta nincsen. Azzal tehát, hogy Csath Magdolna nem tagja a bizottságnak, semmilyen jogszabály nem sérül. A valódi kérdés azonban nem ez, hanem hogy ez a szabályozás a magyar emberek érdekeit szolgálja‑e, mert a felügyelőbizottság éveken át tétlenül nézte, ahogy a NER kegyeltjei a Nemzeti Bankból a magyar adófizetők százmilliárdjait szivattyúzzák ki. Ez a rendszer tehát nem végezte el a feladatát.

A rendszer hibái természetesen nem mentesítik a felelősség alól azokat a felügyelőbizottsági tagokat, akik hosszú éveken át havi sokmilliós tiszteletdíjért és céges autóért cserébe tárták szét a karjukat, mondván, hogy sajnos jogállásukból adódóan semmit sem tehetnek a jegybank szisztematikus kirablása ellen. Éppen ezért pénzügyminiszterként a jegybank felügyelőbizottságából a két miniszteri delegáltat visszahívtam, és új tagokat jelöltem, a tiszteletdíjak csökkentése érdekében pedig törvénymódosítást fogunk előterjeszteni.

Emellett a Pénzügyminisztérium jelenleg is vizsgálja annak lehetőségét, hogy hogyan lehet a Nemzeti Bank közpénzekkel való gazdálkodásának ellenőrzését megerősíteni. Itt a probléma kulcsa egyébként az, hogy a jegybanki belső ellenőrzés és annak vezetője az elnök alá van rendelve, tehát attól kapja a feladatokat és a fizetését, akit egyben ellenőriznie kéne. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Megfontolandó tehát, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatot alapul véve létrehozzunk egy olyan ellenőrző szervet, amelynek irányítása közvetlenül a felügyelőbizottság alá van rendelve. (Az elnök csenget.) Emellett nagyon fontos, hogy a jövőben a felügyelőbizottság hatásköre kiterjedjen az MNB-alapítványokra és az ingatlanfelújításokat végző leányvállalatokra is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)