karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Szabadi István (Mi Hazánk)

2026-07-27 · 20. ülésnap · felszólalás · 4:48

napirendi pont: Bizottsági jelentések vitája T/305 A kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

Szöveg4 384 karakter · 7 bekezdés · JSON

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, amivel egyetértünk.

A pártunkhoz érkezett bejelentések alapján én még januárban írásbeli kérdéssel fordultam Orbán Viktorhoz, hogy a tavaly július 1-jével bevezetett szabályozás sürgős rendezést kíván, mert a becslések szerint közel félmillió magyar állampolgárt érint, akiknek nincs lehetőségük a törvénynek való megfelelésre. Fónagy János volt államtitkár úr akkori válasza szerint a büntetőjogi rendelkezések jogalkotói célja az volt, hogy a szándékos visszaéléseket szankcionálják, különösen azokban a helyzetekben, ahol a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás kockázata ténylegesen fennáll.

A bejelentők részéről kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy a „validáló szolgáltató” fogalma kizárólag magyar sajátosság, sem az uniós MiCA-rendelet, ahogy említették már, sem a nemzetközi kriptoszektor nem ismeri. Először egyetlen validáló szolgáltató szerepelt az SZTFH nyilvántartásában, ez pedig egy újonnan alapított, a szakmában ismeretlen, azaz nem igazán ismert, minimális kapacitású cég. Később is csak kettő kapott ilyen engedélyt. Nem véletlen, hogy a szabályozás hatálybalépése óta több jelentős, uniós engedéllyel rendelkező szolgáltató hagyta el a magyar piacot. Különösen aggályos, hogy a törvény büntetőjogi következményeket fűzött olyan tevékenységekhez, amelyek pontos tartalma nem volt tisztázva. Eddig a törvény validált szolgáltató hiányában kriminalizálta azon állampolgárokat, akiknek kriptoeszközeik vannak és használni szeretnék őket.

A Mi Hazánk Mozgalom üdvözli azt, hogy a jelen törvényjavaslat kivezeti az általunk a kezdetek óta elhibázottnak és szakmaiatlannak minősített szabályozást, hatályon kívül helyezi a kapcsolódó Btk.-tényállásokat, kivezeti a validátori rendszert és az SZTFH kapcsolódó hatásköreit. Nonszensz volt azonban, hogy bűnözővé nyilvánítottak olyanokat, akik a leadózott saját pénzüket kriptoeszközben akarták tartani, de olyan helyen, amit nem validáltak. Megjegyzendő, hogy volt egy időszak, amikor nem is volt jóváhagyott validátor, tehát nem is lehetett legális kriptoeszközt mozgatni, visszaváltani, megvásárolni, valamint az is teljesen átláthatatlan volt, hogy miért pont az a pár cég kapott validálási jogot.

Tehát felmerült nagyon sok kérdés ebben az ügyben. A teljes deregularizációval azonban nem értünk egyet, mert önmagában a kereskedés szabályozása érthető cél, meg is kell védenünk az embereket, hogy a csaló kriptoszolgáltatók ne vegyék el a pénzüket, viszont hiányoljuk a törvényjavaslatból, hogy nem kártalanítja azokat, akik kárt szenvedtek az állam miatt. Amikor a törvényt bevezették, a szolgáltatók a kereskedést egymás után befagyasztották, és ez kellemetlen helyzetbe hozta nagyon sok honfitársunkat.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy a validálásból származó adatokat a szolgáltató és az SZTFH három munkanapon belül visszavonhatatlanul törli, gyakorlatilag megsemmisítik a korábbi fideszes szabályozást. Viszont, ha már úgyis megtörtént és adatok keletkeztek a hazai kriptohelyzetről, felmerül, nem lehetne‑e azokkal kezdeni valamit anonim módon statisztikai szempontból, már csak a szakágat, az ágazatot is tekintve. Álláspontunk szerint szét kell választani az állampolgárok adatának törlését a hatósági nyomozati relevanciájú adatok törlésétől, mert az ellenőrizetlen törlést rendkívül aggályosnak tartjuk. Kérdésként merül fel, hogy ki és milyen független ellenőrzéssel fogja törölni majd az adatokat, nem semmisül‑e meg olyan adat, ami más, például pénzmosás elleni eljáráshoz szükséges lenne.

Felmerül a kérdés, hogy minek ez a kapkodás és ez a visszavonhatatlanság. A törvényjavaslatnak ezt a részét egyáltalán nem tartjuk transzparensnek. Álláspontunk szerint a szabályozás nem csak a kriptoeszközökről szól, a mögötte lévő blokklánc-technológia alkalmas lenne arra, hogy az állam működése, a bankszektor, akár a végrehajtás is teljesen átlátható legyen, meghamisíthatatlan dokumentációkkal és folyamatokkal. Rendszerszinten a puszta deregulációt kevésnek tartjuk. A MiCA keretén belül szükség van egy magyar, nem kriminalizáló fogyasztóvédelmi és visszaélést megelőző keretre, valamint a blokklánc-technológiát mint átláthatósági eszközt, stratégiai lehetőségnek tartjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Apáti István tapsol.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szabadi István — 2026-07-27, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/20-158.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-20-158,
  title = {Szabadi István — 2026-07-27, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/20-158.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}