Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az ember ilyenkor egy vitához szól hozzá, de miután ennek a vitának az értelmezési tartományába eső elemek kevésbé voltak érezhetők a mai napon, így engedjék meg, hogy a bizottsági ismertetésekben szereplő módosító javaslatokhoz fűzzek néhány szót, azzal, hogy először is azt szükséges tisztán látni, hogy mi is a célja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak. Egy nagyon fontos alaptételre, egy nagyon fontos dogmára épül, miszerint a közhatalom gyakorlása és a közpénzzel való rendelkezés során a köz érdekében kell eljárni. Ez az az alaptétel, amire az egész NVVH eljárási rendszere épül.

Ahhoz, hogy ezt a célt meg tudjuk valósítani, három kritériumnak kell megvalósulnia: ennek a közpénzfelhasználásnak törvényesnek, ellenőrizhetőnek és átláthatónak kell lenni. Ugye, ez az a három kitétel, ami egyébként az európai uniós források kapcsán és a vagyonnyilatkozatok és az Integritás Hatóság eljárása kapcsán már felmerült. És ha és amennyiben ez a rendszer megbicsaklik, ezek a kritériumok megbicsakolnak, akkor lép az állam működésbe, és az NVVH által egy integrált szervezet, amely pártatlan, független és kizárólag a törvényeknek alárendelt szervezet, jár el.

Az általános vitán sokszor elhangzott, mi szükség arra, hogy egyetlenegy szervezet. Ugye, hatékonysági célkitűzés az, amit szükséges megvalósítani. Az is elhangzott, hogy nincsen mintája Európában. Ha az európai modelleket tekintjük, akkor egységes vagyonvisszaszerzési modell az Európai Unióban nem létezik. De különböző modellek képződnek le, és ilyen centralizált modell Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, illetőleg Írországban jelenik meg, egyetlenegy centralizált szervezetben megjelenő vagyonvisszaszerzési célzattal.

Azok az indítványok, amelyek az ismertetések során a módosító javaslatokban megjelentek, egy nagyon fontos kérdéskör köré vonhatók. Ezek a kérdéskörök akkor merülnek fel, amikor valamilyen szervezet eljárási szabályainak kialakításáról van szó, hiszen azt a kérdést boncolgatja ‑ ugye, megjelent a jogorvoslat, a jogkörök gyakorlása ügyészségen belül, NVVH-hoz viszonyított rendszerben ‑, hogy egy ilyen eljárási szabályozási rendszerben egy nagyon fontos dilemma az eljárási hatékonyság és az eljárási garanciák kérdésében való állásfoglalás. Hogyha az eljárási hatékonyságot nézzük, az mindig gyorsítja a folyamatot, az koncentrációt tesz szükségessé. Ha az eljárási garanciákat nézzük, azok egy picikét ‑ természetüknél fogva ‑ lassítják, és jogköröket szeparálnak egymástól. Éppen ezért ahhoz, hogy ezt az egyensúlyt megleljük, és jó válaszokat tudjunk adni, amikor eljárási szabályokat rendelünk valamely szervezet mellé, akkor a valós alapjogi védelmet jelentő garanciákat kell megtalálni. Ez azt jelenti innentől kezdve ‑ leképezve a szabályozás szintjére ‑, hogy ott kell jogorvoslatot biztosítani, ahol az intézkedés alapjogi sérelmet okozhat, vagy alapjogot korlátozhat. A jogköröknél pedig érdemes a nemzetközi és a magyar szabályozási gyakorlatot tekinteni. Ha ezt a kettő, illetőleg három kiindulási pontot tekintjük, akkor a módosító javaslatokban szereplő felvetésekhez kapcsolódóan azok a megoldások, hogy az, ami felvetésre került, hogy integrált rendszer, nem idegen a magyar gondolkodásban, a magyar intézményi szervezetrendszerben, hiszen a közigazgatási és a büntetőeljárási tevékenység adott esetben megjelenik a NAV-on belül is meg a rendőrségen belül is.

Felmerült az, hogy az NVVH-n belül az intézkedéssel szembeni panasz, jogorvoslat és a többi miért az NVVH rendszerén belül valósul meg. Ha a magyar gondolkodásmódot tekintjük és ha az NVVH-t a két szinten belül: amikor ellenőriz, abban az esetben az Állami Számvevőszékhez hasonlíthatjuk, egyébként pedig, amikor eljárási cselekményeket, büntetőeljárási, nyomozati cselekményeket végez, vádhatóságot képvisel, akkor az ügyészséghez rokoníthatjuk. Ha az ügyészséggel rokonítjuk ebben a kérdésben, akkor azt látjuk a magyar szabályozást tekintve, hogy ügyészségi rendszeren belül a fellebbviteli ügyészség az alárendelt ügyészség intézkedései vonatkozásában él ugyanezzel a jogkörrel, hatáskörrel.

Felmerültek olyan kérdések is, amelyek adott esetben az áttételt elrendelő határozattal kapcsolatos jogorvoslatra utalnak. A magyar jogrendszer nem ismeri ezt az eljárást, nem ismeri a büntetőeljárási jog ‑ és következetesen nem ismeri ‑, nem ismeri azt, amikor a vádemelést megelőzően egy önálló jogorvoslat lenne lehetőség arra az esetre, hogy melyik bűnüldöző szerv jár el.

A másik kör, ami megjelent a módosító javaslatokban, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálattal kapcsolatosan az általános közigazgatási eljárás szabályai kerüljenek ránézve alkalmazásra. Az Ákr. szabályait közigazgatási ügy vonatkozásában, államigazgatási ügy vonatkozásában lehet, az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálata kívül esik teljes egészében ezen a fogalmi körön.

Egyrészt ezt szükséges rögzíteni, másrészt azt, hogy mi ennek a közvagyonvédelmi vizsgálatnak a célja. Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni, ezt tekinthetjük egy dobbantónak.

(18.30)

A közvagyonvédelmi vizsgálat során tények kerülnek kivizsgálásra, tények, adatok, információk, és ez alapján hozhat az NVVH egy közvagyonvédelmi intézkedést, és a természetének a függvényében ez lehet vagyonvédelmi, egy közvagyonvédelmi felügyelet, lehet egy szignalizáció más szervek irányába, és lehet az, hogy az NVVH saját hatáskörben maga folytatja le az eljárást. Tehát emiatt a két szempont miatt sem lehetséges, és ahogy elnök úr is megjelenítette, abban a szerepkörben, amikor az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványaihoz hasonlatos jogosítványt kap, a mi magyar gondolkodásmódunk ott sem biztosítja ezt a jogorvoslati lehetőséget.

Azokkal a módosító indítványokkal, amelyek mind a két bizottságban elfogadást nyertek, a kormány egyetért, azokat támogatja, hiszen ezek megerősítik azokat a garanciákat, amely garanciák egyébként magában a törvényjavaslatban is megjelennek.

És a legfontosabb üzenete az, amit már a kollégák is megjelenítettek, miszerint ez a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat nem csupán azt jelenti, hogy a múltban megvalósított visszaélésszerű közpénzfelhasználás kapcsán jár el, hanem nagyon fontos üzenetet hordoz a jövőre nézve is: a közpénzekkel való gazdálkodás során a köz érdekében kell eljárni. Ezt a két nagyon fontos üzenetet hordozza.

Ha megengedik zárásként, miniszterelnök úr a mai napirend előtti felszólalásában számos elfogadott törvényt jelenített meg, amelyek e Ház falai között kerültek elfogadásra, és bár tudom, hogy nem szokás, de mégis engedjék meg nekem, hogy miután ezen törvények közül számosan voltak olyanok, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium kollégái készítettek elő, illetőleg terjesztettek elő, én itt, a Parlament falai között is megköszönjem az ő munkájukat, szakmai elkötelezettségüket és a lelkesedésüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)