karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Gombár Dávid (TISZA)

2026-07-21 · 19. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 5:14

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/366 A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosításáról

Szöveg4 508 karakter · 9 bekezdés · JSON

GOMBÁR DÁVID, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat első ránézésre egy technikai módosításnak tűnhet. Valójában ez egy nagyon fontos alapelvet erősít meg, azt az alapelvet, hogy ilyen jelentőségű kérdésekben ne személyi döntések, hanem átlátható, kiszámítható, szakmailag megalapozott hatósági eljárások szülessenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felmerül a kérdés, hogy mi indokolja azt, hogy egy ilyen horderejű ügyben a döntést nem a piaci folyamatokra és az objektív hatósági eljárásokra bízzák, hanem helyette kizárólag egy miniszter személyi döntésére. Pedig egy akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínének kijelölése ennél sokkal komplexebb téma. Ez egyszerre környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, közegészségügyi, területfejlesztési és egyben természetesen gazdasági kérdés is. De talán a legfontosabb az, hogy 16 év orbáni maffiakormányzás után legfőképpen ez egy bizalmi kérdés.

Éppen ezért nem lehet egy ilyen összetett ügyet kizárólag egyetlen szempont alapján megítélni, és különösen nem lehet egyetlen személy döntésére bízni. Az ilyen beruházásokról nem személyi döntéseknek kell szólniuk, hanem átlátható hatósági eljárásoknak, amelyekben minden érintett szakhatóság elvégzi a saját vizsgálatát, és minden jogszabályban meghatározott feltétel teljesülését ellenőrzik. Pontosan ezért szükséges a miniszteri kijelölési jogkör megszüntetése.

A cél nem az, hogy több vagy kevesebb akkumulátoripari beruházás valósuljon meg. A cél, hogy bármilyen ipari létesítmény helyszíne kizárólag úgy legyen kijelölve, hogy az minden környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, közegészségügyi és minden egyéb szakmai követelménynek megfeleljen. A döntéseknek a jogszabályokon, a szakmai vizsgálatok eredményein és az objektív hatósági eljárásokon kell alapulniuk.

A módosítás szükségességét maga a gyakorlat is igazolja. A miniszteri kijelölési jogkör létrejött, de nem működött, egyetlenegy végrehajtási szabály nem készült el. Három kérelem érkezett a jogelőd minisztériumba, ennek ellenére egyetlenegy kijelölő rendelet sem született. Ez önmagában is bizonyítja, hogy ez a jogintézmény nem töltötte be a szerepét: nem gyorsította az engedélyezést, nem tette átláthatóbbá a folyamatokat, nem adott nagyobb jogbiztonságot sem a gazdasági szereplőknek, sem a helyi közösségeknek. Sőt egy olyan pluszelemet is beépített az engedélyezési folyamatba, amely teljesen haszontalan volt és teljesen szükségtelen, egyetlenegy esetben sem vezetett érdemi döntéshez.

A mostani törvény ezt a szükségtelen elemet szünteti meg. Visszaállítja azt a logikus rendszert, amelyben a döntések objektív hatósági eljárások során, minden érintett szakhatóság bevonásával születnek meg. Ez szolgálja leginkább a környezet védelmét, a lakosság biztonságát és a jogbiztonságot is. A módosítás emellett a gazdaság szereplői számára is egyértelmű előnyt fog jelenteni. Az átlátható és kiszámítható jogszabályi környezet minden tisztességes beruházónak alapvető érdeke. A vállalkozásoknak pontosan tudniuk kell azt, hogy milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljenek, és biztosak kell hogy lehessenek abban, ami sajnos az elmúlt rendszerben nem valósult meg, hogy minden piaci szereplőre pontosan ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

Ha az engedélyezési eljárás objektív szakmai szempontok alapján zajlik, akkor valódi verseny alakulhat ki a piaci szereplők között, a verseny pedig minden egyes egészséges gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója. A tisztességes verseny ösztönzi a hatékonyságot, az innovációt, javítja a beruházások hatékonyságát, és végső soron a magyar gazdaság versenyképességét is erősíti.

(18.20)

Éppen ezért a kiszámítható jogszabályi környezet nemcsak a beruházók érdeke, hanem az egész magyar gazdaságé is. A jó jogalkotás ismérve az, hogy kiszámítható és szakmailag megalapozott szabályokat alkot, nem pedig a személyi döntéseket erősíti, és nem minél több személyi döntést tesz lehetővé. Ez a törvény pontosan ezt teszi: megszüntet egy olyan jogi intézményt, amely a gyakorlatban nem működött, és helyette ismét az objektív, átlátható és minden szakmai szempontot figyelembe vevő hatósági eljárásokra helyezi a hangsúlyt. Ez szolgálja, mint mondtam, a környezet védelmét, a lakosság biztonságát, a tisztességes piaci versenyt és ez szolgálja hosszú távon Magyarország gazdasági érdekeit is. Ezért kérném a tisztelt Házat, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Gombár Dávid — 2026-07-21, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/19-207.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-19-207,
  title = {Gombár Dávid — 2026-07-21, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/19-207.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}