Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttem szóló képviselőtársaim már megemlítették, hogy az elénk hozott törvényjavaslat a költségvetési keretrendszer átalakításáról szól, de én azért szeretném kihangsúlyozni és hozzátenni, hogy a keretrendszer átalakítása leginkább talán a kormány újabb uniós vállalásának a teljesítését szolgálja a helyreállítási pénzek lehívása érdekében. A törvényjavaslat alapján jelentősen szigorodnának a költségvetés elfogadására, átírására és tervezésére vonatkozó szabályok, ami viszont meg nagyon jó irány, és ezzel mi egyet tudunk érteni.

Az előbb elhangzottak szerint az egyik állítólag pici, de szerintem elég fontos változtatás, hogy a Költségvetési Tanács 2027-től önálló költségvetési alcímet kapna az Országgyűlés fejezetén belül, ami megerősítené a tanács működését egyrészt, ugyanakkor megszűnne a Költségvetési Tanács költségvetési vétójoga, így a testület a jövőben már csak véleményt mondhatna arról, hogy a költségvetés vagy annak módosítása megfelel‑e az államadósság szabályainak. Ha elutasító véleményt adnak, a kormánynak felül kellene vizsgálnia a javaslatot, de a Költségvetési Tanács álláspontja ezzel nem tudja megakadályozni a költségvetés parlamenti elfogadását, ami már egy kicsit ad némi aggodalomra okot. Ezzel a Költségvetési Tanács szerepköre a költségvetés elfogadásánál papíron is már csak puszta formalitássá válna, ugyanis a gyakorlatban a vétójog jelen formájában még a tanács elnöke szerint is üres formalitás, tehát annyira nem kellene tőle félni. A hatályos szabályok szerint a tanács vétójoga kizárólag arra az esetre szól, ha a benyújtott költségvetési tervezet nem felel meg az államadósság csökkentésére vonatkozó előírásoknak, amit már szintén hallhattunk az előttem szólóktól. A tanács tehát bármilyen indokkal nem tagadhatja meg a költségvetés elfogadását, csak azt vizsgálhatja, hogy a dokumentum eleget tesz‑e az adósságszabályozásnak.

A Költségvetési Tanács véleményében évről évre felhívta a figyelmet arra, hogy a világgazdasági környezet bizonytalansága miatt a szokásosnál nagyobb mértékű kockázata van a tervezett GDP-növekedés, inflációs cél és költségvetési hiánycél teljesítésének, amelyek sajnos rendre be is igazolódtak. Az Orbán-kormány a költségvetést mindig a legoptimálisabb feltételezésekre építette, amelyek már a tervezés idején távol álltak a valóságtól. Például a 2026-os költségvetés szerint az államadósság-mutató a 2025. év végi várható 73,1 százalékról 2026 végére 72,3 százalékra csökken, miközben már az idén, az első negyedévben a GDP 77,9 százalékára emelkedett. Ezzel kapcsolatban a Költségvetési Tanács jelezte, hogy a tervezettől elmaradó gazdasági teljesítmény érdemben nehezíti a teljesítését, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány, ami növeli az adósság árfolyam-érzékenységét. Ugyanakkor nem élt a vétójoggal, mert papíron rendben voltak a számok.

Bár az Orbán-kormány a költségvetési vétójog intézményét kiüresítette, nem értünk egyet a vétójog eltörlésével. Szerintünk inkább meg kellene erősíteni a Költségvetési Tanács kontrollszerepét. Úgy látjuk, hogy sajnos önök az Orbán-kormánnyal szemben még a látszatra sem adnak; ahelyett, hogy inkább például a költségvetési deficit elszámolásán dolgoznának, például a Big Tech reklámadójának a helyreállításával. Ez azért sokkal fontosabb és előremutatóbb lenne.

A törvényjavaslat értelmében a következő évi költségvetés tervezetét kizárólag október 1. és 31. között lehetne benyújtani a parlamentnek, ezzel megszűnne az eddig tapasztalt, az Orbán-kormány elmúlt években alkalmazott gyakorlata, hogy a költségvetést már tavasszal elfogadták.

A költségvetési viták során évről évre kifogásoltam, hogy bár az államháztartásról szóló törvény alapján a kormánynak a költségvetésitörvény-javaslatot jelenleg is október 15-ig kell benyújtania az Országgyűlésnek, az Orbán-kormány ragaszkodott a tavaszi tervezéshez. Ez alól csak egyetlenegy kivétel volt, amikor a 2025-ös költségvetés tervezését és elfogadását az amerikai elnökválasztás miatt őszre halasztották, de sajnos még így sem sikerült a számokat eltalálni.

Egyetértünk a törvényjavaslat azon módosításaival is, amelyek szigorítanák a kormány év közbeni költségvetési mozgásterének szabályait. Ennek keretében nyilvános határozathoz kötnék többek között a rendkívüli tartalék felhasználását, az előirányzatok átcsoportosítását, zárolását vagy csökkentését, valamint egyes többéves kötelezettségvállalásokat.

(17.50)

Ezzel megszűnne a titkos kormányrendeletekkel, kormányhatározatokkal végrehajtott átcsoportosítások gyakorlata, amit az Orbán-kormány alatt sajnos nagyon sokszor megtapasztaltunk.

A gazdasági stabilitás érdekében a Mi Hazánk Mozgalom részéről javasoljuk, hogy a módosítások számát is korlátozzák, mert például a 2025-ös költségvetést 46 alkalommal módosították, a 2026-os költségvetést 2025. június 17-én fogadták el, de már három hét múlva módosították. Az Orbán kormány 1666 milliárd forintot mozgatott meg az idei költségvetésben, ami így szinte felismerhetetlenné tette a költségvetést, ezért mindenképpen felülvizsgálatra szorul.

A törvényjavaslat az 5 milliárd forintot elérő kötelezettségvállalásokhoz a kormány jóváhagyását írja elő. Hatályon kívül helyeznék azt a lehetőséget is, amelynek az alapján a kormány korábban szabad előirányzat nélkül vagy annak összegét meghaladóan vállalhatott kötelezettségeket. Így a jövőben főszabály szerint csak a parlament által jóváhagyott kereteken belül lehetne költeni, ami szintén helyes irány.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szigorításra szerintünk is szükség van, súlyos felelőtlenségnek tartjuk ugyanis, hogy az Orbán-kormány összesen 286 milliárd forint kiadás forrásigényére nem állított be fedezetet a költségvetés mellékletébe. Például ‑ már csak ahonnan én származom, azt a térséget figyelembe véve; nem véletlenül szoktam a Budapest-Belgrádról többször szót ejteni ‑ a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi megvalósításához kapcsolódó fejlesztés költségéből 87,7 milliárd forint hiányzik az idei költségvetésben.

Összességében egyetértünk a költségvetési keretrendszer szigorításával, de nem támogatjuk a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlését, hiszen ha már nagyjából úgyis ki van üresítve, és csak egy konkrét esetben van értelme a vétónak, akkor valóban nem kellene szerintem, már csak az elegáns hozzáállás szempontjából sem, kiharcolni a törlését. Álláspontunk szerint ez a módosítás tökéletesen illeszkedik sajnos abba a koncepcióba, amelyet a TISZA Párt részéről tapasztalunk, amelynek lényege, hogy a politikai mozgástérnek valamennyi alkotmányos és intézményi korlátozását szisztematikusan, egyoldalúan felszámolja.

Ehelyett javasoljuk, hogy a költségvetés augusztusi módosítása során fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a nemzetgazdaság egyes ágazatainak a költségvetési helyzete bemutatásra kerüljön a fejezeti kötetekben ‑ ez nagyon fontos és legalább információdús lenne a számunkra és minden magyar ember számára is. A kormányváltással különösen felerősödött a társadalmi igény arra nézve, hogy az állampolgárok valós képet kaphassanak az államháztartásról. Gondolok itt arra, hogy hány milliárd forint hiányzik az országosan egységes színvonalú egészségügyi ellátáshoz vagy az úthálózat fejlesztéséhez s a többi. Sokkal jobb lenne, hogyha az emberek határozottabb belelátást kapnának az államháztartásba. Köszönöm szépen.