Gyuk Zsolt (TISZA)

GYUK ZSOLT, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A költségvetés nem egy vastag könyv a Parlament polcán. A költségvetés az ország pénztárcája, többek között abból működik az egészségügy, az oktatás, a közlekedés; abból fizetjük az állam adósságait, és abból valósulhatnak meg a fejlesztések. Ezért a költségvetés nem lehet politikai kívánságlista. Nem lehet egy választási plakát. Olyan ellenőrizhető közpénzügyi dokumentumnak kell lennie, amelyből az emberek megérthetik, mire van pénz, mire nincs, és ki milyen döntést hozott.

A most előttünk lévő törvényjavaslat négy nagy kérdésben tesz rendet. Az első kérdés: mikor és milyen adatokból készüljön el a költségvetés? Az előző, Fidesz-KDNP-kormányzati gyakorlatban a következő év költségvetését sokszor már tavasszal benyújtották és elfogadták, vagyis akkor véglegesítették a következő év számait, amikor még az adott év gazdasági folyamatairól is csak töredékes adatok álltak rendelkezésre. Ez olyan, mintha egy család májusban véglegesen eldöntené, hogyan gazdálkodik a következő év januárjától decemberéig, miközben még azt sem tudja, hogyan alakulnak az árak, a fizetések vagy a hitelköltségek a tárgyévben. A túl korán elfogadott költségvetés politikailag jól mutatott, ugyanakkor gyorsuló világunkban a kiszámíthatatlan gazdasági változások miatt elavult, és év közben újra meg újra hozzá kellett nyúlni. Ezért is következett be, hogy a Fidesz költségvetési politikája hiteltelen lett, hiszen a sok módosítás miatt a döntések szakmaiatlanná váltak. A TISZA-kormány most ezen változtat.

A javaslat szerint a kormány a következő évi költségvetést október 1. és október 31. között nyújtja be, ezt először a 2027-es költségvetésnél kell alkalmazni. Ennek egyszerű oka van: őszre több valódi adat áll rendelkezésre, jobban láthatóak a gazdasági folyamatok, az infláció, az adóbevételek, a kamatkiadások és az államháztartási hiány alakulása. Így a költségvetés nem korai politikai üzenetre, hanem frissebb tényekre épül majd. Ezzel összhangban a részletes tervezési információk közzétételének határideje június 30-áról augusztus 31-ére kerül át, hogy a tervezés még több tárgyévi gazdasági és költségvetési adatból indulhasson ki. Ugyanakkor egy dolgot világosan hozzáteszek: az őszi benyújtás nem jelenti a parlamenti ellenőrzés lerövidítését, frissebb számokra és valódi országgyűlési vitára egyaránt szükség van.

A második kérdés: mennyit láthatnak az emberek abból, hogyan készül és hogyan változik a költségvetés? A válaszunk az, hogy lényegesen többet, mint eddig. A pénzügyminiszternek augusztus 31-éig nyilvánosságra kell hoznia a költségvetési tervezés részletes ütemtervét, a módszertani elveket, a használt feltételezéseket és paramétereket, valamint az adatszolgáltatási követelményeket. Külön meg kell indokolni az általános tartalékot is: miért van rá szükség, mi a célja és mire használható fel? Ez nem apró technikai kérdés. A tartalékban is közpénz van, az emberek pénze. Ezért nem elég annyit mondani, hogy majd szükség esetén felhasználjuk. Már a tervezéskor világosan meg kell mondani, miért tesszük félre.

A törvény több fontos évközi döntést is nyilvános határozathoz köt. Nyilvános döntés kell a rendkívüli kormányzati tartalék felhasználásáról; nyilvános döntés kell bizonyos költségvetési címek és előirányzatok módosításáról. Nyilvánosan kell dönteni az 5 milliárd forintot elérő vagy meghaladó, több évre szóló kötelezettségvállalásokról; és nyilvános határozat kell akkor is, ha a kormány előirányzatot zárol, csökkent vagy töröl. Egyszerűbben: ha a kormány milliárdokat mozgat, köt le vagy vesz el, annak legyen látható nyoma, indoka és felelőse. Az előző rendszer túl sokszor várta az emberektől, hogy egyszerűen bízzanak a kormányzati döntésekben. Mi azt mondjuk, a bizalomhoz átláthatóság kell.

A harmadik kérdés: lehet‑e úgy pénzügyi kötelezettséget vállalni, hogy nincs rá elfogadott fedezet? A józan válasz az, hogy nem. A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy a kormány egyedi határozattal tárgyévi kötelezettséget engedélyezzen akkor is, ha nem állt rendelkezésre elegendő szabad előirányzat, vagy az adott közfeladathoz egyáltalán nem volt tárgyévi előirányzat. Ez a közpénzügyekben veszélyes kiskapu. Egy család sem jár el felelősen, ha előbb aláír egy nagy értékű szerződést, és csak utána kezdi keresni, miből fizeti azt ki. Az államnak sem szabad így működnie. A javaslat ezt a kivételes lehetőséget megszünteti: tárgyévi kötelezettséget csak jóváhagyott, ténylegesen rendelkezésre álló keretből lehet ezentúl vállalni. Több évre szóló beruházások természetesen továbbra is tervezhetők, de azokat is nyilvánosan, az egyes költségvetési évekre lebontva kell jóváhagyni. Ez a változás arra kényszeríti az államot, hogy a döntés előtt számoljon, tervezzen és vállalja érte a felelősséget.

A negyedik és politikailag legérzékenyebb kérdés a Költségvetési Tanács szerepe. Erről egyenesen kell beszélnünk. A szakmai ellenőrzésre szükség van. A Költségvetési Tanácsnak vizsgálnia kell a költségvetés megalapozottságát és azt, hogy megfelel‑e az államadósságra vonatkozó szabályoknak. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP olyan rendszert hozott létre, amelyben három, közvetlen választói felhatalmazással nem rendelkező tisztségviselő megakadályozhatta volna a költségvetés elfogadását. A tanács három tagból áll: a tanács elnökéből, a Magyar Nemzeti Bank elnökéből és az Állami Számvevőszék elnökéből. Nem az a kérdés, hogy jelenleg ezeket a tisztségeket kik töltik be. Jó alkotmányos szabályt nem az éppen hivatalban levő személyekre írunk. Olyan rendszert kell alkotni, amely minden esetben biztonságos, átlátható és garantálja a költségvetési tervezés szakmaiságát. Fontos világossá tenni: ezt a változást nem az Európai Unió írta elő. Ennek alkotmányos alapját az Alaptörvény tizenhetedik módosítása teremtette meg azzal, hogy a Költségvetési Tanácsnak a költségvetési javaslattal kapcsolatos véleményezési jogot biztosít az eddigi vétójoggal szemben.

(17.20)

A most tárgyalt T/371. számú törvényjavaslat ennek részletes szabályait vezeti át a gazdasági stabilitásról szóló törvénybe.

Ezen túlmenően a tanács jogállása, szakmaisága megmarad, és saját, elkülönített költségvetési alcímet kap, vagyis a működéshez szükséges pénzügyi források önállóbban és átláthatóbban jelennek meg a költségvetésben. Továbbra is megvizsgálja a költségvetést és annak módosításait. A kormánynak pedig ‑ a tanács véleményezése alapján ‑ felül kell vizsgálnia a költségvetést. Írásban kell tájékoztatnia az Országgyűlés elnökét, továbbá lehetősége van módosító javaslat benyújtására is. Tehát a szakmai felügyelet megmarad, a nyilvános indoklás is megmarad, a kormányzati válaszkötelezettség megmarad. A Költségvetési Tanács legyen erős őrszem.

Hallani fogjuk azt az ellenzéki érvet, hogy a vétójog megszüntetése gyengíti a költségvetési fegyelmet. Erre a válasz egyszerű: a költségvetési fegyelem nem egyetlen vétógombból áll. A költségvetési fegyelem az, ha a büdzsé frissebb, valósabb adatokból készül; ha a tervezési módszerek nyilvánosak; ha a tartalékokat meg kell indokolni; ha a milliárdos döntéseket közzé kell tenni; ha fedezet nélkül nem lehet ígérgetni; és ha a Költségvetési Tanács szakmai véleményére a kormánynak írásban kell reagálnia. Ez a javaslat éppen ezeket a garanciákat építi be.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat közpénzügyi és átláthatósági rendelkezéseinek egy része a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó magyar vállalások teljesítését is szolgálja. Ez fontos a Magyarországnak járó uniós források rendelkezésre állása szempontjából.

Ezt a törvényt nemcsak azért kell elfogadnunk, mert vállaltuk az Európai Unió felé, hanem azért is el kell fogadnunk, mert jó a magyar adófizetőknek. A Fidesz évei után egy olyan közpénzügyi rendszert kell építenünk, amelyben a költségvetés nem túl korai politikai díszlet, az évközi milliárdos döntések nem maradnak homályban, és a kormány nem vállalhat kötelezettséget úgy, hogy nincs mögötte pénzügyi fedezet. A TISZA ebben is más utat választ: friss adatokra épülő költségvetést, nyilvános szakmai és átlátható kormányzati, pénzügyi döntéseket, erős szakmai ellenőrzést, fedezet nélküli ígéretek helyett valódi felelősséget. A költségvetés az emberek közös pénzéről szól, ezért annak érthetőnek, követhetőnek és számonkérhetőnek kell lennie. Kérem, szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiból.)