Boda Nikoletta (TISZA)

BODA NIKOLETTA pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnézést, hogy megint én leszek (Derültség a kormánypárt soraiban.), de most ez két olyan pénzügyi jellegű törvény, amit én prezentálok a képviselőknek, illetve az Országgyűlésnek.

Ezt a törvényjavaslatot is 2026. július 14-én nyújtotta be a kormány; a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló T/371. törvényjavaslatról van szó.

Egy mondatban összefoglalva: ez a javaslat egyértelműen erősíti az államháztartás fenntarthatóságát és a közpénzügyi keretrendszert. Célunk ezzel kettős: egyrészt egy újabb lépést teszünk a közpénzek lehető legátláthatóbb és leghatékonyabb felhasználásának irányába, másrészt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésével utat nyitunk a hazánk számára rendelkezésre álló uniós források lehívása előtt. A javaslat elfogadása így kettős győzelem lehet Magyarország számára.

Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési Tanács függetlenségét és gazdálkodásának átláthatóságát biztosító módosítás is egy ilyen javaslat. Egyrészről azt a javaslatot tesszük, hogy a Tanács működéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetésben az Országgyűlés fejezetén belül, elkülönítetten, fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítsuk. Ennek érdekében a Tanács a jogállásának változatlansága mellett a költségvetésben önálló költségvetési alcímként fog megjelenni. Ezt a szabályt első alkalommal a 2027. évi központi költségvetés tervezése során fogjuk alkalmazni.

Tisztelt Képviselők! Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amely a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához feltételként írja elő a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását. Az Alaptörvény módosításában foglaltak szerint jelen törvényjavaslat megszünteti a Költségvetési Tanács vétójával összefüggő törvényi szintű szabályozást. Ez a vétójog még magának a Tanácsnak az elnöke szerint sem volt több üres formalitásnál. Hiszen mi sem volt könnyebb az előző, leköszönt kormány számára, mint hogy az adósságszabálynak látszólag megfelelő költségvetéseket fogadjon el a megelőző év tavaszán, hogy aztán mindenféle következmény nélkül túllépje a hiánycélokat vagy átpakoljon rendeleti úton milliárdokat egyik zsebből a másikba.

Természetesen nem kérdés, hogy a Költségvetési Tanács a jövőben is nagyon fontos szerepet tölt be a felelős költségvetési gazdálkodás támogatásában, az Alaptörvény szerinti államadósság-szabály betartatásában, ugyanakkor ez a feladatköre a továbbiakban véleményezési kötelezettségként és nem pedig értelmetlen vétójogként fog megjelenni.

Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény tervezési szabályrendszerét is megreformálja annak érdekében, hogy a jövőben a tervezés átláthatóbb, megalapozottabb, valamint fegyelmezettebb legyen. Ezen a területen az utóbbi években nagyon alacsonyra került a léc, most itt az idő, hogy emeljük sokkal magasabbra.

Először is javaslatunk a költségvetési tervezés megalapozottságának erősítését szolgálja azzal, hogy a nem konkrétan meghatározott célra rendelt előirányzatok tervezését ezentúl meg kell indokolni. A módosítás révén a központi költségvetésben csak akkor szerepelhetnek nem konkrét közfeladat-ellátáshoz rendelt előirányzatok, ha azok szükségessége, célja és tervezett későbbi felhasználása megfelelően alátámasztott és utólagosan is nyomon követhető.

A Fidesz-kormányok hosszú éveken át a kiszámíthatóságra való hivatkozással nyújtották be már a tavaszi ülésszak végén a következő évi költségvetésről szóló törvényt. Ez az indoklás már elméleti síkon sem állta meg a helyét, a gyakorlat pedig megmutatta, milyen is a Fidesz által elképzelt kiszámíthatóság. 2021 és ’25 között átlagosan hétnaponta módosították a központi költségvetést ‑ no persze, nem az Országgyűlésben, hanem kormányhatározatokkal.

A TISZA-kormány valódi kiszámíthatóságra törekszik, ezért a törvényjavaslat megszünteti a korábbi években kialakult áldatlan gyakorlatot. Javaslatunk szerint a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot egy meghatározott időintervallumban, kizárólag az október 1. és október 31. közötti időszakban nyújthatja be az Országgyűlés részére. Ezzel párhuzamosan a tervezéssel összefüggő részletes információk és követelmények közzétételi kötelezettségének határidejét is későbbi, augusztus végi időpontban határozza meg a felelős miniszter számára.

Az említett módosítások biztosítják azt, hogy a költségvetési tervezés előkészítése a gazdasági és költségvetési folyamatok friss és pontos értékelésén alapuljon. A későbbi tervezési időpont a korábbi évektől eltérően lehetővé teszi a tárgyévi gazdasági folyamatok és költségvetési teljesülési adatok szélesebb körű figyelembevételét is, ami által a következő évre vonatkozó előrejelzések és tervszámok megalapozottabbá és pontosabbá fognak válni. Ezeket a szabályokat a kormánynak már a 2027. évi központi költségvetési törvényjavaslat elkészítésekor is alkalmaznia kell.

Tisztelt Ház! Amikor ‑ akár a kampány során, akár azóta ‑ a NER rendszerét próbáltuk leírni vagy akár csak végiggondolni, lelki szemeink előtt stadionok, luxusautók, jachtok, kastélyok vagy akár zebracsordák jelenhettek meg, pedig a helyzet az, hogy a transzparencia hiánya legalább annyira jellemző karakterjegye volt az előző rendszernek, mint az előbbi látványelemek, csak értelemszerűen talán kevésbé feltűnő módon. Az önök előtt lévő jogszabály-módosítás célja, hogy szakítson az előző évek gyakorlatával és célhoz kötötté, hatékonyabbá tegye a közpénzek felhasználását.

(17.10)

Javaslatunkkal véget vetünk annak a rendszernek, amelyben titkos döntésekkel, egyes kötelezettségvállalásokról szóló egyedi határozatokkal rendelkeztek közpénzmilliárdok felett. Ezt a célt valósítja meg az is, hogy a kormány hatáskörében meghozandó költségvetési döntések esetén ezentúl kötelező lesz nyilvános határozati formát követni. Ezzel garantáljuk, hogy a költségvetést transzparensen, a lehető legnagyobb átláthatósággal kövessük és hajtsuk végre. A költségvetési gazdálkodás fegyelmének és átláthatóságának növelése érdekében pedig javaslatunkkal hatályon kívül helyezzük azt a szabályt, amely alapján a kormány korábban egyedi határozatban engedélyezhetett egyes kötelezettségvállalásokat. Ezzel biztosítjuk azt a költségvetési alapelvet, miszerint kötelezettséget vállalni kizárólag a rendelkezésre álló, jóváhagyott előirányzatok keretei között lehet, ezáltal pedig megakadályozzuk a korábban tapasztalt költségvetési túlköltekezést is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslattal tehát két legyet ütünk egy csapásra, hiszen értelemszerűen a közpénzek átlátható, követhető tervezését és felhasználását segíti elő, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a hazánk számára rendelkezésre álló uniós források lehívása gördülékenyen valósulhasson meg. Mindezek miatt kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)