Szabó Tibor (TISZA)

SZABÓ TIBOR, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miről szól ez a törvényjavaslat? Három dologról. Először: pontosítjuk, hogy mikor kell az önkormányzatoknak teljesíteniük azt a befizetést, amelyből a „Versenyképes járások” program fejlesztéseit finanszírozzuk. Másodszor: újabb szükséges lépéseket teszünk azért, hogy a Magyarországnak járó európai uniós pénzeket végre haza tudjuk hozni és magyar beruházásokra tudjuk fordítani. Harmadszor pedig: rendezzük a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hiteleire vonatkozó állami kezességi szabályozást.

Kezdjük az első ponttal! A „Versenyképes járások” programot 2024-ben hirdette meg Navracsics Tibor akkori közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A meghirdetett cél a járások települései közötti együttműködés erősítése, a kiegyensúlyozott térségi fejlődés és a vidéki életminőség javítása volt.

(16.40)

A finanszírozás lényege, hogy a szolidaritási hozzájárulással érintett önkormányzatok helyiiparűzésiadó-bevételének éves növekményéből ‑ a szolidaritási hozzájárulás változásával korrigálva ‑ egy meghatározott rész a Területfejlesztési Alapba kerül, vagyis a kormány ehhez a programhoz nem friss központi költségvetési forrást rendelt, hanem az önkormányzatoknál keletkező többletbevételek egy részét gyűjtötte össze, majd a saját rendszerén keresztül osztotta vissza a járási fejlesztésekre.

Vidék- és térségfejlesztési szakemberként magam is hallottam ennek a konstrukciónak a szakmai koncepcióját a minisztérium akkori képviselőjének előadásában, és meg kell hogy mondjam, elsőre jól hangzott a dolog: települések működjenek együtt, közösen határozzák meg a térség legfontosabb fejlesztéseit, és a pénz odakerüljön, ahol a járás egésze tud belőle profitálni.

Aztán jött a fideszes valóság. Sok helyen nem a valódi térségi szükségletek, hanem a helyi politikai erőviszonyok váltak meghatározóvá. Az együttműködés helyett a függés és a megosztottság erősödött, a szakmai döntések helyét a politikai lojalitás foglalta el. Ezt a forráselosztási logikát írta le találóan dr. Balatincz Péter képviselőtársam júniusi felszólalásában a modern feudalizmus képével. Az itt ülő vidéki képviselőtársaim közül sokan a saját választókerületükben is találkoztak ezzel, ezt meg tudják erősíteni.

Éppen ezért tartom fontosnak, amit dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter asszony a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán mondott. Úgy fogalmazott a „Versenyképes járások” programról: a program működését át fogjuk vizsgálni, és át is kell vizsgálni. A program térségi alaplogikáját helyesnek nevezte, s egyértelművé tette azt is, hogy ami jól működik, azt megtartjuk, de ahol a politikai szempontok felülírták a szakmaiakat, ott változtatni fogunk.

Ez a helyes kormányzati hozzáállás: nem kidobni azt, ami működik, hanem pontos adatok alapján, az önkormányzatokat meghallgatva kijavítani azt, ami rosszul működik. Lépésről lépésre haladunk.

A mostani törvényjavaslat a 2026. évi befizetés ütemezését rendezi. Az eredetileg tervezett két ütem helyett az érintett önkormányzatok egy összegben, a novemberi nettó finanszírozás keretében teljesítenek. A teljes éves hipaadatok alapján 2027 márciusában következik a végleges elszámolás, szükség esetén további befizetéssel vagy visszatérítéssel.

A módosítás tehát több hónapos haladékot biztosít, a már fennálló, jogcímében ismert kötelezettség így egységesebb rendben teljesíthető, miközben az érintett önkormányzatok a májusi időponthoz képest több hónappal később, novemberben teljesítik a befizetést. Közben a „Versenyképes járások” program támogatásait a központi költségvetés már megelőlegezte, a fejlesztési pénzek kifizetése pedig megkezdődött. Ezt a rendezést ezért szükségesnek tartjuk.

A második történet első hallásra kevésbé izgalmas, de annál fontosabb. Az előző Orbán-kormány a saját hibás politikai döntése miatt nem tudta hazahozni a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Miközben más országok fejlesztettek, Magyarország gazdasága lemaradt, a magyar vállalkozások és települések pedig elvesztegetett éveket kaptak a nekik járó pénz helyett. A TISZA azt ígérte, hogy véget vet ennek a politikának. Rekordidő alatt új alapokra helyeztük az egyeztetéseket, és lépésről lépésre meghoztuk azokat a törvényeket, amelyek az uniós pénzek hazahozatalához szükségesek. Ha ehhez nyáron rendkívüli parlamenti ülések kellenek, akkor nyáron is dolgozunk, mert a magyar emberek pénzének hazahozatala az egyik legfontosabb vállalásunk.

A mostani javaslat is egy ilyen lépés: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv hitelrészéből 688 338 656 eurónak megfelelő összeg kerül a Magyar Fejlesztési Bank tőkéjébe. Fontos pontosan fogalmazni: ez hitelforrás, nem vissza nem térítendő támogatás. Így az MFB tőkéjébe kerülő teljes összeget az Európai Beruházási Bankkal együttműködve kell felhasználni, így azt a magyarországi beruházások finanszírozására tudjuk fordítani.

Az MFB hazai piacismerete és az EIB finanszírozási tapasztalata együtt új lehetőséget adhat életképes, megtérülő beruházásoknak. Vállalkozások fejleszthetnek, kapacitások bővülhetnek, munkahelyek jöhetnek létre. A részletes feltételeket és a konkrét pénzügyi programokat az MFB és az EIB közötti megállapodás rögzíti majd.

Ehhez kapcsolódik még az állami kezességi és garanciakeretek felülvizsgálata is. Az MFB, az Eximbank és a Start Garancia négy érintett felső kerete összesen 1600 milliárd forinttal csökken. Ez nem 1600 milliárd forintos azonnali megtakarítás; ez azt jelenti, hogy ennyivel lesz alacsonyabb a törvény alapján vállalható legnagyobb feltételes állami kockázat.

A változtatás az uniós helyreállítási terv vállalt mérföldköveinek teljesítését szolgálja. A cél az, hogy az állami hátterű hitelezés ott segítsen, ahol valódi piaci hiány van, és közben ne halmozódjon fel indokolatlan költségvetési kockázat. E mérföldkövek teljesítése önmagában még nem szabadít fel minden eurót, de szükséges feltétele annak, hogy a forrásokhoz hozzáférjünk; újabb konkrét lépés azon az úton, amelyen a Magyarországnak járó uniós pénzt hazahozzuk.

Végül röviden a harmadik pontról: a javaslat hatályon kívül helyezi a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hiteleire vonatkozó, túlzottan általános készfizető kezességi rendelkezést. Ezzel elkerülhető, hogy az állami kezesség automatikusan kiterjedjen az MSZKSZ teljes fennálló hitelállományára, és szükségtelenül újra kelljen rendezni a már lezárt finanszírozási jogviszonyokat. A módosítás egyúttal megelőzi a hitelek utólagos átminősítését és az ezzel járó jelentős adminisztrációs terheket. Ez tehát indokolt jogtechnikai korrekció.

Tisztelt Képviselőtársaim! Három ügy van tehát előttünk: kiszámíthatóbb ütemezés az önkormányzatoknak, egy újabb szükséges lépés az európai pénzek hazahozatalához és magyar beruházások finanszírozásához, valamint az MSZKSZ hiteleire vonatkozó kezességi szabályozás rendezése. Mindhárom fontos és szükséges, előreviszi közös dolgainkat, ezért a TISZA-frakció támogatja a törvényjavaslatot, és erre kérem valamennyi képviselőtársamat is. Tegyünk együtt egy újabb lépést a fejlesztési lehetőségek bővítése és a Magyarországnak járó uniós források hazahozatala felé! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)