Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Menjünk sorrendben! Igyekeztem jegyzetelni. Azt megállapítottam, hogy önök még mindig egy alternatív valóságban élnek, de ez az önök problémája, nem a mienk.

Toroczkai elnök úr, történelem. Említette, hogy önnek ez a kedvenc időszaka, ugye? Nándorfehérvár időszaka, a várvédők időszaka. (Toroczkai László bólogat.) Az jutott eszembe, a minap beszélgettem az egyik fiammal, talán a legkisebbel ‑ nagyon szeret mindig focizni ‑, és valahogy szóba került, s mondtam valamire, hogy szeretem a focit, és erre a legkisebb fiam azt mondta, hogy az jó, de akkor miért nem tanulsz meg. Ez jutott eszembe, ahogy ön a történelemről beszélt. Ön Kapisztrán Szent Jánost említette, és azt mondta, hogy én biztos nem tudom, mit tett.

Tisztelt Képviselő Úr! Én a Kapisztrán Szent János-templomba jártam sok-sok éven át ministrálni Szita Teofil ferences szerzetes mellett, és ebből az időszakból írtam elég sok történelemversenyen az esszémet kisebb-nagyobb sikerekkel, úgyhogy nem szeretnék önnel azon vitatkozni, hogy ki tud többet erről az időszakról. Nekem példát jelentenek, szerintem az egész közösségünknek, és remélem, hogy minden magyar embernek a nándorfehérvári várvédők. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Említette a vizsgálóbizottságokat, említette a végrehajtási visszaéléseket kivizsgáló vizsgálóbizottságot. Láttam, hogy már egyszer üléseztek (Toroczkai László: Kétszer.), és ott tett egy statementet, de hogy az ön szavaival éljek, hány végrehajtó van már börtönben? Hány visszaélést vizsgált már ki? Hányra mutatott már rá? (Zaj, közbeszólások. ‑ Toroczkai László ingatja a fejét.) Mit tett, milyen eredményeket hozott, kedves Toroczkai László, ez a vizsgálóbizottság? (Toroczkai László: Az ügyrenden vitatkoztunk!) Mi megbíztuk önt ennek a vezetésével, adtunk egy megelőlegezett bizalmat. Mit tett az utóbbi két hónapban ebben a vizsgálóbizottságban? Onnan is ki szokott vonulni, mint innen, az Országgyűlés üléséről? (Zaj a Mi Hazánk soraiban.) Szerintem akkor jöjjön vissza, és akkor beszéljen, ha bármi látható eredményt el tud érni. Ha pedig nem alkalmas, nem érzi magát alkalmasnak, nem érez magában erőt, hogy valóban pártatlanul, objektíven, de mégis szigorúan vezesse ezt a vizsgálóbizottságot, akkor nyugodtan adja vissza a megbízatását, és fogunk választani egy új elnököt ön helyett. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Kedves Hack Péter, akarom mondani, Bóka János! (Derültség a kormánypárt soraiban.) Kedves Bóka János! Ön beszélt a benzinárról, ugye, jól értettem, a gázolajárról. (Pócs János közbeszól.) Na, akkor beszéljünk világosan, és most konkrét választ szeretnék kérni. Hol volt ön, Bóka János, amikor 2023-ban, az önök kormányzása alatt hetekig 720 forint volt a gázolaj? Hol volt ön, Bóka János, amikor hetekig, hónapokig 650 forint fölött volt a benzin ára? Hol volt, kedves leendő frakcióvezető úr, kedves csődbiztos úr? Hol volt Bóka János? Legyen szíves válaszoljon ‑ nekem korlátlan az időkeretem (Közbeszólások, derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) ‑, hol volt, amikor 720 forint volt a gázolaj ára? Tudjuk, hol volt, miniszter volt vagy éppen miniszterhelyettes volt. Ön azért felelt akkor, hogy megkapják a magyar emberek a nekik járó sok ezer milliárd forint uniós forrást. Akkor nem hallottam, hogy fölemelte volna a szavát don Hatvanpusztánál, hogy valamit kéne tenni, mert tönkremennek a magyar vállalkozók, a magyar családok nem tudnak az Ormánságban tankolni, mert az önök kormányzása alatt 720 forint a gázolaj és több mint 650 forint a benzin ára.

De nem ez volt az egyetlen időszak, rengetegszer volt a jelenlegi árnál jóval magasabban a benzin ára, a gázolaj ára, és önök semmit nem tettek. Önök pusztán akkor tettek valamit, amikor éppen közeledett a választás. Akkor pár hétre ‑ egyébként a magyar emberek pénzén, mint minden intézkedést ‑ befagyasztották a benzinárat. Önök tudja, mit csináltak, kedves Kóka… ‑ bocsánat, Bóka János? Önök ezerforintos benzinárral riogattak, milliárdokat költöttek el a magyar emberek pénzéből arra, hogy átverjék őket. Hol van ez az ezerforintos benzinár? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Hol van a 480 forintos benzinár?) Hol van az ebadó, amit hazudtak, amivel ijesztgették az embereket? Az ön fejében legfeljebb, Takács képviselő úr, máshol nincsen ez. Hol van ez?

Miért nem kérnek bocsánatot? Ugye, valaki beszélt itt bocsánatkérésről. Miért nem kérnek bocsánatot? Kedves Balla képviselő úr, hol volt, amikor 720 forint volt a gázolaj ára? Kedves Hegedűs Barbara, hol volt, amikor 720 forint volt a gázolaj ára? Kedves Takács Péter, Pócs János! Kedves Szűcs Gábor! Hol volt? (Szűcs Gábor: Nem voltam ott.) A Megafonnál, tudjuk, öt állással havi tízmillióért. Nem érzik, hogy mennyire, mennyire szégyenteljes, amit művelnek?! (Zaj, közbeszólások, derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) Hónapokig hazudtak az embereknek a magyar emberek pénzén, tízmilliárdokat, százmilliárdokat költöttek el. Az önök kormányzása alatt Európa egyik legmagasabb gázolaj- és benzinára volt Magyarországon, és most, amikor ugyanannyiba kerül Közép-Európában szinte mindenhol a gázolaj és a benzin, akkor jönnek ezekkel.

Kedves Rétvári… (Pócs János közbeszól.) Látom, kezdi elvéteni a távolságot így, szemüveg nélkül Pócs János. (Derültség a kormánypárt soraiban.) Kedves Rétvári Bence! Ön is beszélt a déli harangszóról és annak a hiányáról a Kossuth rádióban. Magát nyugodtan becsaphatja, egészen nyugodtan, templomba ki-be, bármit csinálhat, de a magyar embereket nem tudja átverni. Mindenki tudja, látja és hallotta, aki ebben az országban élt, él az utóbbi 15-20 évben, hogy önök mit tettek a szépemlékű Kossuth rádióval, mit tettek a közmédiában. Mindenki tudja, hogy nem a déli harangszó szűnt meg, hanem megszűnt egy észak-koreai, náci típusú propagandagépezet, amit önök a magyar emberek pénzén, évi 160 milliárd közpénzből üzemeltettek. És tudja mit? Ennek mindenki örül, még az ott dolgozó munkatársak is örülnek, ahogy annak is örülnek, hogy amikor megszűnt ez a propagandagépezet, akkor 19 óra 56 perckor indult szimbolikusan újra a tévéadás a Magyar Televízióban „A tanú” című filmmel. (Taps, derültség a kormánypárt soraiban.)

(10.00)

Én nagyon remélem, hogy magukra ismertek, mert az egész ország önökre ismert A tanú című filmben. (Rétvári Bence: Szerénység! ‑ Közbeszólás a Mi Hazánk soraiból: Virág elvtárs?) És azt is tudom mondani, hogy ezekben a napokban… Igen, szerénység, elvtársak, igen! De önöket nem fogja senki visszasírni, mint Virág elvtárs ‑ azt tudom mondani. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Az is örömteli, hogy az önök által folytatott pazarló működéshez képest fillérekből működik jelenleg a közmédia, de a nézettsége ‑ a nézettsége ‑ az egeket verdesi az önök időszakához képest; a rémHírTV-vel nem érdemes szerintem összehasonlítani.

Kérem szépen, ön beszélt, képviselő úr, a hibámról. Kedves Frakcióvezető Úr! (Takács Péter közbeszól.) Köszönjük szépen, Takács képviselő úr, hogy legalább most nem telefonozik, és egy kicsit türelmesebb a szokásosnál. Szóval én a választások előtt is sokszor beszéltem arról, hogy fogunk hibázni, én magam is fogok hibázni. (Balla György: De ennyiszer? ‑ Derültség a Fidesz soraiban.) Én azt tudom önöknek mondani, hogy hibázni, lelkesnek lenni nem szégyen, és szerintem ez egy sokkal boldogabb és elégedettebb ország lenne, lehetett volna az utóbbi években is, ha önök sem ijednek meg, ha az önök főnöke, az azóta már éppen valahol menekülésben lévő Orbán Viktor sem ijedt volna meg attól, hogy bevallja a hibáját, ad absurdum: elnézést kérjen a saját választóitól, elnézést kérjen Magyarország lakosaitól. Én azt tudom önöknek mondani, ígérni, hogy mivel én is ember vagyok, fogok hibázni, és azt is tudom mondani önöknek, hogy ha hibázni fogok, akkor ezt be fogom vallani, és elnézést fogok érte kérni. (Hosszan tartó taps a kormánypárt soraiban.)

Higgyék el, nem akarok önöknek életvezetési tanácsokat adni (Dr. Juhász Hajnalka: Most jön…) meg talán nem is érdemes, de a hibát bevallani, valakitől ‑ akár a magánéletben, akár a közéletben ‑ elnézést kérni, az egyáltalán nem a gyengeség jele. De ezt csak úgy itt hagyom, kezdjenek vele, amit gondolnak!

Én azt is tudom önöknek mondani, merthogy említette... De még visszatérve egy pillanatra ehhez a jelöléshez: egészen szomorú volt azt látni ‑ függetlenül a folyamatoktól, az én hibámtól ‑, hogy az önökhöz tartozó körök, az önök propagandistái és úgy általában ez az oldal mit tett, milyen verbális lincselést követett el az egyébként velünk élő nemzeti hőssel, (Vitályos Eszter: Semmi ilyen nem történt.), Polgár Judittal kapcsolatban. Egészen botrányos volt, ahogy a Szent István-renddel kitüntetett, a női világranglistát 26 éven keresztül vezető, elképesztő sportembert ‑ nem önök itt, nyíltan, mert ahhoz gyávák, hanem suttyomban, az önök által fizetett propagandisták ‑ gyalázták, árulónak nevezték (Pócs János: Hazudsz!), ahogy Kapu Tibort is árulónak nevezik az önök oldalain, mert éppen a nemzeti egység mellett szólalt fel. De erre mondom, hogy nincs ezzel gond, napról napra mélyebbre ássák saját magukat, napról napra válnak egyre láthatatlanabbakká, bár ez a KDNP-nél egy oximoron, mert mindig is láthatatlan volt, de most már a Fidesz és a KDNP is az SZDSZ útján megy. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Beszélt ön Tusványosról, kedves frakcióvezető úr. Több száz millió forint közpénzt fizetnek a magyar emberek a tusványosi tábor megszervezéséért, amivel önmagában nincsen gond, de azt gondolom, hogy joggal várják el a tusványosi tábor résztvevői, hallgatói ‑ nem az előadók, hanem a résztvevők ‑, hogy ott valódi viták legyenek, közéleti viták, hiszen így indult Tusványos jóval korábban, amikor még egyikünk sem volt talán a politikában. Úgy indult, hogy ott valódi közéleti viták vannak, teljesen mindegy, hogy ki van Magyarországon vagy éppen Romániában kormányon, leülnek a magyarok egymással, külhoniak, anyaországiak, román és magyar politikusok és közéleti emberek is. (Moraj a Fidesz soraiban.) Vannak ilyen viták valóban, a román és a magyar fél között szerencsére vannak. Önök egy bábszínházat csináltak az utóbbi években, olyan ellenzéki politikusokat hívtak meg, akik vagy már nem is részei a magyar politikai életnek, vagy éppen nullaszázalékos támogatottsággal bírnak.

Most pedig, amikor itt lenne a lehetőség arra, hogy ha már itthon egy óriási vereséget szenvedtek, de legalább ott visszatérjenek egy valódi vitára. Én kész vagyok elmenni, ne legyenek gyávák meghívni Magyarország miniszterelnökét a több száz millió forintos tusványosi táborba, ne legyenek gyávák meghívni… (Taps a kormánypárt soraiban.)

Kedves Bóka János, leendő Frakcióvezető Úr! Látom, hogy azért megvan ott még a parázs egymásra nézés Szűcs Gáborral, mert még mindig nem dőlt el ez a verseny. (Derültség. ‑ Szűcs Gábor ingatja a fejét.) Szóval, kedves Bóka János, kedves Rétvári Bence! Én azt kérem önöktől, hogy ha el tudják érni Don Hatvanpusztát, ha már elindult Amerikából egy különgéppel, mielőtt elmegy a tusványosi táborba, beszéljenek vele most! Hátha összeszedte a bátorságát, hiszen Donald Trump 500 méteres körzetében lehetett a stadionban tízezer dolláros jegyekkel, hátha bátorságot merített, hátha megtalálta azt a bátorságot Orbán Viktor, amit 20 éve nem talál, és hátha önök rá tudják beszélni ‑ mint csődbiztosok ‑ Orbán Viktort arra, hogy álljon ki egy nyílt, egyenes vitára, akár Tusványoson! Én bízom önökben, jelezzenek vissza, ha elérték Don Hatvanpusztát, hogy kész‑e húsz év után kiállni egy nyílt, egyenes vitára!

Kedves Bóka Képviselő Úr! Önt mindig, mondanám, hogy mindig jó meghallgatni, de még mindig ugyanannyira unalmas volt, mindig ugyanannyira vérszegény volt (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ennyire félsz tőle?), még mindig ugyanazt mondta, és még mindig hiteltelen egy egykori SZDSZ-es, mostani fideszes csődbiztos szájából a jogállamról, a jogállam leépítéséről és a demokráciáról hallani ilyen unalmas mondatokat. Ön arra vállalkozott, kedves képviselő úr, hogy egy poloskázó, a saját honfitársaikat eltaposandó rovarnak nevező frakciót fog vezetni. Egy olyan frakciót, amely élen járt Európában: soha nem látott módon az Európai Unióban az ön vezetése mellett, az ön hathatós támogatásával leépítette Magyarországon a jogállamot és a demokráciát.

Számonkérték a kormányzati döntéseket, ön is. Hmm. Ez különösen érdekes az ön szájából, aki semmit nem tett azért, sőt keresztbe feküdt, megakadályozta, hogy a magyar emberek megkapják ezt a 6000 milliárd forintot, ami jár nekik. Ön azért tett, azért dolgozott Orbán Viktor mellett, hogy a magyar kórházak ne kapják meg az uniós forrásokat, hogy a magyar iskolák ne kapják meg az uniós forrásokat. Ön beszél kormányzati döntések hiányáról, miközben soha nem volt olyan kormánya Magyarországnak, mint a TISZA, hogy az első három hónapban ennyi döntést hozott. Soha olyan kormány nem volt, amely három hét alatt hozott haza 6000 milliárd forintot a magyar embereknek. És önök mit tettek, kedves Coelho, önök mit tettek? (Taps a kormánypárt soraiban.)

Önök mit tettek? Elfogadhatták volna ezt a jogszabálycsomagot, amiben nem volt szó sem illegális migrációról, sem ideológiai kérdésekről, sem semmi olyanról, amiről önök beszéltek, sem Ukrajnáról, csak arról, hogy a magyar emberek megkapják azokat a pénzeket, amelyek járnak nekik, hogy lehessen kórházakban klímát cserélni, felújítani, hogy lehessen iskolákat felújítani, hogy lehessen a szociális munkásainknak segíteni, hogy lehessen ‑ Lázár János helyett ‑ utakat felújítani, az összedőlő MÁV-ot megmenteni, hogy ezermilliárdokért ‑ hallani fog majd róla ‑ lehessen HÉV- és vasúti szerelvényeket hozni a magyar vasút születésnapja környékén. Önök tudja, mit csináltak? Mint Lázár János, aki fél ide bejönni, most derült ki: az állami pénzeket, a magyar emberek pénzét használta föl több tíz millió forint értékben, hogy a saját Lázárinfóit, a pártrendezvényeit közvetítse. Erre mondjon valamit, kedves Bóka János!

(10.10)

Ön olyan frakciót fog vezetni, ahol ott ül Lázár János, aki konkrétan ellopta a magyar emberek pénzét. Kedves leendő frakcióvezető úr, ez Btk., büntető törvénykönyv, amit csinált: állami pénzeket, adófizetői pénzeket pártkampányra használt föl. És ha esetleg tud telefonon kapcsolódni legalább Lázár Jánossal, ha Orbán Viktort nem érte el, kérdezze meg Lázár Jánost, hogy miért mondta azt a magyar embereknek a kampányban, hogy a kampány idejére nem veszi fel a miniszteri fizetését, merthogy fölvette ‑ ebben is hazudott. Önök hazudtak, és hazudnak reggel, délben és este. Önnek, leendő frakcióvezető úr, azt javaslom, szerintem mindenkinek az áll az érdekében, hogyha behoz ide könyveket, Gábriel Márquezt, Hemingwayt, Márait, és az öt percet arra használja fel, hogy felolvas nekünk valamit, szépirodalmat, az sokkal izgalmasabb és hiteles lesz. Köszönöm. (Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Pócs János közbeszól.)

Bocsánat, még hadd válaszoljak a mi frakciónk felszólalására is, Lukács képviselő úr felszólalására. Köszönöm, hogy beszélt a közösség fontosságáról. Köszönöm, hogy ön legalább a nándorfehérvári hősökre emlékezett, arra emlékezett, amire ilyen napokon emlékezni illik.

És ha már szóba hozta a közösségeket, és talán én is beszéltem röviden a felszólalásomban erről, itt ezen a napon is szeretném újra megköszönni annak a több tízezer önkéntesnek, közösségi embernek, TISZA-sziget-tagnak, akik éjjel-nappal, hóban-fagyban, hidegben két és fél éve szolgálják a közösségeiket, szolgálják a hazájukat, ingyen és bérmentve pont az ellenkezőjét csinálják annak, amit a fideszes hatalom csinált 16 éven keresztül: ők nem elvesznek a közösből, hanem beletettek főzéssel a nehéz sorsú... (A kormánypárt tagjai állva tapsolnak.) Példát mutatnak két és fél éve a terepen, a legkisebb településeken, az árvíznél. Amikor Orbán Viktor még kettlebellezett Arnold Schwarzeneggerrel, mi már ott voltunk, együtt sok ezer emberrel. Az adventi időszakban a „Mennyből az angyal” akcióval egészen csodálatos dolgokat műveltek.

Amikor az itt helyet foglaló frakció tagjai, volt államtitkárok a testükkel próbálták megakadályozni, hogy a gyermekvédelemben élő, szerencsétlen sorsú gyerekekhez eljuttassuk közösen a TISZA-szigetekkel (Pócs János: Négymillió forintért!) a karácsonyi ajándékot, miközben önök közpénzen vásárolt műanyag motorokkal kampányoltak, kedves fideszes-KDNP-s képviselők, óvodákban, bölcsődékben szintén bűncselekményt elkövetve, aközben több tízezer magyar ember megmutatta hazánk szebbik arcát, megmutatta Magyarország szebbik arcát, példát mutatott ‑ köszönjük nekik. Köszönjük. Köszönjük. Köszönjük. (Taps a kormánypárt soraiban.)