Bóna Szabolcs János

BÓNA SZABOLCS JÁNOS agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian megtapasztaltuk, hogy a klímaváltozás itt van; a piaci verseny az EU-n belül és kívül erősödik; a technológiák folyamatosan fejlődnek, és a fogyasztói szokások és elvárások is dinamikusan változnak. Ezeket a változásokat próbálja a hazai és uniós támogatási és jogalkotási rendszer lekövetni.

Ahhoz, hogy ebben a változó környezetben a gazdálkodók, a piaci szereplők eligazodjanak, segítségre van szükségük. A minisztérium ebben partner, és a minisztérium jelenleg is zajló átalakítása is ezt a célt szolgálja. De ez nem elég. A többi szomszédunk ‑ vagy úgy is lehet mondani, versenytársunk ‑ mintájára szükség van olyan egységes, pártpolitikától mentes kamarára, amely tényleges segítséget nyújt a tagjainak.

Ma is van egy agrárkamara Magyarországon, azonban azt az előző kormány a pártpolitika eszközeként használta fel, és igen költséges működését azokkal az agrárvállalkozásokkal fizettette meg, akiknek minimális vagy semmilyen szolgáltatást sem nyújtott. Ezen változtatni kell.

Ki kell szabadítani a politikai fogságból a kamarát, és vissza kell adni az agrárium és az élelmiszer-gazdaság szereplőinek. Az új kormány elkötelezett abban, hogy a kamara a termelők számára olyan szakmai és intézményi hátteret biztosítson, ami egyszerre erősíti a versenyképességüket, elősegíti az alkalmazkodást a változó gazdasági és éghajlati kihívásokhoz, és hozzájárul a magyar agrárium hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kamara a tagság érdekében tevékenykedő köztestületként visszatérjen az eredeti funkciójához, és közfeladatot ellátó gyökereihez.

Az agrárkamara szakmai működésének helyreállítása érdekében, és azért, hogy a kamara tevékenységét az agrárágazat valamennyi szereplője felé újra az együttműködésre és a korrekt partneri viszonyra való hajlandóság jellemezze, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosításáról szóló javaslat a következő legfontosabb elemeket tartalmazza. Szakítva a 2019-ben megszületett gyakorlattal, a törvénymódosítás az agrárpolitikáért felelős miniszter számára újra véleményezési jogkört biztosít a kamara főigazgatójának kinevezését megelőzően. Nem akarjuk megmondani, hogy ki legyen a főigazgató, de szeretnénk, ha elmondhatnánk a véleményünket.

A kormányzati célkitűzésekkel összhangban az agrárkamara szakmaiságának erősítése és politikamentes működésének megteremtése érdekében a javaslat szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezet be, és kimondja, hogy az agrárkamarai tisztség viselője nem szerepelhet országgyűlésiképviselő-választáskor országos listán, Európai Parlament tagjainak választásakor pártlistán, valamint politikai pártban nem tölthet be tisztséget, továbbá nem lehet kormányzati, politikai felső vezető, sem pedig az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő.

(14.50)

Ezek a szabályok az idei előrehozott új választások során kell hogy érvényesüljenek. Az összeférhetetlenségi szabályok egyaránt vonatkoznak ránk és az ellenzék tagjaira is.

Hangsúlyos eleme a törvénymódosításnak, hogy új alapokra helyezve az agrárkamarai választás alapelveit, a javaslat kimondja, hogy a választási eljárási szabályoknak biztosítania kell az agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a vidékfejlesztés szereplőinek ágazatok szerinti arányos, egyéni jelöltek állításán keresztüli képviseletét. Nem akarjuk, hogy bármely érdekképviselet leuralja az agrárkamarát.

Úgyszintén új alapokra helyezi a törvényjavaslat az agrárkamara működése feletti törvényességi felügyeletet, amely jogkört az agrárgazdaságért felelős miniszterhez telepíti az eddigi ügyészségi ellenőrzés helyett. Ennek keretében a miniszter ellenőrzi a jövőben az agrárkamara működésének, gazdálkodásának, a kamara választási eljárásának, valamint a kamara által alkotott szabályzatoknak a jogszerűségét. Itt fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az agrárkamara több közfeladatot is ellát, amihez a forrást a kormány adja. Szeretnénk ellenőrizni, hogy mire és hogyan költik el ezeket a forrásokat.

Ahogy azt bevezetőleg már említettem, az agrárágazatot érintő prioritást élvez, hogy az agrárkamara szakmai működésének helyreállítása megtörténjen. E sorba illeszkedik az is, hogy a módosítás alapja, hogy a miniszter átmeneti jelleggel kamarai biztost nevez ki. A kamarai biztos feladatai az új választási szabályok értelmében lebonyolított eredményes országos tisztségviselő-választás lezárultáig szólnak, de legkésőbb 2026. december 31. napjáig. A módosítás alapján a kamara soron következő országos tisztségviselő-választását 2026. szeptember 1-je után lehet megtartani.

A kamarai biztos az agrárkamara közfeladatai ellátásának, valamint az erre biztosított hazai és európai uniós források felhasználásának jogszerűségét lesz hivatott megvizsgálni és felügyelni, és ennek eredményéről az agrárpolitikáért felelős miniszter számára beszámolót készít. Ha ezen beszámoló alapján megállapítjuk, hogy a kamara közfeladatainak ellátása nem biztosított, akkor a kamarai biztost jóval erősebb jogosítványok illetik meg a törvény értelmében. Így képes lesz biztosítani, hogy az agrárkamara közfeladatainak ellátása az új választások megtartásáig zökkenőmentes maradjon.

Tisztelt Ház! A felsoroltak mellett a törvényjavaslatnak még egy fontos pillére, hogy előtérbe helyezve a kamara költséghatékony működésének fontosságát kimondja, hogy az agrárkamara választott tisztségviselői kizárólag a kamarai tevékenységük ellátásával összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségeik megtérítésére jogosultak, és részükre e költségtérítésen felül egyéb jogcímen személyi juttatást megállapítani nem lehet.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat módosításai összességében mind azt a célt szolgálják, hogy az agrárkamara eredendő küldetésében bekövetkezett kisiklást korrigáljuk, a működési anomáliákat feltárjuk, tevékenységének teljes átvilágítását elvégezzük.

Vannak vélemények, hogy szüntessük meg a kötelező tagságot, ami a jelenlegi körülmények között egyet jelentene a kamara megszűnésével. Ezt könnyű lenne megtenni. Ezzel egy-két, az agrárium töredékét képviselő szervezet erősebb pozícióba kerülne. Azonban most nincs itt az ideje a széthúzásnak, nincs lehetőség arra, hogy a versenytársakhoz képest hátrányos helyzetű magyar agráriumot megosszuk. Most az összefogásnak, az együttműködésnek van az ideje.

Ugyanakkor azt is értjük, hogy a jelenlegi helyzetben nagyon költséges sokaknak a kamarai tagdíja. Emiatt hajlandóak vagyunk vállalni, hogy a jogszabály minden elemének hatálybalépését követően átvállaljuk a kamara működésének az évben hátralévő költségeit. Ezért cserébe azt kérjük, hogy idén ne kelljen a kamarai tagdíjat fizetni a tagoknak. Azt szeretnénk, ha a tagdíjról, annak mértékéről már a megújult agrárkamara döntene.

Zárógondolatként hadd hangsúlyozzam, hogy az agrárkamarai törvény átfogó módosítását ezen törvényjavaslat szerinti intézkedések megtételét, a kamarai biztos kijelölését és vizsgálatát követően terjesztjük majd a tisztelt Ház elé, miután feltárásra kerülnek a szükséges szervezeti, szerkezeti és tevékenységbeli változások. Arra kérem ezért önöket, hogy a javaslat megvitatása során tegyék meg további jobbító szándékú észrevételeiket, ötleteiket, majd szavazataikkal támogassák ennek a törvénymódosításnak az elfogadását, ezzel is hozzájárulva a magyar agrárgazdaság szerkezeti kereteinek megújításához.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Visszaadom a szót. Köszönöm, hogy meghallgattak, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)