Kármán András (TISZA)

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Köszönöm, házelnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány fontosabb észrevételre reagálnék. Ugyanakkor én azért összességében azt éreztem, hogy még az ellenzéki sorokban is támogatásra talált az itt szereplő javaslatok széles körű része, amit örömmel fogadok. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Ami a törvénycsomag időzítését illeti, és azt, hogy milyen transzparencia jellemzi ezeket a vállalásokat, egyik részről: körülbelül egy hónapja nyilvános a 160 oldalas magyar RRF-terv, és abban szerepelnek mindazok a vállalások, amelyekre itt hivatkozunk. Ezt bárki elolvashatta, ebben semmi titkos megállapodás nincs, ezeket a teljes nyilvánosság előtt publikáltuk mi is és a Bizottság is.

Az időzítést és ezt a szűk időkeretet pedig az magyarázza, hogy közismert az a tény, hogy augusztus 31-éig kell minden mérföldkövet teljesíteni az uniós pénzek teljesítéséhez, és van egy olyan szabály is, hogy adóteher-növekedéssel járó jogszabály-módosítást legalább 31 nappal előbb hatályba kell léptetni. Tehát sajnos itt július végéig el kell hogy fogadjuk és ki kell hogy hirdessük a Magyar Közlönyben ezeket a törvényi változásokat ahhoz, hogy augusztus 31-éig ez megtörténjen. Tehát ez az egyetlen oka ennek a sürgősségnek, hiszen eléggé fontosak számunkra és a magyar emberek számára is ezek a pénzek.

A legtöbb észrevétel talán a kiskereskedelmiadó-törvényben történt módosítást illeti. Érdemes itt felidézni, hogy az eredeti programban, amit a Fidesz-kormány terjesztett elő, és ami ugyan elfogadásra került, de maga a pénz aztán befagyasztásra került és volt mind a mai napig, tehát nem lehetett európai uniós pénzt ennek kapcsán hazahozni, ott feketén-fehéren az szerepelt, hogy a Fidesz-kormány azt vállalta, hogy 2026. augusztusig kivezeti az összes különadót a magyar adórendszerből. Ennek a pontnak a helyére került az, hogy ugyan nem módosítjuk a kiskereskedelmi különadó terhét, kulcsait és alapját, de azt az egyébként az egységes piac működése szempontjából teljesen abszurd kikötést, ami tiltja azt, hogy külföldi kereskedelmi láncok átalakuljanak és akár franchise formában működjenek Magyarországon, ezt a kitételt vesszük ki.

Tehát azt, hogy ki képviseli Magyarország érdekét meg a magyar költségvetés és adófizetők érdekét, ilyen szempontból is érdemes nézni, hogy ez a pont annak a helyébe került, amit korábban a Fidesz-kormány elfogadott, ami megszorítás nélkül minden különadó, nem csak a kiskereskedelmi különadó kivezetését vállalta ezért a pénzért cserébe. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Emellett szerintem könnyű belátni, hogy azért a nagykereskedelmi láncok többsége nem működik semmilyen országban ilyen üzleti modell szerint. Tehát annak a valószínűsége, hogy ők csak e miatt az adó miatt átalakulnának, hogy Magyarországon más formában működjenek, igen csekély, és ez a kockázat, az ebből fakadó adóalap-csökkenés kockázata áll azzal szemben, hogy egyébként e miatt a tiltás miatt kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, hamarosan bírósági szakaszba lép, és azt kockáztatja Magyarország és azt kockáztatta az előző kormány, hogy akár évekre visszamenőleg vissza kell fizetni ezt a sok különadót, amit beszedett az elmúlt években. Tehát egy teljesen aránytalan kockázat áll azzal szemben, mint amit most mi itt javaslunk, hogy egy egyébként is a versenysemlegességét alapjaiban sértő passzust kivegyünk.

Ami a műemlékvédelmi társaságiadó-kedvezményt érinti, senki nem azt állította, hogy nem célszerű támogatni a műemlékvédelem alá eső épületek felújítását. Ugyanakkor nem feltétlenül egy társaságiadó-kedvezmény erre a legalkalmasabb, számos más támogatási forma, pályázati forma lehetséges. Egy biztos: ez a nevében volt műemlékvédelmi támogatás, valójában Lázár János és Tiborcz István kastélyainak a felújításaira szolgált, hogy közpénzt csatornázzon ki, és ezt mi nem fogjuk támogatni. (Taps a kormánypárt soraiban.)

(20.00)

Megnyugtatom ellenzéki képviselőtársaimat, hogy a környezetterhelési díjat illetően ‑ amely a levegőszennyezési díjat érinti ‑ tételesen lekérdeztük az adózók névsorát, és nagyon nagy átfedésben van azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek valóban a legnagyobb szennyezők Magyarországon. Ez nem a kis faüzemeket fogja érinteni, ezek a nagy magyar termelővállalatok, amelyek a legjelentősebb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek. Ilyen szempontból nem kell aggódni a díj megemelése miatt.

Érdemes két szót mondani a bvk kapcsán. Azt kell látni, hogy valóban nem sok embert érint, körülbelül 2 ezer darab bizalmi vagyonkezelő működhet Magyarországon, azonban a leggazdagabb NER-es vállalkozók vagyonának jelentős része bizalmi vagyonkezelésbe került az elmúlt években, és minden ezzel kapcsolatban fellelhető információ arra utal, hogy döntő többségük adóoptimalizációs céllal működött az elmúlt években, és nagyon jelentős személyi jövedelemadót, osztalékadót és társasági adót spóroltak meg ezekkel az adóoptimalizációs struktúrákkal. Tehát ilyen értelemben lehet, hogy számszerűleg kevés adózót érint, de ez egy nagyon komoly bevétel lesz a költségvetés számára. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Végül hadd mondjak pár szót arról, hogy mennyiben lesz a TISZA adórendszere és a jövőbeni költségvetés igazságos, és kik lesznek ezeknek az intézkedéseknek a kedvezményezettjei és teherviselői. Főleg Hargitai János képviselőtársam részéről hangzottak el ilyen kérdések. Arra szeretném csak felhívni a figyelmet, hogy a múlt szerdai kormányülésen amellett, hogy ezeket a törvénytervezeteket megtárgyaltuk, a kormány elfogadott egy határozatot, amely szintén része az RRF-vállalásunknak, és ott is elérhető, ami azt mondja ki, hogy az ezt követő lépéseket követően a társaságiadó-rendszernek egy másik felülvizsgálatára is sor kerül, ahol különös tekintettel arra keresünk megoldásokat, hogy hogyan lehetne a Magyarországon működő nagyvállalatokat és globális cégeket erősebben bevonni a közteherviselésbe. Az erre vonatkozó javaslatokat hamarosan beterjesztik a parlament elé. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)