Pósfai Gábor (TISZA)

PÓSFAI GÁBOR belügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Röviden válaszolva: nem, nem én adtam ki ezt a parancsot. Vannak olyan alapelvek, amelyekhez szeretném magam tartani.

Az egyik ilyen alapelv, hogy soha nem szólok bele ‑ ahogy körülbelül egy órával ezelőtt beszéltem erről ‑ semmilyen folyó eljárásba, semmilyen nyomozó hatósági kérdésbe, és ehhez szeretném is tartani magam.

A másik: szerintem lesz egy hasonló kérdés, úgyhogy nem biztos, hogy most kitérnék az eljárás különböző részleteire, de nagyon örülök, hogy ezt ma itt megbeszélhetjük. Azt gondolom, fontos, hogy tisztázzuk, hogy mi miért történt, és adott esetben mi hogy követte egymást. A nyomozó hatóság önállóan járt el, ahogy korábban is, a közleményben is megfogalmaztuk. Ez nem mondott ellent az ügyészség közleményének, erre majd nagyon szívesen kitérek frakcióvezető úr kérdése kapcsán is.

(16.30)

Azt gondolom, hogy önkényről beszélni itt az elmúlt hetek után, nagyon fontos, hogy tisztázzuk, hogy mi volt az elmúlt 16 évben is, de most ebbe nem mennék bele.

Nem én adtam ki az utasítást. A nyomozó hatóság egy feljelentés nyomán járt el, ő rendelte el a nyomozást, ő rendelte el a kutatást. A kutatás ténye ellen panasszal élt az említett úriember, a módjával kapcsolatban nem élt panasszal, úgyhogy az ügyészség is ennek nyomán járt el, és ennek nyomán bírálta el ezt a cselekményt.

Nagyon fontosnak tartom még egyszer elmondani, hogy az egyik legfontosabb vállalásunk az, hogy helyreállítsuk a rendőrség politikamentes működését, a rendvédelem becsületét és tekintélyét. Három alapelvről beszéltem: nem szólok bele nyomozó hatósági kérdésekbe; tiszteletben tartom azt, hogy a hatóság mit döntött adott esetben, akár egyetértek vele, akár nem; és tiszteletben tartom a véleménynyilvánítás szabadságát is. Itt, ebben az esetben nagyon fontos, hogy azt lássuk, ez melyik kategóriába esett, hogy a nyomozó hatóság korábban milyen tények alapján döntött amellett, hogy elrendelje ezt a kutatást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Valóban működő és emberséges Magyarországot építünk; ez szerintem közös célunk kell hogy legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)