karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Bujdosó Andrea Anna (TISZA)

2026-07-20 · 18. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 8:35

napirendi pont: Napirend előtti felszólalások

Szöveg6 295 karakter · 18 bekezdés · JSON

BUJDOSÓ ANDREA ANNA (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A képviselői eskünk legvégén az van, hogy „országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom”. (Pócs János: Magyar Péter javára!) De úgy tűnik, hogy önök ezt elfelejtették. Toroczkai úr azt mondta, hogy néhány százezer embert képvisel, Bóka képviselő úr azt mondta, hogy két és fél millió embert képvisel, Rétvári úr meg senkit nem képvisel. (Rétvári Bence: Ez a tisztelet? ‑ Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból.) Mi itt 141-en az egész nemzetet képviseljük. (Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból.) ‑ tisztelet, uraim! ‑, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Kérek mindenkit, hogy tegye a szívére a kezét legalább képletesen, és gondolja végig, hogy e két követelmény közül melyiknek felelt meg a volt köztársasági elnök kétéves tevékenysége során. A válasz szerintem egyértelmű.

Az Alaptörvény módosításával és kiemelten a volt köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével kapcsolatban sok minden elhangzott itt a tisztelt Házban és a nyilvánosságban is. Ebből számomra egyértelmű, hogy alapvető eltérés van az ellenzéki képviselők és a magyar szavazók döntő többségének felfogása között azzal kapcsolatban, hogy mi is történt Magyarországon 2026. április 12-én, illetve az elmúlt 16 évben.

Önök úgy beszélnek, mintha az elmúlt 16 évben mi itt egy normális helyzetben, egy normálisan működő országban éltünk volna, és 2026. április 12-én egy normális választásra került volna sor egy normálisan működő polgári demokráciában. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból.) Ez a valóság totális és szándékos eltorzítása.

A valóság az, hogy az elmúlt 16 év folyamatainak eredményeként Magyarország letért a demokrácia útjáról, és kialakult itt egy másfajta rendszer. (Rétvári Bence közbeszól.) Sokféle megnevezést hallottunk már erre: választási autokrácia, hibrid rezsim, maffiaállam. A pontos megnevezést meghagynám a politológusok és történészek hatáskörében.

Annyi biztos, hogy ez a rendszer, a NER, az Orbán-rendszer távolról sem volt alkotmányos, polgári, európai és demokrácia. Erre a politikai rendszerre, a zsarnokságra mondtak nemet a magyar választók, nemcsak a választáson, hanem már előtte is.

Ugyanakkor volt valaki, aki ezzel kapcsolatban soha nem szólalt meg: a távozó köztársasági elnök. Egyetlen szava sem volt a jogtiprás, a közélet kisajátítása, a demokrácia leépülése ellen. Az Alkotmánybíróság volt elnöke egyetlen alkalommal sem kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

Nem volt normálisan működő piacgazdaság sem Magyarországon, nem működött a verseny, mert nem az érdemektől függött a siker, hanem attól, hogy a hatalmon lévő politikai párt vagy a hatalmon lévő egyszemélyi vezető kinek akart vagyont, befolyást, piacot vagy bármely egyéb gazdasági lehetőséget nyújtani.

Sulyok úr karrierje nagy részében ügyvéd volt, mégsem hallottuk soha a hangját a korrupcióval, a privilegizált üzleti körök precedens nélküli térfoglalásával, a közpénz rendszerszintű magánkézbe játszásával kapcsolatban sem. A demokrácia őre egyre csak ült a palotájában, miközben a demokrácia odakint elsorvadt.

A zsákmányrendszer nemcsak a gazdaság területén uralkodott, ugyanez a politikai logika érvényesült a társadalom valamennyi alrendszerében, kultúra, tudomány, sport, sorolhatnánk estig. Aki nem volt velük, az nem is volt. Erre a társadalmi rendszerre szintén nemet mondtak a magyar választók.

Aki viszont nem mondott semmit, az nem volt más, mint Sulyok Tamás. Az egyetemi oktatónak nem volt mondanivalója a közoktatás tönkretételéről, az egészségügy tragédiájáról, az idősekről, az elesettekről, a közlekedés lezüllesztéséről. Nem hallottunk tőle semmit a gyermekvédelem botrányai, az ott történt tragédiák és visszaélések kapcsán sem.

Persze, nem volt hatásköre ‑ sokan mondják. Ezt mi is tudjuk. Nem azt vártuk, hogy vizsgálja ki és számolja fel az anomáliákat; azt vártuk, hogy a nemzet egységének megtestesítője szólaljon meg, hogy halljuk a nemzet hangját, hogy halljuk, hogy ez nem mehet tovább.

Nem volt Magyarország a helyén a nemzetközi rendszerben sem. A Szent István által megalapozott nyugati orientáció helyét először valami furcsa hintapolitika vette át, majd egy teljesen torz elköteleződés.

A TISZA győzelme távolról sem azt jelenti, amit a működő politikai váltógazdaságokban egy választási győzelem jelenteni szokott. A TISZA mögött egy, a magyar emberek döntő többségének egyértelmű akaratát kifejező mozgalom áll. Ez az akarat, ez az üzenet pedig teljesen egyértelmű volt és egyértelmű most is: vége van, legyen vége.

Az állam, a politika soha nem légüres térben működik, annak működése mögött áll egy konszenzus, egy társadalmi szerződés. Az Orbán-kormány 2010-ben történelmi esélyt kapott a választóktól arra, hogy létrehozzon, kialakítson egy ilyen konszenzust, egy ilyen társadalmi szerződést. A mi történelmi esélyünk és történelmi feladatunk a NER lebontása és helyette egy jobb ország építése.

Most tehát az a feladatunk, hogy egy olyan köztársasági elnököt válasszunk az új alkotmány megalkotásáig, aki bírja az emberek bizalmát és aki képes arra, amire elődje nem volt képes, hogy kifejezze a nemzet egységét, és hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Méltóság, integritás, empátia ‑ hogy csak három tulajdonságot mondjak, amelyre egy köztársasági elnöknek szüksége van, és amelyek nyomokban sem bukkantak fel a Sándor-palotában.

A frakció hosszan egyeztetett a köztársaságielnök-választásról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és egyhangúlag arra az álláspontra jutott, hogy Polgár Judit mindezekkel a jellemvonásokkal bír, egy hazaszerető, tisztességes, empatikus, bátor, a szakmájában kiemelkedő és elhivatott személy, aki képes kifejezni a nemzet egységét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) A frakció egyhangú álláspontja, hogy Polgár Judit a legalkalmasabb köztársaságielnök-jelölt. (Taps a kormánypárt soraiban.) A végső döntést a frakció a következő frakcióülésen hozza meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Bujdosó Andrea Anna — 2026-07-20, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/18-10.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-18-10,
  title = {Bujdosó Andrea Anna — 2026-07-20, napirend előttihez hozzászólás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/18-10.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}