Szalai Piroska (Fidesz)

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én sem előre írtam meg most, mert nem tudtam, hogy ehhez a témához hozzá fogok szólni, viszont felmerült itt a vita közben két olyan gondolat, amelyre mindenféleképpen szeretnék reagálni, és ez nem fog beleférni két percbe, ezért normált kértem.

Az első az, ami normál gondolkodás mellett nem adódna, hogy ennek a törvénynek a vitája közben beszéljük meg vagy beszéljünk róla, de a miniszterelnök úr is és az önök képviselője is előhozta azt a tételt, miszerint a fiatalok innen, Magyarországról elköltöznek, és hogy vissza kellene hozni a fiatalokat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a múlt héten jöttek ki pontos adatok a vándorlással kapcsolatban. Magyarország azon két ország egyike, amely a keleti blokkbeli országok közül 1995 óta mindig pozitív külföldi vándorlási egyenleggel bírt, ez tehát azt jelenti, hogy minden esztendőben többen jöttek hozzánk, mint ahányan elmentek tőlünk. A legutolsó adatunk… (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) Említette a miniszterelnök úr (Az elnök csenget.), hogy Magyarországról (Takács Péter közbeszól.) 2025-ben közel 40 ezer magyar állampolgár költözött ki ‑ a „kiköltözött” azt jelenti, hogy legalább 12 hónapig tervez külföldön élni ‑, de elfelejtette mondani a miniszterelnök úr a másik számot, miszerint 2025-ben 41 786 magyar állampolgár költözött be Magyarországra. Ebből 31 704 fő visszaköltözött, tehát valamikor korábban kiköltözött, aztán visszajött ‑ vagy azért, mert lejárt a megbízása a munkájára, vagy azért, mert külföldön tanult, megszerezte a végzettséget és hazajött ‑, és hozzájuk jött még vagy velük együtt jött még 10 082 fő külföldön született, nem visszaköltöző. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Vietnámból?)

(15.50)

Hogy is van ez a pontos érték? Ahogy miniszterelnök úr is a feleségével, ketten kiköltöztek az egyik esztendőben Brüsszelbe, aztán visszaköltöztek öten; ketten vissza, a három gyermek meg ‑ valószínű, nem tudom pontosan ‑ külföldön született gyermekként jött velük együtt. Ez azt jelenti ‑ ha továbbra is a számokat szeretnénk hallani, és a nagyságrendekkel szeretnénk azért tisztába kerülni ‑, hogy 1995 óta, amióta az Eurostat nyilvántartja az adatokat, 544 ezerrel többen költöztek be hozzánk, mint ahányan kiköltöztek. Ez az egyik tétel.

A másik: ez a 30 000 milliárd forint és környéke. Igazából nagyságrendileg mit jelent ez? Eleve folyamatosan azt halljuk, hogy mi az elmúlt 16 évben csak elsinkófáltuk a magyar állami vagyont. Azért azt érdemes látni, hogy Magyarország devizatartaléka történelmi magasságokban van: 2025-re megdupláztuk a 2010-es szintet euróban. Ez volt a legkisebb szorzónk, ugye, a devizatartalék. A devizatartalékon belül az aranytartalék ‑ amelyről bizonyára tudnak épp eleget ‑ hihetetlenül alacsony volt, súlyát tekintve 3,1 tonna, és ennek a 35-szöröse lett súlyban; forintértékben 140-szerese lett ‑ nem annyival több, annyiszorosa lett ‑, amivel átadta az országot önöknek, az önök kormányának az előző 16 év vezetése.

Van egy másik, ennél talán fontosabb adat, ami jobban kötődik a mostani témánkhoz, ami arról szól, hogy a nemzeti vagyont elpocsékoltuk vagy esetleg bővítettük. A nemzeti vagyon visszaszerzése az elmúlt 16 esztendőben ‑ úgy, hogy nem volt hivatal hozzá, csak úgy simán nemzetivagyon-visszaszerzés a külföldiektől ‑ olyan mértékben történt meg, hogy csak a nyilvántartások szerint 10 000 milliárd forinttal lett nagyobb az a 20-25 tétel, amit én nagyjából tegnap este összeszámoltam. Ezek részben bankok, pénzintézetek, részben telekommunikációs cégek; vannak benne ipari szervezetek is, de vannak benne kulturális értékek is, a Seuso-kincsektől a Munkácsy-féle Krisztus-trilógián keresztül többféle olyan tétel, amit nagyon egyszerű megtalálni.

És ami a legfontosabb, azt gondolom, hogy 2010-ben, amikor elkezdtünk kormányozni, szinte az első hónapokban meg kellett azt a lépést tenni, hogy a MOL-tól visszavásároljuk a korábbi kormányok oroszok felé eladott állami tulajdonrészét. A közműcégeinket… Rengeteg önkormányzat is, Tarlós István főpolgármester úr idejében is ‑ a Fővárosi Önkormányzatban is ültünk együtt ‑ nagyon sok közműcéget vásároltunk vissza, mert érdekes módon 2010 előtt a magyar közműcégeknek egy jelentős tulajdona külföldi közművállalatok, külföldi államok kezében volt. Ezektől, azt gondolom, hogy egészen az utolsó ilyen nagyobb tételig, a Budapest Airportig tart a lista.

Ha megnézzük azt, hogy a magyar költségvetésben az összes állami vagyonnal kapcsolatos bevétel 2010-ben mennyi volt, akkor 63,1 milliárd forintot látunk. A mostani költségvetésben ez még nem lezárt tétel ‑ legalábbis még nem látom végleges lezártnak ‑, ez a szám 350-450 milliárd forintra várható; csak az MVM 200 milliárd forinttal fog ebben a költségvetésben szerepelni, a Budapest Airport 110 milliárd forinttal, tehát 5,5-7,5-szerese az a költségvetési bevétel, amit a nemzeti vagyon visszaszerzéséből sikerült pluszban elérni, tehát emelkedni, és évente, nem 16 év alatt összesen, hanem évente.

Az előző napokban valamikor ‑ talán egy héttel ezelőtt ‑ már egy picit beszéltem a külföldi irányítású vállalatokról. Most megismételném azt a számot, hogy külföldi irányítású, nem pénzügyi vállalatok hozzáadott értéke a magyar GDP-ben 2010-ben 50 százalék volt; jelen pillanatban 43,6 százalék. 2010-ben nálunk volt a legnagyobb az Európai Unióban ez az arány, Írország után, most még mindig a hatodik legnagyobb, tehát még mindig lenne feladat a nemzeti vagyon visszaszerzésében, de ezek a mutatók nyilvánosak lesznek később is. Négy év múlva, amikor az önök mostani megbízatása lejár, azokat a számokat is fogjuk tudni látni. Én nagyon bízom benne, hogy önök ugyan a hivatalon kívül, más munkákból, de a magyar nemzeti vagyon visszaszerzésében lesznek érdekeltek, és hasonló jó számokat hallhatunk, láthatunk majd.

Ahogy látják, ezek a számok a 30 000 milliárd forinthoz viszonyítva összemérhetetlenül nagyobb értékek természetesen; ezek a számok olyan számok, amikből valójában lehet finanszírozni a magyar társadalom jólétét. Én nagyon bízom benne, hogy az a 30 000 vagy 60 000 milliárd összeg ‑ majd ki fog ez szépen derülni ‑, amiről most beszélhetünk, a hivatal bevételi oldala, az annak csak egy nagyon-nagyon kis része lesz, ami a kiadásokra fog menni, és ezek a bevételek is a magyar családok életkörülményeit javíthatják. Nagyon szeretném, ha ilyen mondatokat elmondhatnánk négy év múlva is. Köszönöm, tisztelettel. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)