Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A múlt heti általános vita során mind az expozémban, mind pedig azt követően valamennyi felszólalásra adott válaszomban részletesen megjelenítettem a javaslat célját, alkotmányos indokait. Ez nem volt más, mint az, hogy ahhoz, hogy az államszervezet ismét a hatalommegosztás, az alkotmányos felelősség, a demokratikus legitimáció és a jogállamiság elvei szerint működjön, elengedhetetlen az Alaptörvény azon módosítása is, amely helyreállítja a demokratikus működés alkotmányos, alapvető feltételeit.

Azt már rögzítettük, hogy ez a módosítás nem új alkotmány. Ez egy első és nagyon fontos, szükséges és arányos lépés ahhoz, hogy az alkotmányos demokrácia helyreállításában tovább tudjunk lépni, és meg tudjuk nyitni az utat, és később pedig felkészüljünk egy inkluzív alkotmányozási folyamatra.

A részletes vita során számos politikai, alkotmányjogi és kodifikációs elképzelés, illetőleg észrevétel hangzott el. A múlt heti vita, azt gondolom, jól példázza, hogy meghallgatjuk mindenkinek és másoknak a szakmai véleményét, érvelését. Az alkotmányozás akkor tölti be a rendeltetését, ha képes befogadni a megalapozott szakmai érveket, és ha a vita eredményeként jobb, pontosabb és koherensebb normaszöveg az, ami születik. Ennek megfelelően a kormány több ponton is támogatja a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatát.

Mielőtt azonban ezekre az egyes pontokra részletesen, szakmai indokokkal alátámasztva rátérnék, szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a bizottsági módosító javaslatok alapjaiban nem módosítják és nem változtatják meg az Alaptörvény tizenhetedik módosításának alapvető alkotmányos koncepcióját, ami nem más, mint a jogállami helyreállítás célja: a bírói függetlenség megerősítése, az Alkotmánybíróság alkotmányos szerepének helyreállítása, a közvagyon fokozott védelme, valamint a demokratikus jogalkotás tényleges feltételeinek a megteremtése.

(17.00)

Tisztelt Ház! A Törvényalkotási Bizottság első módosítása a Kúria elnökének visszahívására vonatkozó rendelkezést pontosítja. Ezt a pontosítást a kormány támogatja. A javaslat eredeti célja is az volt, hogy a bírói önigazgatás minél nagyobb szerepet tudjon játszani mind a Kúria, mind pedig az OBH elnökének megválasztása vonatkozásában.

Ugyancsak támogatja a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra vonatkozó módosítást, hiszen a közvagyon alkotmányos védelme nem merülhet ki abban, hogy az állam fellép a jogellenesen felhasznált közvagyonnal szemben, hiszen a közvagyon sérelme akkor is bekövetkezhet, amikor azt jogellenesen költik el, és emellett akkor is, ha jogellenesen kezelik.

A bizottság emellett több átmeneti rendelkezést is pontosított. Ezek közül ki szeretném emelni az Alkotmánybíróság tagjaira vonatkozó szabályt, amely egyértelműen világossá teszi, hogy 70. életévüket a módosítás hatálybalépését követően betöltő alkotmánybírákra is alkalmazni kell.

Az önálló szabályozó szervekre vonatkozó sajátos és ‑ egyébként ahogy azt már itt az általános vita egyes felszólalásaihoz kapcsolódóan hozzászólásomban megjelenítettem ‑ indokolatlan alaptörvényi szabályozás tekintetében a kormány eredeti javaslata abból indult ki, hogy ezen önálló szabályozó szervek jogállásának alaptörvényi rögzítése és annak az autonóm államigazgatási szervektől elkülönülő alaptörvényi jogállása teljesen ellentmond a demokratikus legitimáció, a felelősség, az elszámoltathatóság és a jogbiztonság alapelveinek. Az ilyen típusú szabályozó szerveknek az alaptörvényi intézménye ebben a formájában teljesen új jelenség a magyar alkotmányfejlődésben, és visszaélésszerű jogalkalmazáshoz vezetett számos területen.

A rendszerváltáskor ezt a jogintézményt nem is ismertük, és egyébként pedig az európai alkotmányos rendszerek túlnyomó többsége sem alkalmazza. Az, hogy egy adott feladatot minisztérium, hatóság, autonóm államigazgatási szerv vagy más közigazgatási szerv lát el, elsősorban szakpolitikai, közigazgatási, igazgatásszervezési kérdés, aminek tényleges eldöntése a demokratikus törvényhozás feladata. Éppen ezért a kormány a 17. eredeti módosító javaslatában úgy ítélte meg, hogy az önálló szabályozó szervek alkotmányos szintű szabályozása szükségtelenül széles körben enged kivételt ezen demokratikus legitimáció követelménye alól. Az indokolás is erre mutatott rá. E szervek önálló alaptörvényi szabályozása olyan kivételt teremt, amely feladataikra tekintettel általánosságban nem igazolható, hiszen nem alakítható ki egy olyan alkotmányos szabályozás, amelyben az alkotmányosan és általánosan kötelező magatartási szabályok megalkotására jogosult szervek körét nem maga az alaptörvény, hanem a sarkalatos törvény határozza meg. A jogalkotói hatáskörök telepítése az alkotmányozó hatalom kizárólagos felelőssége, hiszen ez határozza meg, hogy mely állami szervek azok, amelyek egyébként normatív közhatalommal rendelkeznek.

Az elmúlt évek tapasztalatai ráadásul azt is mutatták, hogy az önálló szabályozó szervek alkotmányos státusza nem minden esetben a szakmai autonómiát erősítette, egyes esetekben éppen ellenkezőleg, hozzájárult ahhoz, hogy e szervek a demokratikus felelősségi rendszerből részben kivonják magukat.

A részletes vita ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az Alaptörvény jelenlegi szerkezetében az önálló szabályozó szervekre vonatkozó rendelkezések számos más alkotmányos szabállyal állnak összefüggésben. A szabályozás az elmúlt másfél évtized során egy sajátos, összetett rendszerré vált. Ennek megbontása nem kizárólag és jelenleg nem elsősorban alkotmányos szabályozási kérdés, jelenleg nem időszerű. Az alkotmányos szabályozás újragondolása az új alkotmány rendszerében, ahogy az a TAB módosító javaslat során is elhangzott, újragondolható.

Tisztelt Ház! Szeretnék kitérni egy másik, a vita során többször felmerült kérdésre, a sarkalatos törvények szerepére is. A múlt hét során több alkalommal érintette több felszólalás a sarkalatos törvények körét. A sarkalatos törvények intézménye a magyar alkotmányokban kivételes szabályozási forma, nem jelentheti azt, hogy minden fontos közpolitikai kérdés kétharmados kötöttség alá kerüljön.

Alkotmányos alapelv, hogy az alkotmány az alapvető értékeket és garanciákat rögzíti, míg a részletszabályok kialakítása a választópolgárok felhatalmazásával rendelkező törvényhozás feladata. A részletszabályoknak viszont alkalmazkodniuk kell a társadalmi, gazdasági, illetőleg környezeti változásokhoz. Különösen igaz ez azokon a területeken, amely területek a múlt hét folyamán elhangzottak, mind a nemzeti vagyonnal, mind pedig a termőfölddel kapcsolatos szabályozás, hiszen ezek olyan dinamikusan változó tárgykörök, amelyekben a demokratikusan megválasztott parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy a magyar emberek, a magyar gazdák, a helyi közösségek és a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően alakítsa a szabályozást.

A kormány ezért már a tizenhetedik módosítással megkezdte ezeknek a sarkalatos tárgyköröknek a felülvizsgálatát, különösen azokét, amelyek csak az elmúlt évek alkotmánymódosításai során váltak sarkalatos törvényekké. Ennek célja nem az alkotmányos garanciák gyengítése, hanem a demokratikus jogalkotás indokolatlan korlátainak lebontása. Az Alaptörvény jelenlegi rendszerében a sarkalatosság nem a legfontosabb alkotmányos intézményeinket védte, hanem az általános szakpolitikai megfontolásokat. A kormány megítélése szerint egyes konkrét tárgykörök sarkalatos jellegének megszüntetése önmagában nem sürgető körülmény. A kormány javaslatának elsődleges célja az volt, hogy a józan logika mentén a sarkalatosság alkalmazását jelentős mértékben mérsékelje. Ez az Alaptörvény tizenhetedik módosításával mindenféleképpen tud teljesülni.

A kormány (Egy telefonról zene hallható. ‑ Derültség.) mindemellett elfogadja ezt a megközelítést, és éppen ezért ezen indokokra is tekintettel a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatát támogatni tudja.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslata összességében, ahogy az elején mondtam, nem megváltoztatja, hanem megerősíti az Alaptörvény 17. módosításának koncepcióját, pontosabbá teszi a bírói önigazgatás szabályait, kiszélesíti a közvagyon alkotmányos védelmét, egyértelművé teszi az átmeneti rendelkezések alkalmazását, és olyan kodifikációs korrekciókat hajt végre, amelyek a jogbiztonságot szolgálják. A kormány meggyőződése szerint a jogállami helyreállítás csakis és kizárólag akkor lehet sikeres, ha egyszerre érvényesül a demokratikus legitimáció, az alkotmányos önkorlátozás és a felelős jogalkotás. Ez a módosítás is ezt a célt szolgálja. Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatait támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen.