Dr. Bilisics Zita (TISZA)

DR. BILISICS ZITA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság a 2026. július 9. napon megtartott ülésén a házszabály 46. §-a alapján sürgős eljárás keretében megtárgyalta a „Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása” címmel benyújtott T/324. számú javaslatot.

A Törvényalkotási Bizottság által tárgyalt háttéranyagban szerepelt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által benyújtott kétpontos, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslata. A módosító javaslat szerint az alapvető jogok biztosának két helyettese részére önálló kezdeményezési jogot kellene biztosítani, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét, illetve a nemzetiségek jogi helyzetét érintő kérdésben bármikor felléphessenek, hatékony intézkedéseket tehessenek. A javaslat ezért alaptörvényi szinten rögzítené, hogy a biztoshelyettesek az Alaptörvény által nevesített tevékenységi körükben önállóan járnak el, illetve az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezhetik, továbbá önálló helyettesi feladatkörként rögzítené az országgyűlési beszámolás kötelezettségét is és azt, hogy a biztoshelyettesek alapjogvédelmi eljárását bárki kezdeményezheti.

A kormány a fenti javaslattal politikailag egyetértett, de a jelenlegi alaptörvény-módosításba nem támogatta a felvételét, mivel érdemi társadalmi egyeztetésnek kell megelőzni az ombudsmani rendszer átalakítását. A kormánypárt szerint a jövőbeni alkotmányozási folyamat során meg kell vizsgálni ezt a kérdéskört. Erre tekintettel a háttéranyagot a Törvényalkotási Bizottság igen szavazat nélkül, 14 nem szavazattal és tartózkodás nélkül nem támogatta.

Emellett a javaslathoz a bizottság kormánypárti tagjai tíz pont terjedelemben nyújtottak be 1. hivatkozási számon módosítási szándékot. Ebből három módosító javaslat az önálló szabályozó szervek alaptörvényi jogállását érintette. Az önálló szabályozási szervek Alaptörvényben foglalt meghatározásának hatályon kívül helyezése nem sürgető, és alaposabb előkészítést igényel, az új alkotmány előkészítése során részletesen meg kell vizsgálni az alkotmányos jogállásukat. Tehát a módosító értelmében az önálló szabályozó szervekre vonatkozó szabályok továbbra is sarkalatos törvények maradnak.

Az Alaptörvény létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A módosító javaslat azonban pontosítja a hivatal tevékenységét az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében alkalmazott terminológiával összhangban. Ennek megfelelően az Alaptörvény kimondja: a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik.

A módosító javaslat jogtechnikai pontosítást alkalmaz az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatására vonatkozóan. Egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény módosításának hatálybalépésekor a 70. életévüket már betöltött, hivatalban levő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, emellett megszűnik azon alkotmánybírák megbízatása is, akik a javaslat hatálybalépését követően töltik majd be a 70. életévüket.

Az államszervezet demokratikus működésének helyreállítása szükségessé teszi a sarkalatos törvények körének felülvizsgálatát is. Jelenleg az Alaptörvény 36 tárgykörben ír elő sarkalatos törvényi szabályozást. A módosító javaslat indokoltnak tartja az eredeti előterjesztéshez képest megtartani: a termőföld, az erdők megszerzésére és hasznosítására, az integrált mezőgazdasági termelés szervezésére, a családi gazdaságokra, továbbá a mezőgazdasági üzemekre vonatkozóan sarkalatos törvényben foglalt szabályokat; úgyszintén a nemzeti vagyon, az állam kizárólagos tulajdonának, kizárólagos gazdasági tevékenységének és a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körének sarkalatos törvényben történő szabályozását is, szemben az eredeti javaslattal.

A módosító javaslat továbbá biztosítja az Országgyűlési Őrség megszűnésére a megfelelő felkészülési időt, így ennek érdekében a hatályon kívül helyező rendelkezések 2026. október 1-jén lépnének hatályba. S végül a módosító javaslatból egy nyelvhelyességi pontosítás is volt.

A T/324. számú javaslat kapcsán nem érkezett a törvényalkotó bizottsághoz ellenzéki módosító indítvány.

Végezetül tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az összegző jelentést és az összegző módosító javaslatot a Törvényalkotási Bizottság a házszabály 46. § (5) és (7) bekezdése alapján 14 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadta el. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a zárószavazáson támogassák a Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítására irányuló javaslat elfogadását. A Törvényalkotási Bizottság nevében köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)