Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy önök most nem ezt gondolják, de attól még, hogy többségük van, nem biztos, hogy igazuk van. Ez egy nagyon fontos, alapvető szabály ‑ amelyet, úgy néz ki, önök az elmúlt két hónapban nem gondolnak magukra érvényesnek ‑, hogy az is lehet, hogy tévednek. (Bujdosó Andrea Anna: Az is lehet.) Az is lehet, hogy azért, mert többségük van, nincsen igazuk.

Van egy mondás, Nietzsche-nek tulajdonítják. Azt mondja benne Nietzsche, hogy aki állandóan erőt fitogtat, az a gyengeségét és a félelmét próbálja leplezni. (Derültség és taps a kormánypárt soraiban.)

Azt szeretném kérdezni a TISZA-s képviselőtársaimtól, hogy elolvasták‑e ezt az alaptörvény-módosítást; nemcsak azt, amit a frakcióvezető asszony elmondott önöknek a tájékoztatón, vagy a Telex-cikkben olvastak, hanem hogy elolvasták-e. (Közbeszólás a kormánypárt soraiból: Mi írtuk!)

Két részről szeretnék alapvetően beszélni, amiről érintőlegesen már szó esett ma, de kevesebb szó esett, mint a köztársasági elnöki intézmény szánalmas megalázásáról vagy éppen a mandátum korlátozásáról. Ez pedig a sarkalatos törvények és azok védelme vagy a védelem alól való kikerülése.

A jelenleg hatályos ‑ amit éppen készülnek módosítani ‑ Alaptörvény több kiemelt jelentőségű területet ‑ és ez bírja a politikai és szakmai vitát, hogy túl sok területet véd‑e sarkalatos törvény vagy nem ‑, több kiemelt területet, köztük a nemzeti vagyont és a termőföld forgalmát is sarkalatos törvényi védelem alá helyez. Ez azt jelenti a valóságban és a gyakorlatban, hogy az ezekre vonatkozó alapvető szabályokat, az ezekre vonatkozó törvények módosítását csak az Országgyűlés kétharmados többsége tudja megtenni. A most itt előttünk lévő tizenhetedik alaptörvény-módosítás ezt a garanciát megszüntetné, így a jövőben elegendő lenne az egyszerű parlamenti többség, a feles többség a szabályok átírásához.

És itt először a termőföld forgalmáról szeretnék beszélni, mert lehet, hogy még önök sem látják át, mit okoz ennek a védelemnek a kivétele. Arra szeretném önöket kérni, gondolják meg, hogy így szeretnék‑e, ebben a végső formájában elfogadni ezt a törvényt.

Miért? Mert a termőföld nem egy egyszerű vagyontárgy, hanem stratégiai nemzeti erőforrás. Az Alaptörvény P) cikke a termőföldet a nemzet közös örökségének tekinti, és jelenleg is előírja a földtulajdon megszerzésének és használatának alapvető szabályait; hogy hogyan lehet megszerezni a termőföldet, ezt sarkalatos törvény szabályozza.

Mi van a jelenlegi szabályozásban? Külföldi magánszemélyek és külföldi tulajdonú társaságok fő szabály szerint nem vásárolhatnak magyar termőföldet. Vannak kis szűk kivételek, ezek alapvetően az uniós jogrend miatt vannak, az uniós jogrenddel kellett összhangba hozni a magyar jogrendet. Ezért vannak szűk kivételek, de fő szabály szerint külföldi magánszemélyek és külföldi tulajdonú társaságok nem vásárolhatnak Magyarországon termőföldet. A földszerzés ‑ ez is ebben a törvényben van ‑ elsősorban a helyben élő földműves magyar gazdák számára biztosított. Elővásárlási jog illeti meg többek között a helyben gazdálkodókat, a szomszédos földtulajdonosokat és bizonyos esetekben az államot is.

A szabályozás célja a birtokkoncentráció mérséklése, a családi gazdaságok támogatása és a spekulatív földfelvásárlás visszaszorítása, valamint a mezőgazdasági termelés hosszú távú biztonságát és Magyarország élelmiszer-önrendelkezését is szolgálja. Most ez a törvény egyelőre nem módosul, csak kiveszik a kétharmados védelem alól, hogy nem vásárolhatnak külföldi tulajdonú társaságok és magánszemélyek magyar termőföldet. Lehet, hogy ezt nem gondolták végig, lehet, hogy van benne valami hátsó üzleti szándék, nem akarok rosszat feltételezni. Arra kérem önöket, miniszter asszonyt is, hogy gondolják át, feltétlenül ki kell‑e venni a kétharmados védelem alól a termőföldforgalmi törvényt.

Miért jelenthet kockázatot, ha önök ezt megteszik? Ha a földforgalmi szabályok már nem kétharmados, hanem feles többséggel módosíthatók, egyszerű többséggel módosíthatók, akkor egy későbbi parlament lényegesen könnyebben változtathatna a földszerzés feltételein. A nagybefektetők számára, a külföldi tőke számára egyszerűbbé válhat a nagybirtokok megszerzése, csökkenne a hosszú távú kiszámíthatóság a magyar gazdák számára, és a földpiac szabályai politikai ciklusonként sokkal könnyebben változtathatók lennének. Önöknek megvan a kétharmados felhatalmazása. Ha valamit változtatni szeretnének a földforgalmi törvényen, azt meg tudják tenni, én csak annyit kérek önöktől, hogy ezt ne vegyék ki a sarkalatos törvények köréből, ne vegyék ki a kétharmados védelemből.

A másik ilyen kérdés a termőföld forgalma mellett a nemzeti vagyon sarkalatos védelme. A mostani Alaptörvényünk szerint a nemzeti vagyon kezelésének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése, a természetes erőforrások megóvása és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevétele. A nemzeti vagyonra vonatkozó alapvető szabályok jelenleg szintén sarkalatos törvényben szerepelnek.

Mit jelent a nemzeti vagyon? Ide tartoznak többek között: az állami tulajdonú földek, az erdők, a vízkészletek, az állami közművagyon, a stratégiai állami társaságok és egyéb kiemelt állami és önkormányzati vagyonelemek. A jelenlegi szabályozás, amely kétharmados védelmet nyújt ezeknek a nemzeti vagyonelemeknek, azt gondolom, olyan védelmet biztosít, hogy nehezebb gyorsan, rövid távú politikai érdekek alapján átalakítani az állami vagyon kezelését. Nem jutunk oda ‑ önök is mindannyian emlékeznek a Gyurcsány-kormány történelmi bűntettére ‑, hogy 192, többségében állami tulajdonú társaságot kótyavetyéltek el áron alul, és a 192 állami társaság egy része, jelentős része, több mint a fele nyereséges volt, tehát nyereséget termelt az állami költségvetésbe, amiből oktatásra, egészségügyre, vidékfejlesztésre, önkormányzatokra, bármi másra, közútfejlesztésre lehetett költeni. Eladtak 192 állami céget, mert nem volt meg a kétharmados védelme a nemzeti vagyonnak, nem tartozott a sarkalatos törvények közé.

Ezért kérem önöket, hogy a nemzeti vagyon védelme érdekében ennél is ‑ a termőföldforgalmi törvény mellett ‑ fontolják meg, hogy nem veszik ki a sarkalatos törvények közül ezeket a törvényeket, mert jártunk már így: 192, többségében nyereséges állami vállalatot adtak el Gyurcsány Ferencék, és utána ‑ a vízművek, az energetikai közműcégek, a víztározók, a gáztározók, a reptér, a MOL-pakett ‑ ezeket vissza kellett vásárolni. Ezeket önök pontosan ismerik a közelmúltból, az elmúlt 20-25 év történetében ‑ azért, mert nem volt kétharmados védelmük; azért, mert feles többséggel lehetett módosítani, és a mellékletből nemes egyszerűséggel kiszedték ezeket az állami vállalatokat, és értékesítették sokszor áron alul, sokszor haveroknak.

Ha önök ezt kiveszik a sarkalatos törvények közül, akkor megvan az esélye, hogy ez még egyszer megtörténjen. Én azért kérem, hogy ez ne történhessen meg még egyszer; nem biztos, hogy önök alatt ‑ 4 év múlva, 8 év múlva, 12 év múlva ‑, de ha nincsen kétharmados védelme a nemzeti vagyonnak, a stratégiai állami társaságoknak, az erdőknek, a termőföldnek, akkor megtörténhet az, ami 2004-2005-2006-ban megtörtént Gyurcsány Ferencék ideje alatt. Szerintem egyikünk sem akarja, hogy megtörténjen az, hogy 192, többségében nyereséges állami vállalatot kótyavetyéljenek el áron alul. Én azt gondolom, hogy ha önök ezt nem akarják ‑ és egyetértünk ebben, szerintem ebben egyetérthetünk ‑, akkor ezt se vegyék ki a sarkalatos törvények közül.

Ha kiveszik, akkor az állami vagyon kezelésének vagy hasznosításának szabályait egész egyszerűen könnyebbé válik megváltoztatni. A szabályozás kevésbé lenne stabil, minden parlamenti többség könnyebben átírhatná a tetszése szerint, ahogy éppen hozzááll a nemzeti vagyonhoz. És nyilvánvalóan csökkenne az a kétharmados garancia is, amely jelenleg szélesebb politikai konszenzust követel meg az ilyen döntésekhez.

Engedjenek meg két-három megjegyzést az alaptörvény-módosítás egyéb részleteiről! A legfontosabbnak ezt a két törvényt tartom, hogy ne kerüljenek ki a sarkalatos védelem alól: a termőföld forgalma és a nemzeti vagyon. Itt az előbb képviselőtársaim Németh Balázs képviselő úrra bekiabáltak, hogy ki szavazott rá, meg listás. Önöknél is van 45 listás képviselő. Ne alázzák meg őket! (Velkey György László: Teljesen más a sorrend. ‑ Közbeszólások a kormánypárt soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Ez egy olyan rendszer, amely 106 egyéni és 93 listás képviselőből áll. Képzeljék el, az is megtörténhet a következő négy évben, hogy valaki önök közül lemond, és akkor a 218.-at is be tudják hozni a listáról. Ő sem lesz illegitim képviselő, őt is szívesen fogjuk fogadni, vele is vitatkozni fogunk, ő is teljes joggal vehet részt az Országgyűlés munkájában. (Közbeszólás a kormánypárt soraiból: Hány százalékot ért el egyéniben? ‑ Az elnök ismét csenget.)

Még egyszer mondom: önöknél is van listás képviselő, tehát most ön például Orbán Anitát és Kapitány Istvánt gyalázza mint listás képviselőket. Képviselő úr, kicsit fontolja meg a szavait ‑ fontolja meg a szavait! ‑, mert így működik a magyar közjogi rendszer! Önök akkor vallják be, hogy ezt a rendszert is meg akarják változtatni, csak egyéni képviselők legyenek, és így tovább, csak hogy tisztázzuk ezeket a dolgokat.

Én azt gondolom, tisztelt miniszter asszony, hogy a mostani választási rendszerben is van mandátumkorlát.

(13.20)

A mandátumkorlát maga a választás, hiszen négyévente a választók eldönthetik, hogy maradjon vagy menjen az adott képviselő. Ha valaki húsz évig képviselő, az azt jelenti, hogy ötször nyert, elnyerte a választók bizalmát. Miért gondolják önök például, hogy Tilki Attila képviselőtársam, aki megnyerte az egyéni választókerületét most, az április 12-ei választáson, ott 25 ezer ember rosszul szavazott? Önök most ezt mondják ezzel a módosítással, hiszen ő már betöltötte a három ciklust, a 12 évet, és 25 ezer ember, helyben élő ember úgy döntött, hogy jól képviseli az érdekeiket, hogy jókat tesz a választókerület érdekében, hogy ott van közöttük, hogy közösségi munkát végez, hogy képviseli az érdekeiket itt, a nemzet templomában. Miért mondják önök, hogy 25 ezer ember rosszul dönt?

A mandátumkorlát most is benne van a rendszerben. A mandátumkorlát maga a választás. Nem háromciklusonként van mandátumkorlát most a rendszerben, hanem négyévente, egyciklusonként, hiszen minden ciklusban oda kell állni a választók elé, minden ciklusban újra kérni kell a bizalmat, és a választók eldöntik, hogy önöket, minket, másokat ideküldenek‑e vagy nem küldenek ide. Ez maga a legdemokratikusabb mandátumkorlát, ezért ezt használják: az Európai Unió, a NATO, az EBESZ és a nyugati világ tagállamai, országai ‑ Costa Rica, Fülöp-szigetek és Botswana nem ‑, Németország, Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a balti államok, a skandináv államok, a mediterrán államok mind, igen, nincs mandátumkorlát, azért nincsen, mert maga a választás a legjobb mandátumkorlát.

Képviselőtársak, egy gondolatkísérletet engedjenek meg, hogy mit szóltak volna akkor, ha mi a választás előtt fél évvel, egy évvel, két évvel ‑ olyan kétharmados felhatalmazásunk volt a magyar nép jóvoltából ‑ olyan szabályokat hozunk, hogy mondjuk, európai parlamenti képviselő nem indulhat országgyűlési képviselői választáson. Hiszen, miniszter asszony érveivel egyetértve, akkor ez is a passzív választójog bővítése, hiszen ha valaki már ül egy képviselői helyen, ne foglaljon el még egy képviselőjelölti helyet, hiszen akkor ne indulhasson európai parlamenti képviselő, aktív európai parlamenti képviselő ne indulhasson az országgyűlési választáson. (Zaj a kormánypárt soraiban.) Önök felháborodtak volna, ha ezt a szabályt meghozza itt a magyar Országgyűlés kétharmados felhatalmazással? Felháborodtak volna. Felháborodtak volna. (Közbeszólások a TISZA és a Fidesz soraiból. Az elnök csenget.) Hozhattunk volna ilyen döntést, jogszerűen is hozhattunk volna ilyen döntést, de nem demokratikusan. Ezt értsék meg, hogy azért, mert valami jogszerű, mert meg tudják hozni, az nem biztos, hogy demokratikus. Mi nem hoztunk ilyen döntést, hogy nem indulhat az, aki európai parlamenti képviselő, nem hoztunk olyan döntést, hogy csak az lehet országgyűlési képviselő, akinek öt év kormányzati tapasztalata van vagy önkormányzati tapasztalata. Nem hoztunk ilyen döntéseket. Mert jogszerű lett volna? Igen. Demokratikus lett volna? Nem, nem lett volna demokratikus. És akkor önök közül nagyon sokan nem ülnének itt ‑ tisztelet a kivételnek ‑, nagyon sokan nem ülnének itt.

Szerintem bízzuk a választókra azt, hogy ők kiket szeretnének látni a parlamentben; önök közül is, olyan formációk közül is, amik lehet, hogy meg sem alakultak, olyan parlamenti képviselőjelöltek, akik még soha nem gondolkoztak el, ebben a pillanatban sem gondolják azt, hogy ők a politikában képzelik el a következő 4, 8, 12, akárhány évüket, de a legfontosabb mandátumkorlát az maga a választás, nem háromciklusonként, hanem egyciklusonként. Én azt gondolom, hogy nekünk úgy kell eljárnunk, hogy nemcsak jogszerűen, hanem demokratikusan is.

Az a határátlépés, amire itt most önök készülnek, az a termőföld forgalmát, a magyar termőföldvagyont veszélybe sodorja, a nemzeti vagyont veszélybe sodorja, és azokat az alapvető demokratikus normákat, amelyben 36 évig, sőt az átkos rendszer előtt is abszolút konszenzus volt: a magyar választók dönthessék el, hogy ki jöjjön ide, a magyar választók felhatalmazása alapján válasszák meg a közjogi tisztségviselőket, és a magyar választók mondhassák meg azt, hogy éppen abban a négy évben ki irányítja az ország, a nemzet sorsát. Mert itt nem piti politikai bosszúra van szükség, itt nekünk nem csak négy évben kell gondolkodnunk. Az jár el helyesen politikusként a közéletben, aki nemcsak négy évre néz előre, hanem a nemzet sorsát tartja a szeme előtt, s a nemzet sorsa jóval túlmutat a mi itteni négy évünkön meg az önök kormányzásán, meg a mi kormányzásunkon, meg a következő 4, 8, 12 éven, sokkal messzebbre mutat.

Ezért arra kérem önöket, hogy a parlamenti működésüket ne rögtön a demokratikus elemek lebontásával, ne a jogállam lebontásával kezdjék, hanem annak megerősítésével. Ebben támogatni fogjuk önöket, a jogállam lebontásában, amit most tesznek, abban meg nem. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)