Ujvári Szilvia (TISZA)

UJVÁRI SZILVIA (TISZA): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy első országgyűlési felszólalásom alkalmával mindenekelőtt köszönetet mondjak a választókerületem TISZA-szigeteinek, a devecseri, noszlopi, pápai és zirci szigeteknek és annak a 300 önkéntesnek, akikkel vállt vállnak vetve együtt dolgoztunk a rendszerváltásért. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Köszönöm Veszprém megye 4-es választókerülete választóinak is, akik bizalmukkal lehetővé tették, hogy ma itt álljak és képviselhessem őket.

A T/303. számú törvényjavaslat a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer egyik fontos hiányát kezeli: bevezeti a kárenyhítési előleg lehetőségét azoknál a termelőknél, akik legalább egy hektár termő szőlő- vagy gyümölcsültetvénnyel rendelkeznek, tagjai a kockázatközösségnek, és igazolt tavaszi fagykárt szenvedtek.

(0.00)

Egy fagykárt szenvedett ültetvényben a kiadások a kár után is futnak tovább, a növényvédelmet el kell végezni, a munkaerőt meg kell tartani, a következő évi termőalapot pedig védeni kell.

A 2026-os tavasz pontosan megmutatta, miért is kell gyorsítani ezen a rendszeren. Május elején több térségben fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, helyenként súlyos károkat okozva a szőlőben és a gyümölcsösben is A szőlőben ez különösen érzékeny időszak, a rügyfakadás, a friss hajtások, a fürtkezdemények károsodása közvetlen terméskiesést okoz, közben visszahat a tőke állapotára és a következő év lehetőségeire is. A gyümölcsösökben ugyanez igaz a virágzás és a kötődés időszakára.

Veszprém vármegye ‑ még vármegye ‑ szempontjából különösen fontos, hogy a Somló, a Balaton-felvidék és a Bakonyalja ültetvényei egyszerre vannak kitéve tavaszi fagynak, aszálynak, növényegészségügyi romlásnak és birtokszerkezeti sérülékenységnek.

A klímaváltozás agrárhatásait nem lehet kizárólag az éves átlaghőmérséklet emelkedésével leírni. Az enyhébb telek, a korábbi fakadás, az aszályos tavaszok, majd a hirtelen hidegbetörések együtt növelik a kockázatot. Ha a növény vízhiányos állapotban van, ha a talaj száraz, ha légköri aszály van, a fagykár mértéke is súlyosabb lehet.

Talajerő-gazdálkodási szempontból itt van egy mélyebb összefüggés is. A jó állapotú talaj víz- és hőtárolórendszerként működik. A humuszban szegényedő, szerkezetét vesztő, kiszáradó talaj gyengébben tartja meg a vizet, rosszabbul puffereli a hőmérsékleti szélsőségeket és növeli a helyi klímakitettséget.

Országos szinten szükség lesz a regeneratív talajhasználat elterjesztésére, a szervesanyag-visszapótlásra, a talajélet helyreállítására, a vízmegtartó művelésre, a takarónövények szakszerű alkalmazására, a talajbolygatás csökkentésére és az ültetvényekben a helyhez igazított sorköztakarásra.

A fagyvédelem rövid távon csak technológiai kérdés, hosszabb távon talajállapot, vízgazdálkodás és felelős agrárstratégia kérdése is. A mostani törvényjavaslat az azonnali pénzügyi segítség lehetőségét teremti meg, a valódi hatás azonban a végrehajtási rendeleten múlik majd.

Három dolgot tartok fontosnak. Legyen gyors az elbírálás: az előleg akkor ér valamit, ha a károsodott ültetvény fenntartásához, a növényvédelemhez és a munkaerő megtartásához időben érkezik. Legyen egyszerű az eljárás, és legyen kiszámítható az előleg mértéke, hiszen a gazda csak akkor tud felelős döntést hozni, ha tudja, milyen nagyságrendű forrással számolhat.

Kérem a tárcát, hogy az 1 hektáros küszöb gyakorlati hatását is vizsgálja meg, a szőlő- és gyümölcstermesztésben sok a kisebb, intenzíven művelt családi ültetvény.

A gazdák számára most gyors, érthető és végrehajtható szabályokra van szükség, ezért arra kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Kérem önöket, hogy csütörtökön jöjjenek el mindenképp a cirkuszok éjszakájára. Nem, nem a Sándor-palotába (Derültség.), hanem csütörtökön több helyen is lesz cirkusz éjszakája. Köszönöm. (Derültség és taps a kormánypárt soraiban. ‑ Papp Zsolt tapsol.)