Molnár János (TISZA)

MOLNÁR JÁNOS (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor jelentkeztem felszólalónak, még nem gondoltam volna, hogy ilyen későn fogok hozzászólni. Elég száraz a téma, úgyhogy megpróbáltam egy picit rövidíteni itt menet közben (Derültség a kormánypárti padsorokban.), de azért egy kis történeti áttekintéssel szeretném kezdeni, hogy egy picit izgalmas legyen.

2008-ban kezdődött a blokkláncfizetési technológia, amikor Satoshi Nakamoto a bitcoin elektronikuskészpénz-rendszerét megalkotta. Ez egy válasz volt akkor a 2008-as világgazdasági válságra, a pénzügyi rendszer válságára. A célja az volt, hogy a pénzügyi és kereskedelmi tranzakciókból kiszorítsa a bankokat és a pénzügyi közvetítőket a beléjük vetett bizalom megszűnése miatt.

Megjegyezném, hogy micsoda párhuzam ez az idei választásokra, ahol az emberek a politikai hatalomba vetett bizalmukat veszítették el, és adtak egy elég erős választ a politikai rendszerváltásra. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ennyit a történeti kitekintésből.

A 2024. évi VII. törvény a kriptoeszköz piacára olyan szabályozást vezetett be Magyarországon, ahol kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatást tett kötelezővé, ami egyedülálló egész Európában. Itt már mondták előttem a felszólalók a MiCA-szabályozást, ami egy, az egész Európai Unióra vonatkozó általános szabályozás.

Két nagyon fontos dolog miatt nem jó ez a szabályozás, amiért meg is kell szüntetni. Az egyik az, hogy a validáló szolgáltatást végző cég szabályozását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága adta ki, ami nincs összhangban a kriptoeszközök piacáról szóló uniós szabályozással, ezzel a MiCA-szabályozással. Ez az egyik nagy probléma.

A másik pedig az, hogy a magánszemélyek ‑ bárki, aki kriptót tart ‑ és a kriptoátváltással foglalkozó cégek, akik nem ezen a validátoron keresztül végzik az átváltást, a büntető törvénykönyv alapján magánszemélyként 2-5 évig, szolgáltatási tevékenységet végzőként 3-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Ez a két változás hozta létre azt az állapotot, hogy majdnem mindegyik átváltást végző cég kivonult Magyarországról vagy megszüntette a vállalkozását. Na most, ha kivonulnak innen Magyarországról a cégek, akkor tudjuk, hogy az a piac kezd megszűnni. Ez egy nagyon innovatív technológia, és nem jó az, ha a magyar fejlesztők vagy a startupok közül sokan inkább külföldön keresik a kedvezőbb környezetet, mint hogy Magyarországon fejlesztenének, Magyarországon ruháznának be.

Tisztelt Ház! Közel hat éve én is figyelemmel kísérem a blokklánc és a kriptovaluták világát. Mi jellemzi ezt az innovatív technológiát? Itt mindenki a saját pénzének a bankára, a saját bankjában tartja a saját pénzét, és úgy tudja birtokolni a befektetéseit, hogy nem kell sem banknál, sem értékpapír-kereskedőnél tartania azt, így nem függ tőlük egyébként. Ez egyszerre jelent szabadságot és egy újfajta pénzügyi szemléletet. Nem véletlen, hogy a fiatalabb generáció nagyon gyorsan megtanulta, használta és fejleszti ebbe az irányba a tudását. Ez az újfajta pénzügyi tudatosság az, ami természetesen a jövő.

Az Európai Unióban a felnőtt lakosságnak már a 9 százaléka tart valamilyen kriptovalutát. Itthon mintegy 210 ezer ember rendszeresen használta a törvény bevezetése előtt a kriptoeszközöket, majd amikor bevezetésre került ez a törvény, 80 ezer fővel csökkent az aktív felhasználók száma; 38 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik használják ezt az új, innovatív technológiát. Ez különösen nagy visszaesés ahhoz képest, hogy a digitális érdeklődést mutató magyar felnőtt lakosság 4,4 millió fő. Azt gondolom, hogy akkor még van mit fejlődni ebbe az irányba.

Az Európai Unió és Magyarország között a legfontosabb különbség ebben a szabályozásban a végfelhasználói élményben keresendő, mert ez a legfontosabb, hogy a végfelhasználók jól érezzék magukat ebben a rendszerben. Az európai uniós szabályozási logika a „használhatod, de azonosított és jelentett keretek között” elv felé mozdult el, míg a bukott Fidesz-kormány ezzel szemben olyan szabályozási modellt alakított ki, amely a végfelhasználói aktivitást visszafogta, a szolgáltatói kínálatot szűkítette. Nulla, azaz nulla ‑ hallottuk ‑ szolgáltató van, aki gyakorlatilag itthon engedélyt kapott, és a piacot az uniós főáramlattól eltérő pályára állította.

(21.30)

Évek alatt nagyon sokat fejlődött a technológia, amivel gyorsan lehet mozgatni pénzt a hagyományos pénzeszközök és a kriptovaluták között. Ez jelenleg nem érhető el hivatalosan hazánkban senki számára, vagy kockáztatják a börtönbüntetés lehetőségét.

Idei év januárjától érvényes validációs szolgáltató kötelezővé tétele egyértelműen és kimutathatóan piaci megtorpanást és felhasználócsökkenést okozott. Pedig minden adott ahhoz, hogy ma már a blokklánc-technológia a mindennapjaink része legyen, és leváltsa a hagyományos pénzügyi rendszereket.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája az volt, hogy az előző, ismétlem, bukott Fidesz-kormány gyakran ideológiai vagy kommunikációs kérdésként kezelte azt, ami valójában gazdasági és technológiai kérdés. A digitális korszak nyertesei azok az országok lesznek, amelyek időben reagálnak. Magyarország sajnos túl sokszor reagált későn ebben a témában is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását, és köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket ezen a kései órán. (Taps a kormánypárt padsoraiból.)