karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

2026-07-07 · 15. ülésnap · Előadói válasz · 5:38 · igazságügyi miniszter

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/324 Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása

Szöveg4 371 karakter · 6 bekezdés · JSON

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az általános vitában gyakorlatilag minden témánál többszörösen felszólaltam és megjelöltem azokat az érveket, indokokat, amelyek az alaptörvény-módosítást alátámasztják, engedjék meg, hogy egy rövidebb összefoglalót tartsak e vonatkozásban. Először is meg szeretném köszönni a TISZA-frakciónak ezt a nagyon figyelmes és kellemes meglepetését ‑ hát, ilyenben még nem volt részem, maradjunk annyiban. (Derültség, taps a kormánypárt soraiban.)

Azzal kezdtem a mai első felszólalásomat az expozé után, hogy ennek az alaptörvény-módosításnak, illetőleg egyáltalán annak, amiben élünk, a hétköznapoknak egy nagyon fontos üzenete van, és ez az üzenet a megújulás: megújulni a hétköznapokban, megújulni a társadalomnak és megújulni itt, ezen országgyűlési falak között. És ez a megújulás azt jelenti, hogy az elmúlt hetekben olyan törvényjavaslatokat terjesztettünk elő, amelyek a jogállamiságot támogatják, amelyek az uniós források hazahozatalán keresztül is támogatják a jogállamiság helyreállítását, illetőleg a mai alaptörvény-módosítás is ebbe az irányba mutat.

Ahhoz, hogy ezt a módosítást meg tudjuk tenni, egy kettős alapgondolat az, ami itt megjelenik. Jogászoknál az felettébb fontos, hogy legyen mindennek célja, indoka, egy zárt logikai rendszert építsünk fel, és ez a cél, indok itt az alaptörvény-módosítás kapcsán is megjelenik. Én meg magánjogászként a teleologikus értelmezéstől nem tudok eltekinteni, úgyhogy ezért amit szeretnék rögzíteni, az az Alaptörvény módosításának a célja, hogy miért van szükség erre az alaptörvény-módosításra, és miért most, ami elhangzott többször a mai általános vita keretében.

Ennek a módosításnak a célja az, hogy az új alkotmány elfogadásáig tartó átmeneti időszakban biztosítsa a demokratikus állami működés alkotmányos feltételeit, valamint megteremtse azon intézményi alapokat, amelyek nélkül sem a demokratikus kormányzás, sem az új alkotmány előkészítése nem valósítható meg. A módosítás nem tekinthető teljes körű alkotmányreformnak, hanem olyan átmeneti alkotmányos intézkedéscsomag, amely kizárólag a jogállami működés helyreállításához és az államszervezet megújításának előkészítéséhez feltétlenül szükséges szabályokat tartalmazza. Igen, ez az alaptörvény-módosítás egy átmeneti módosítás, szükséges és arányos átmeneti módosítás.

Elhangzott többször az, hogy miben más ez az alaptörvény-módosítás, és milyen uniós példák azok, amelyek ezen alaptörvény-módosítás elé helyezhetők. A helyzet az, hogy egy olyan helyzetbe csöppentünk, amely helyzet egyedülálló; egyedülálló, és olyan eszközrendszert kíván meg, amely a helyzet egyedülállósága okán kivételes átmeneti szabályokat, kivételes és szükségszerű, arányos, a jogállamiság helyreállításához, az alkotmányos demokrácia zavartalan jelenlegi működéséhez feltétlenül szükséges szabályokat kíván meg; olyanokat, ahol a fékek és ellensúlyok rendszere és a hatalommegosztás elve egyértelműen támogatja ezeknek a céloknak az elérését. És azért kivételes ez az eszközrendszer, és azért kivételes az alkotmányozási folyamatot megelőző jelenlegi átmeneti alaptörvény-módosítás, mert ahogy mondtam, uniós példát azért nem találunk, mert ily mérvű állapot egyik uniós tagállam vonatkozásában sem mutatható ki, amikor is nekünk az alkotmányos demokrácia normális irányába kellett visszakormányozni az egész országot, és ezért kivételes ez a jelenlegi alaptörvény-módosítás, ami előremutató abból a szempontból, hogy megteremti azokat a feltételeket, azokat a kereteket, amelyek egy inkluzív alkotmányozáshoz szükségesek.

Én arra biztatok mindenkit, hogy akkor, amikor ezen széles szakmai társadalmi kört érintő alkotmányozási folyamat megkezdődik, mindenki éljen azzal a jogával, hogy hozzászól, megvilágítja az egyes jogintézményeknek a lényegét, mit gondolunk mi az alkotmányos demokráciáról, mi a mi alkotmányos demokráciafelfogásunk, és ehhez a jogintézményeknek milyen szerepfelfogást kellene társítaniuk megfelelően. És én arra biztatok mindenkit, hogy ebben az inkluzív alkotmányozási folyamatban vegyen részt, amit pedig az tesz lehetővé, ha ez az alaptörvény-módosítás mint kivételes és átmeneti alaptörvény-módosítás elfogadásra kerül. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (A kormánypárt képviselői felállva, hosszan tapsolnak.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta — 2026-07-07, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/15-232.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-15-232,
  title = {Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta — 2026-07-07, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/15-232.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}