Zsigó Róbert (Fidesz)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a vita vége felé nehéz új dolgot mondani, hiszen nagyon sok minden elhangzott, de azt gondolom, hogy ebben a javaslatban, amelyről tárgyalunk, olyan súlyos dolgok vannak, hogy néhány ügyet mindenképpen el kell mondani, talán újra is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy rövid mondatban vagy gondolatban kellene elmondani, hogy a most előttünk lévő javaslat miről szól, mi a lényege, akkor ez a mondat úgy hangozna, hogy ez az alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon. Ahogy el is hangzott, a rendszerváltozás óta ez a tizedik parlamenti ciklus, hatodszor van kétharmados felhatalmazása egy kormánynak, eddig azonban senki nem kísérelte meg sem a köztársasági elnöknek, sem az alkotmánybíráknak, sem az Alkotmánybíróság elnökének az eltávolítását, és senki nem kísérelte meg kizárni az ellenzéket a demokratikus politikai versenyből. Ez a javaslat nem a jogállamiság sérelmét, hanem a jogállam végét jelenti.

Tisztelt Ház! Engedjenek meg erre néhány példát! Csak egy banánköztársaságban fordulhatna elő, hogy a köztársasági elnököt csak azért, mert éppen a hatalmon lévőknek vagy a miniszterelnöknek nem tetszik a személye, csak úgy eltávolítják. Egészen pontosan egy banánköztársaságban és sajnos Magyarországon, itt nálunk, hiszen a javaslatuk szerint, ahogy el is hangzott, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon megszűnik.

A köztársasági elnök mandátumának megszüntetése ‑ ez is elhangzott többször ‑ klasszikus személyre szabott jogalkotás, a javaslat egy konkrét hivatalban lévő közjogi tisztségviselő megbízatását szünteti meg, és az is elhangzott ‑ és ez nagyon fontos ‑, hogy a szabály jellegét tekintve nem alkotmányos jellegű szabály, nincs felelősségi eljárás, nincs megállapított jogsértés, nincs alkotmánybírósági döntés; van egy politikai akarat, amely az alkotmányszövegbe kerül. Ez súlyosan sérti a jogállam egyik legalapvetőbb követelményét, miszerint a jogalkotó általános szabályokat alkosson, ne pedig konkrét személyek sorsáról döntsön normatív formába rejtve.

Miért is van erre szükség, hiszen a hatályos Alaptörvény pontosan szabályozza, mikor szűnhet meg a köztársasági elnök megbízatása. Ha jogsértés merül fel, arra ott van a megfosztási eljárás szigorú anyagi jogi feltételekkel, kétharmados döntéssel, alkotmánybírósági eljárással. A mostani javaslat éppen ezt a garanciális utat kerüli meg. Nem azt mondja, hogy történt‑e szándékos jogsértés, nem bizonyít, nem mérlegel, hanem egyszerűen alkotmánymódosítással megszünteti a mandátumot. Egy diktatúra cinizmusával azzal vádolják a köztársasági elnököt, hogy nem lojális a TISZA-kormányhoz; azzal vádolják, hogy az önök politikai nézeteit nem osztja, és önöknek nem tetszik a működése. Ilyen egy demokráciában nem fordulhat elő.

Az elnöki mandátum éppen azért szól öt évre, és éppen azért nyúlik túl a parlamenti ciklusokon, hogy az államfő ne legyen kiszolgáltatva az aktuális parlamenti többségnek. Ezért ezt az érvelést nemhogy nem tudjuk elfogadni, de egyenesen szembemegy a köztársasági elnöki tisztség lényegével, és ezzel a köztársasági elnöki intézmény megszűnik önálló közjogi ellensúly lenni, és a parlamenti többség egyik zsákmánypozíciójává válik, ez pedig megkérdőjelezi a leendő köztársasági elnök és az általa hozott döntések legitimitását. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek a jogrendszer egészére nézve, ezt Orbán Balázs képviselő úr részletesen elmondta.

Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt alaptörvény-módosítás előkészíti az ország kifosztását is. Legalábbis nem lehet másra gondolni akkor, amikor megszünteti néhány törvény sarkalatosságát. Többen beszéltek a termőföldről és a nemzeti vagyonról szóló szabályozásról. Én külön szeretnék beszélni a termőföld ügyéről, hiszen nagyon veszélyes az, amit a termőföld ügyében tesznek.

A termőföld nem egyszerű vagyontárgy, hanem nemzeti erőforrás. A magyar föld története nem egyszerű birtoktörténet, a magyar föld a magyar szabadság, a vidéki megmaradás és a nemzeti szuverenitás egyik alapja. A termőföld és az erdő nem olyan, mint bármely más piaci jószág, véges, helyhez kötött, nem újrateremthető természeti erőforrás, és alapvetően meghatározza az ország élelmiszer-biztonságát, vidéki társadalmát és természeti állapotát. Ezért a tulajdonjog megszerzésének és hasznosításának a szabályai nem kezelhetők úgy, mint bármely más vagyontárgy fogalma, és indokolt, hogy a rá vonatkozó alapvető szabályok erősebb alkotmányos védelem alatt álljanak.

Az eddigi sarkalatos szabályozás a nemzeti vagyon védelmét szolgálja. A termőföld és az erdő a nemzet közös örökségének része, a földforgalmi szabályozás mögött nemcsak tulajdonjogi, hanem környezetvédelmi, élelmezésbiztonsági, vidékpolitikai és nemzedékek közötti igazságossági szempontok állnak.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: az állami tulajdonú termőföld is nemzeti vagyon, amelynek kezelésénél a közérdeket, a természeti erőforrások megóvását és a jövő nemzedékek szükségleteit kell figyelembe venni. A sarkalatos törvényi szabályozás azt biztosítja, hogy ezeknek az erőforrásoknak a tulajdoni és használati viszonyait ne lehessen rövid távú politikai vagy üzleti érdekek alapján könnyen átalakítani.

A sarkalatosság emellett védi a gazdákat a kiszámíthatatlan szabályozásváltozásoktól, korlátot szab a földspekulációnak, és védi a jövő nemzedékek érdekeit ‑ ezeket mind-mind veszélyezteti a most tárgyalt javaslat. Én is azt tudom mondani, mint számos képviselőtársam: kérjük, gondolják át, hogy ennek biztosan szerepelnie kell‑e a mostani javaslatban.

Tisztelt Ház! A benyújtott szöveg visszavezeti a szövegbe a „vármegye” helyett a „megye” elnevezést. A „vármegye” kifejezést történelmileg a kommunista rendszer szüntette meg, a szocialista államigazgatás az addigi vármegyéket megyékre, a főispánokat pedig tanácselnökökre nevezte át, teljesen elszakadva a korábbi magyar történelmi és alkotmányos hagyományoktól. A múlt eltörlése, úgy tűnik, újabb közös pont lehet.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a néhány, általam elmondott példa is azt bizonyítja, amit a hozzászólásom elején mondtam: ez az alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon. Ez a javaslat nem a jogállam sérelmét, hanem annak végét jelenti. Mondhatnánk úgy is, hogy árad az önkény, a TISZA minden határt átlép, emberit, erkölcsit és jogállamit, éppen ezért mindenkit arra kérek, hogy álljunk ki közösen Magyarország szabadsága és demokratikus rendszere mellett: csütörtökön 18 órakor találkozzunk a Sándor-palotánál! (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)