Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Én szeretem tényleg a tisztánlátást. Ön is tudja, hogy a derűs Magyarországot nem igazságügyi miniszteri statútumrendelethez rendelt feladatként jelöltem, hanem akként, hogy mi az a két alapvető cél, ami mozgatja most a társadalmat a jogállamiság helyreállítása, illetőleg a megújulás vonatkozásában, és ez visszamutat az elmúlt 16 évre. Úgyhogy ebben se csúsztasson, legyen szíves, és az elmúlt 16 évről se csúsztasson! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

És ha már csúsztatással kezdte, akkor engedje meg, hogy az a csúsztatása is, amit itt különböző területekről vett dogmatikai meglátásokkal kapcsolatosan jelenít meg, mérgezett fa gyümölcse, semmisség, in integrum restitutio… ‑ szerintem mindent kezeljünk a helyén.

Ugye, azt egyértelműen rögzítettük mind az indoklásban, mind az expozéban, a felszólalásban is, hogy miről szól ez az egész alaptörvény-módosítás, és érdemes ezt tényleg tisztán látni. Arról szól, hogy helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, a hatalom megosztásának rendjét. És vannak, igen, vannak olyan közjogi tisztségek, amelyek vonatkozásában ez a megbomlott rendszer ‑ a kiüresedett intézményi struktúrák, kiüresedett funkciók, a függetlenség hiánya ‑ jelenleg akadálya az alkotmányos demokrácia helyreállításának, és úgy, hogy két lépcsőben tekintjük.

Ezért vannak most átmeneti, szükséges és arányos szabályok, amelyek például a köztársasági elnök intézményéhez kapcsolódnak, és ezért van a hosszú távú szabály, amelyben egy inkluzív alkotmányozási folyamatot akarunk elindítani. Emlékszem, még a napirend előtti hozzászólásoknál Rétvári Bence mondta, hogy ha az is olyan lesz, mint az alaptörvény-módosítás… ‑ ugye, ez a kettő nem így van egymással összhangban. Ősszel elindítunk egy nagyon alapos társadalmi, szakmai egyeztetésen nyugvó, inkluzív alkotmányozási folyamatot, amelybe be fogunk mindenkit vonni, viszont vannak már addig is olyan feladatok, amelyeket meg kell lépni, vannak átmeneti szabályok, szükséges és arányos szabályok. És a köztársasági elnöknél, ahogy mondtam, a legitim cél ennek az alkotmányos demokráciának és a függetlenségnek a visszaállítása.

(15.00)

Ha nézzük az uniós tendenciákat is, a mandátumbiztonsághoz kapcsolódóan, jogösszemérésnél a függetlenséget és a társadalmi bizalmat sokkal magasabbra teszi. Azt látjuk, hogy a köztársasági elnök intézménye teljesen összeforrt, szerepfelfogását is tekintve, azzal a hatalomgyakorlással, azokkal a kiüresedett funkciókkal, amelyek ezt az időszakot jelezték. Biztosítani kell a zavartalan működést, és biztosítani kell azt, hogy elő tudjuk készíteni a kereteket az alkotmányozás folyamatára.

Ami még az NVVH-t illeti: pont azért szabtuk úgy az NVVH-ra vonatkozó szabályozást, hogy nem tud tízmillió házmester országa lenni. Ezt már rögtön az elején leszögeztük, egyértelműen úgy van felépítve a szabályozás, hogy nem tud az lenni.

Az Alkotmánybíróság tagjai kapcsán pedig, ugye, elhangzott az, hogy jó lenne, ha újra lehetne őket választani. Pont az újraválasztás jelentené azt, hogy nem garantáljuk a függetlenséget.

Korábban a 70 év vonatkozásában én nem azt mondtam, hogy az Alaptörvény szabályozta, hanem az Avtv. Itt több esetben elhangzik az, hogy 70 év, illetőleg a mandátumok csökkentése. Én csak egyetlenegyet szeretnék ezzel kapcsolatosan mondani: amikor a bírák kényszernyugdíjazására került sor, Schmitt Pál 194, majd később Áder János közel 40 bírói státusz megszüntetését írta alá. Ekkor mintha valami teljesen más lett volna az a metodika, amely most megjelenik e vonatkozásban.

Azt is szeretném jelezni, hogy nem mondtam sohasem azt, hogy a 7. cikk az alapja az Alaptörvény módosításnak. Ennyivel szerettem volna kiegészíteni az itt elhangzottakat. Köszönöm. (Taps a kormánypárt padsoraiból.)