Vitézy Dávid László

VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Magyar Péter miniszterelnök úr arra kért, hogy számoljak be az Országgyűlésnek arról, hogy hogyan állunk az európai uniós források hazahozatalával, ami az elmúlt 35 év legnagyobb jelentőségű, egy összegben Magyarország számára a közszolgáltatásaink fejlesztésére hazahozott uniós forrása. Összességében 16,4 milliárd euróról, közel 6000 milliárd forintról beszélünk, amit a magyar közszolgáltatások infrastruktúrájának, az energetikai hálózatunk, a közlekedési hálózatunk, a kórházaink megújítására tudunk és fogunk is fordítani.

Nagy örömmel számolhatok be önöknek, hogy az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezártuk, a helyreállítási terv szövege végleges. A mérföldkövek, szupermérföldkövek ‑ amelyekre általában feltételekként szoktak hivatkozni, hogy mik a feltételei annak, hogy a korábban befagyasztott uniós pénzeket haza tudjuk hozni ‑ véglegesek. A Bizottsággal ezt a tárgyalássorozatot lezártuk, és a végleges döntés az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszteri tanácsülésén, e hét pénteken várható. Ha ez a döntés megszületik, és minden jel arra utal, hogy ez egy pozitív döntés lesz, akkor kimondható az, hogy az uniós pénzeket hazahoztuk. Nagyon sokszor hallottuk azt, hogy ez nem fog sikerülni. Fog sikerülni! (Taps a TISZA soraiban.)

Azért is fontos erről most itt beszélni, mert azért évek óta azt hallgattuk, hogy valójában ez egy lehetetlen vállalkozás, lehetetlen dolog a magyar érdekek sérelme nélkül, a magyar szuverenitás feladása nélkül hazahozni a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat, és most az látszik, hogy ez még sincs így. Úgyhogy ezért szeretnék beszélni öt olyan hazugságról, amelyekkel az elmúlt években a korábbi kormánypárt részéről megtévesztették a magyar embereket. Megpróbálták elmondani nekik, Lázár János szavaival ‑ aki, nem tudom, itt van‑e, de meglepne, ha igen (Derültség a TISZA soraiban.) ‑, hogy miért félkész az ország; megpróbálták elmagyarázni, hogy miért nincs pénz a vasút vagy éppen a kórházak fejlesztésére, bérlakásépítésre, energetikai korszerűsítésre.

Az első hazugság Ukrajna volt. Orbán Viktor a Kossuth rádióban 2023 júniusában azt mondta: „Hol a magyarok pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában ‑ ezt mondta Orbán Viktor. Na most, ha Ukrajnában lett volna, akkor mi most nem tudnánk hazahozni. Ezek a pénzek a korrupció miatt voltak befagyasztva, és ott álltak Brüsszelben a magyaroknak járó forrásként, amit most haza tudunk hozni. Önök azt is mondták, hogy valójában Ukrajna gyorsított csatlakozása lesz a feltétel, és hogy valójában ezért nem lehet ebbe beleegyezni ‑ ezzel tele is plakátolták az országot. Ehhez képest most még a tárgyalások alatt is Magyar Péter a Tanács ülésén teljesen világosan és keményen képviselte azt a magyar álláspontot, hogy nem támogatjuk Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és az „Ukrajna” szót nem fogják sehol megtalálni a mérföldkövek és feltételek között, amelyek az uniós források hazahozatalához kötődnek. Tehát nem volt igaz az, amit állítottak, hogy Ukrajnával áll ez összefüggésben.

A második ilyen hazugság a migráció témája volt. Önök azt mondták, még a májusi megállapodás után is, Rétvári frakcióvezető úr például, hogy be kell engednünk a migránsokat az uniós pénzért cserébe. Ez sem volt igaz. Ugyanazok a jogszabályok hatályosak ma is, mint amik, mondjuk, fél évvel ezelőtt az önök kormányzása alatt voltak a szigorú határvédelemmel és az illegális migrációval szembeni fellépéssel kapcsolatosan; nem kellett ezeken a szabályokon változtatnunk, engednünk, nem is tettük volna meg az uniós pénzek hazahozataláért cserébe. Ez az állításuk sem volt igaz.

A harmadik hazugság az volt, hogy a Fidesz is hazahozta volna ezeket az uniós pénzeket, ha megnyeri a választást ‑ ezt Gulyás frakcióvezető úr mondta el még a legutóbbi, múlt heti ülésen is. Onnan is látszik, hogy ez nem igaz, hogy hagyták veszni a pénzeket már az elmúlt években is. 2024 végén 1 milliárd eurót, körülbelül akkori árfolyamon 400 milliárd forintot, ’25 végén 1,1 milliárd eurót, körülbelül 430-440 milliárd forintot végleg veszni hagytak. Én most direkt kigyűjtöttem, hogy ez mire ment volna: városi és elővárosi közlekedésre, HÉV-ekre, regionális vasútra 250 milliárdot hagytak veszni végleg; környezet- és természetvédelemre, vízgazdálkodásra, katasztrófakockázat-csökkentésre, azaz árvízvédelemre és megújuló energiákra 285 milliárdot; és magyar vidékfejlesztésre és kórházak fejlesztésére 305 milliárd forintot. Ez az az összeg, amit végleg veszni hagytak.

A másik, amivel szembesültünk, és ami cáfolja ezt az állításukat, az, hogy amikor először tárgyalóasztalhoz ültünk az Európai Bizottsággal, kiderült, hogy a helyreállítási tervből mindössze 24 százaléknyi projekt indult el. Ha önök abban hittek, hogy hazahozzák az uniós pénzeket, ha megnyerik a választást, akkor miért nem indították el a többi beruházást? Idén augusztusig lehet ezeket a pénzeket felhasználni. A maradék 70 százalékra körülbelül, mert mi sem 100 százalékot, hanem 95 százalék körül tudjuk hazahozni ezt a helyreállítási pénzt, nekünk kellett új projekteket kitalálni, letárgyalni, mint például a HÉV-ek beszerzése vagy mint például az energetikai hálózat korszerűsítése, amit Kapitány miniszter úr irányít. És ne felejtsük el, például az eredeti helyreállítási tervben benne volt a ráckevei HÉV felújítása ‑ önök leállították a tervezést, és nem indult el a kivitelezés sem.

(13.10)

Ha abban hittek, hogy haza fogják hozni az uniós pénzeket, akkor ezt miért csinálták? Akkor miért hagyták volna így veszni ezeket a pénzeket? Pontosan tudták azt, hogy ha nem változtatnak például a magyar korrupciós helyzeten, akkor az uniós pénzek nem fognak hazajönni, és minden jel arra mutat, hogy erre is készültek.

A negyedik hazugság az volt, hogy valójában nincs is szükség az uniós pénzekre. A háborúellenes gyűlésen Kaposváron, a Digitális Polgári Körök rendezvényén Orbán Viktor azt mondta, hogy aki azt gondolja, hogy az uniós pénzek bármit megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot. Uniós pénzek nélkül is meglennénk, mondta a volt országgyűlési képviselő. (Derültség a TISZA soraiból.)

Aki azt mondja, hogy Magyarország jól elvan uniós pénzek nélkül, az már tényleg elhitte, hogy már csak határon túli kastélyokra, kacsalábon forgó minisztériumi épületekre, autópálya-koncesszióra és űrprogramra van szükség Magyarországon, de kórházak fejlesztésére, vasútfejlesztésre vagy éppen oktatási fejlesztésekre nincs ‑ ugyanis az uniós pénzek erre vannak. Én azt gondolom, hogy valójában az nem ismeri a valóságot, aki azt gondolja, hogy Magyarországnak nincs szüksége az uniós pénzekre.

Arról nem is beszélve, hogy a költségvetés helyzete is azt mutatja, hogy szükség van az uniós pénzekre. Ha most mi nem értük volna el ezt a megállapodást, ha nem hoznánk haza az uniós pénzeket, a költségvetés idei hiánya 8 százalék fölött lenne. Úgy tudjuk leszorítani 7 százalék köré, hogy már az uniós pénzeket hazahozzuk. Tehát azt állítani, hogy nincs szükség uniós forrásokra Magyarországon, azt gondolom, hogy ez egy nagy hazugság volt. Elég, ha ránézünk, mondjuk arra, hogy egész Európában Magyarországon járnak a legöregebb személyszállító vonatok ‑ 42 éves átlagéletkorral ‑, hogy belássuk ennek az állításnak a hazugságtartalmát.

És végül az ötödik hazugság az volt, hogy valójában itt a szuverenitásról, és nem a korrupcióról kell lemondani. Ha megnézzük azokat a szabályokat, azokat az elvárásokat, amelyeket teljesítenünk kellett, ezeket az Országgyűlés nagyrészt már eldöntötte. Azt látjuk, hogy az egyik például az volt, hogy át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert, enélkül tényleg nem lehetett volna hazahozni az uniós pénzeket. De kinek fájt ez? Meg tudják mondani, hogy kinek a vagyonnyilatkozata, vagy kinek a rokonának a vagyonnyilatkozata volt az, amit titkolni szerettek volna? Vagy az volt, hogy az Integritás Hatóság vizsgálhasson uniós közbeszerzéseket. Ez kit zavart? Melyik közbeszerzést szerették volna eltitkolni az uniós szervek vagy az Integritás Hatóság előtt?

Az volt a harmadik feltétel, hogy a magántőkealapokat átláthatóvá kell tenni. Kinek van benn a pénze a magántőkealapokban, amiket nem szerettek volna átláthatóvá tenni és ezt a feltételt teljesíteni? Az volt a feladat, hogy legyen kevesebb nemzetbiztonsági kivétel a közbeszerzéseken. Ez miért zavarta önöket? Például azért, mert 750 milliárdért vettek irodaházakat, túlárazva, nemzetbiztonsági kivétellel, közbeszerzés nélkül, és ezt nem szerették volna láthatóvá tenni? Vagy az volt a feladat, hogy az állami vagyon ne legyen kiszervezve ezekbe a KEKVA-kba, ezekbe a vagyonkezelő alapítványokba úgy, hogy nem érvényesülnek kontrollok. Önök többször elmondták, hogy ezek micsoda értékeket teremtenek, és milyen távol vannak a politikától. Ehhez képest azt látjuk ‑ most az Orbán Balázs-féle MCC-re ki sem térek ‑, az elmúlt napokban csak azt láttuk, hogy a Millenáris KEKVA-t Szentkirályi Alexandra vezeti. Azt láttuk, hogy a Kék Bolygóban ‑ Áder János miatt a közvélemény figyelmének középpontjába is került a napokban ‑ hirtelen ki lett a főigazgató? Lázár János volt helyettese, Csepreghy Nándor, aki a mohácsi híd előlegemelését írta még alá két hónapja, most pedig már nagy környezetvédőként hirtelen KEKVA-t vezet.

Tehát ha meg akarjuk nézni, hogy miért nem hozták haza az uniós pénzeket, itt kell keresni a megoldást, hogy ezek a korrupcióellenes és átláthatósági szabályok voltak azok, amelyek zavarták a korábbi kormányt, csak ezt nem mondták el az embereknek. Hivatkoztak szuverenitásra, migrációra, Ukrajnára, arra, hogy nem is kellenek ezek az uniós pénzek, aztán meg arra, hogy önök hazahozták volna, de valójában ezek voltak a problémák.

És mi most hazahozzuk ugyan ezeket az uniós pénzeket, de azt a kárt már nem tudjuk korrigálni, hogy az elmúlt négy évben ezt önök nem tették meg. Már járhatnának az új HÉV-ek ebben a melegben, klimatizált, alacsony padlós HÉV-ek ‑ ha már ezt a példát hoztam ‑, ha ez nem történt volna meg. Már mi sem tudjuk visszahozni azt a kétmilliárd eurót, ami végleg elveszett Magyarország számára.

Tehát azt gondolom, hogy fontos szembenézni azzal, hogy milyen hazugságok vezettek ide. Fontos szembenézni azzal, hogy önök kiírták a kék plakátokra, hogy megállítják Brüsszelt, de valójában a magyar gazdaságot sikerült megállítani. Önök kiírták a kék plakátokra, hogy üzennek Brüsszelnek, de valójában a magyar vasúton utazóknak, a magyar kórházakban ellátott betegeknek, a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatóknak üzentek hadat ezekkel az intézkedésekkel. Mi ebben az 50 napban hazahoztuk az uniós forrásokat, a hazugságokat ezzel kapcsolatban lelepleztük; a korrupcióellenes intézkedéseket és az egyéb jogszabályokat, amelyek ehhez kellenek, ide, az Országgyűlés elé terjesztettük, és ezeket nagyrészt már vagy elfogadta, vagy rövidesen el fogja fogadni az Országgyűlés. Leszámoltunk a kék plakátok intézményével is, azzal, hogy meghoztuk a jogszabályokat a gyűlöletkeltés ellen. (Derültség és taps a TISZA soraiból.)

Mindjárt lejár az időm, de arra kell kérnem önöket, hogy nézzenek a magyar emberek szemébe, és mondják el, hogy valójában mi volt az ok, amiért az uniós pénzeket nem hozták haza, mert azok, amelyekre az elmúlt években hivatkoztak, és amiket a magyar embereknek mondtak, azok egészen bizonyosan valótlanok voltak, ahogy ezt most be is mutattam. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiból.)