Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen sok kérdést nem sorolnék, csak egyetlenegyet, ami ennek a nagyon-nagyon rövid, nyúlfarknyi törvényjavaslatnak is a témája, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere.

Nyilván minden teljesítményértékelési rendszer javítható, nyilván mindenhez benyújtható valamilyen módosítás, nyilván minden aktualizálható, hiszen lehet, hogy ami még jó volt öt éve vagy tíz éve, azon is lehet valamit modernizálni, azon is lehet valamit javítani. Minden jóérzésű ember ezekre nyitott. Nyilván ahány pedagógus, annyiféle vélemény, kinek ez lenne hangsúlyosabb benne, kinek az lenne hangsúlyosabb benne, mindenki másként gondolja, hogy mi a fontos. Nyilván van, aki a pályája elején másként gondolja, mint a pályája végén, nyilván lehet, hogy valaki humán vagy reál szakosként vagy testneveléstanárként, készségtárgy oktatójaként is másként gondolja. Tehát ez nagyon sokféle, nagyon nehéz egy konszenzust ebben létrehozni, ami mindenki számára ideális és tökéletes.

De azért szerintem mindenkitől, pláne, aki egy ekkora felhatalmazással érkezik a kormányzatba, mint a TISZA Párt, azért elvárható lenne, hogy ne csak arra legyen egy mondás, hogy mit nem akar, hanem arra is, hogy mit akar. Hogy egy minisztériumba ne csak egy radírt vigyen be, hanem egy tollat vagy legalább egy ceruzát is vigyen be magával, képletesen szólva, és próbálja a saját javaslatát megvalósítani, nemcsak eltörölni azt, ami előtte volt, hanem legalább túl azon, hogy legyen jobb, ösztönözze a teljesítményt, legyen mindenki számára elfogadható, konszenzusközeli állapotban legyen, sok egyeztetés legyen előtte. Tehát ezen általánosságokon túlmenően jó lenne, ha lenne ilyen.

Nyilván most látjuk, hogy ebben a következő tanévben nem lesz ilyen, tehát ezt kénytelenek vagyunk tudomásul venni, de mégiscsak az lett volna a legjobb, hiszen azt hallottuk a TISZA Párttól, hogy 3 ezer szakértővel már két éve készültek a kormányzásra, mi azt gondoltuk, hogy ezen 3 ezer szakértő között nyilván nagyon sok pedagógus is van, nyilván nagyon sok jobbító szándékú ember is van köztük, és már úgy érkeznek, hogy ehelyett valami mást le tudnak tenni az asztalra. Ez a mi hiányérzetünk. Az megvan, hogy mit nem szeretnének, csak az nincs meg, hogy mit szeretnének a teljesítményértékelés kapcsán, és márpedig valami ilyesmire mindenképpen szükség van egy ekkora szervezetrendszerben sok-sok tízezer, több mint százezer tanárral, pedagógussal. Nyilván valamilyen teljesítményértékelésre szükség van.

Ezért lett volna jó, ha most nemcsak arról vitatkoznánk, hogy önök elmondják, hogy ami eddig volt, az minden rossz, és majd egyszer lesz valami jobb, hanem már egy javaslatról vitatkozhattunk volna. Ez bennünk a hiányérzet, és nemcsak bennünk, mert most itt vagyunk páran képviselők, ez kevésbé fontos, nyilván a pedagógusok is, a tanárok is szerették volna látni, hogy na, akkor mi lesz, na, akkor mire számíthatnak a TISZA-kormánytól, ígéretből sok van, de akkor ez hogy fog tudni megvalósulni. Ez a mi hiányérzetünk ezen javaslat kapcsán.

De előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, tehát előbb-utóbb valamilyen javaslattal elő kell állni, és akkor arról lehet érdemben is vitatkozni. Egyelőre ez csak ilyen adok-kapok, ha azt mondjuk, hogy ami eddig volt, rossz, és majd egyszer lesz egy jobb. Kár, hogy mostanra nem készült el ez a javaslat, és nem tudunk a következő tanévnek úgy nekimenni, hogy aki többet tesz a diákokért, aki odateszi magát, aki a tanórán kívül is sokat foglalkozik a diákokkal, az lássa, olvassa, hogy pontosan őt hogyan fogják még jobban elismerni. Így lett volna teljes a következő tanév indítása. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)