Karsai-Juhász Katalin (TISZA)

KARSAI-JUHÁSZ KATALIN (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy megtiszteltetés ebben az épületben, a világ legszebb Országházában felszólalni önök előtt és az ország nyilvánossága előtt. Köszönöm mindazoknak a támogatását, akik arra szavaztak, hogy én képviseljem Bács-Kiskun megye 5. számú választókerületét.

Jómagam negyven évig dolgoztam tanárként Jánoshalmán, Borotán és Balotaszálláson, így igen sok tapasztalattal rendelkezem az elmúlt évtizedek különböző oktatásirányítási rendszereivel kapcsolatban, elsősorban az általános iskolai munka tekintetében. Nagy öröm számomra is, hogy áprilistól önálló minisztérium felel az oktatás vezetéséért.

Lannert Judit miniszter asszony első megnyilatkozásaiból kiviláglott, mennyire fontosnak tartja az iskolákban uralkodó légkört, a tanárok, diákok lelki, mentális állapotát, hiszen ez kihat a szülőkre is, végső soron az egész társadalomra. Ezért is került elsőként fókuszba a TÉR, a pedagógusok teljesítményértékelésének rendszere megváltoztatásának szükségessége. Képviselőtársaim indítványára benyújtásra is került a törvénymódosítási javaslat, amely a teljesítményértékelés ezen formáját hivatott felfüggeszteni.

Hogy miért is szükséges az értékelésnek ezt a módját kivezetni? Az okok összetettek, érintik többek között a tanulók, a tanárok munkaterhelését, a tanulók szociális hátterét, a társadalmi körülmények hatásait, az oktató-nevelő munka sokrétűségét.

Az egyébként is rendkívül túlterhelt pedagógusok számára a TÉR-ben való részvétel komoly adminisztrációs terhet jelent. Sokszor jól láthatóan megvalósuló vállalások teljesítését kell igazolniuk a KRÉTA felületén, például ünnepi műsorok esetén, teljesen feleslegesen. Az iskolavezetés számára is pluszidő minden dolgozóval év elején, év végén egyeztetni a vállalt célokról, majd órákat látogatni, majd azokat megbeszélni, saját felületen igazolni az eredményeket, dönteni, a tankerülettel megbeszélni a tapasztalatokat.

S ezek csak a formai, adminisztrációs problémák a rendszerrel. A másik, ennél sokkal súlyosabb gond a tartalmi tényezők kérdése. A teljesítményértékelés célja a motiváció, a többletmunka elismerése, a munka minőségének javítása. Különböző szempontok alapján kapnak pontokat a vállalt teljesítménycélokra a nevelők. Ezek a szempontok azonban nem mindig objektívek, számszerűen nem kifejezhetők, mindezek mellett olyan körülményeket feltételeznek, amelyekre a pedagógus nincs igazán hatással.

Nehéz elképzelni például, hogyan van lehetősége egy olyan kollégának tanulmányi kirándulásokat szervezni akár csak a közeli városba, ha az utazás belépőjegyköltségeit hiába várja a szülőktől. Nem igazán elvárható a hiányzások csökkentését várni egy tanártól, akinek a tanítványai közül sokan elhanyagoló szülők gyermekei, vagy ő maga akár nem is osztályfőnök. Sok esetben az adott kolléga által tanított szak vagy munkakör nem ad olyan lehetőségeket, amelyeket figyelembe lehetne venni az értékeléskor. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ez a rendszer teret adhat személyes szimpátián alapuló értékelésnek is, illetve felesleges feszültségeket szít a tantestületekben, megoszthatja a közösségeket, gondolok itt az etikus magatartás címszó alatt adható pontokra.

Természetesen egy jól kidolgozott, átlátható, egységes szempontokra épülő és fejlesztő célú teljesítményértékelés támogathatja a pedagógusok szakmai fejlődését. Viszont a fentiekben vázolt tényezők miatt indokolt a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése, felülvizsgálata, az érintettek véleményét figyelembe vevő átdolgozása. Kérem ezért képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a TISZA soraiból.)