karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Bencsik János (Fidesz)

2026-06-30 · 13. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 9:51

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/273 Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosításáról

Szöveg6 416 karakter · 12 bekezdés · JSON

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Nocsak, nocsak… Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés alapján úgy tűnik, hogy egyetértés van a tisztelt Házban, hogy az urali típusú olaj kedvezőbb áron szerezhető be, mint a brenti tőzsdén jegyzett olaj. Korábban, néhány hónappal ezelőtt még nem erről tetszettek nyilatkozni, de hát a realitások helyére teszik a dolgokat a döntéshozók életében is, és ezek szerint, ebben a kérdésben egyetérthetünk. Úgy tűnik, abban is egyetértünk, hogy egy ilyen helyzetben az is elvárható ‑ még egy transznacionális keretek között működő nemzeti energetikai társaság esetében is, mint a MOL ‑, hogy az extraprofit egy részéről, ha a közösséget, a társadalmat képviselő politikai döntéshozó testület úgy ítéli meg és a többség támogatja, akkor lemondjon.

Ez történt ebben az esetben 2022-ben. Úgy ítélte meg a törvényhozás a tisztelt Házban, hogy olyan mértékű a különbség az urali típusú olaj javára a brentihez képest, amely egy kiugróan magas extraprofitot tud biztosítani ennek a gazdasági társaságnak egy olyan időszakban, amikor elszabadultak az energiaárak. Ezt mindannyian tudjuk és tapasztaltuk: egyrészt a Covid hatása miatt, később pedig már a háborús készülődés, pszichózis is benne volt a levegőben, amely megmozgatta az energia és ezek között a nyersolaj világpiaci árát is. Egyébként itt zárójelbe téve mondom azt, hogy a fordulat az urali és a brenti típusú olajárak között mindösszességében két hétig tartott ez év áprilisában, és azonnal vissza is pattant, és most is 20 dollár körüli különbözet a tapasztalható.

No de a lényeg a lényeg, hogy meghatározásra került akkor, hogy ha 5 dollárnál nagyobb a különbözet hordónként, akkor ott jelentősebb elvonás történik, nem a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében, hanem kifejezetten a rezsicsökkentés pénzügyi hátterének megteremtése érdekében; a rezsicsökkentés, az pedig a magyar társadalmat szolgálta, és szolgálja. Burkoltan képviselőtársam, TISZA-frakcióbéli képviselőtársam ezt elismerte, mert kimondta azt, hogy azért a társadalom javát kell hogy szolgálja; maradjunk ennyiben.

Ez a javaslat gyakorlatilag időben és mértékében is ki kívánja terjeszteni ennek az eredeti törvénynek a hatályát. 2026 végéig lenne hatályban az 5 dollárnyi különbözet fölötti összegre vonatkozó elvonás. Önök ezt 2027 végéig kívánják kiterjeszteni, és mértékében is növelni, elmélyíteni a 2 és 5 dollár közötti különbözetre is kiterjesztve az adófizetési kötelezettséget.

Ez még érthető is lenne abban az esetben, ha deklarálnák az előterjesztésben, hogy ez a többletbevétel megy a rezsialapba, és gyakorlatilag ennek a haszonélvezői a magyar fogyasztók lesznek. De ilyet ebben a törvényjavaslatban nem találtunk, nem észleltünk.

Ha ez nem így van, és nem a rezsicsökkentést fogja a továbbiakban szolgálni maga az adómérték kiterjesztése, akkor fölmerül a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi okozza, mi indukálja ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztését egy olyan időszakban, amikor tudjuk azt, hogy a MOL esetében egy komolyabb akvizíció lehetősége mutatkozott meg ‑ az egyik szomszédos országunk olajfinomítással és -forgalmazással, üzemanyag-forgalmazással foglalkozó gazdasági társaságának az akvizíciója ‑, amely az egy héttel ezelőtti parlamenti vita során úgy tűnt, hogy egy nemzeti minimum keretében minden politikai szereplő, képviselőcsoport részéről méltánylandó és támogatandó lépés lehet.

Egy ilyen helyzetben az adó mértékének és hatályának kiterjesztése nem a MOL versenyképességét fogja fenntartani vagy növelni akkor, amikor kelet-közép-európai szinten ‑ miután a hálózati kapcsolatok, az interkonnektorok, a határkeresztező kapacitások is kiépítésre kerültek ‑, egy ilyen helyzetben megteremtené annak a lehetőségét, hogy Szlovákián és Horvátországon túlmenően, immáron Szerbiával is egy közvetlen, észszerű és piaci szempontból is értékelhető integráció jöjjön létre a MOL irányításával.

Ezekben a napokban arról is lehetett hallani és olvasni, hogy valamilyen okok miatt a MOL jelenlegi vezetése alatti széket is megrángatják, és szeretnék megmozgatni. A kérdés az, hogy ezek véletlenszerű egybeesések, hogy csak a gyakorlatilag a MOL-t érintő extraprofitadónak az időbeli kiterjesztése és elmélyítése, adómérték tekintetében történő elmélyítése került ide, más extraprofitadóval kapcsolatos javaslat nem fogalmazódott meg, tehát nem egységesen nézzük át a meglévő extraprofitadó-rendszert, hanem abból kiemelve, gyakorlatilag csak a Brent-Ural tekintetében érintett MOL az, ami napirendre került. De ennek mi az oka? Kinek az érdekét szolgálja? Van-e valamiféle hátsó szándék? Reméljük, hogy nincs.

Egy héttel ezelőtt Kapitány miniszter úr egy kérdésre kijelentette, hogy a MOL-részvényekhez nem szeretnének hozzányúlni, ezek maradnak magyar állami tulajdonban a nemzeti vagyon részeként; egyetértettünk a MOL törekvéseivel is, megveregettük egymás vállát a tekintetben is, hogy jóváhagytuk a szlovák-magyar határkeresztező kapacitás, termékvezeték kiépítéséről szóló törvényjavaslatot, és ezt meg is tettük, tehát van egy egyetértés, és aztán most jön hirtelenjében, sürgősséggel, a semmiből egy javaslat, amely kifejezetten a MOL extraprofitadójának kiterjesztését és növelését érinti.

(13.20)

Annak idején is komoly vita volt erről, hogy hol lehet meghúzni azt a határt az adó mértékében, ami a társadalmi igazságosság szempontjából vállalható a döntéshozás részéről, és valóban szolgálja a fogyasztók érdekeit a rezsicsökkentés anyagi feltételeinek a megteremtésével, de a másik oldalon nem terheli túl magát az adófizetésre kötelezett gazdasági társaságot sem.

Most viszont arról van szó, hogy további terhelést szeretnénk az érintett gazdasági társaságnak a puttonyába tenni. Időbeliségében is ki akarjuk terjeszteni egy olyan minőségi vagy minősített időszakban, amikor lehetőség mutatkozik arra, hogy közép-európai szinten egy jelentősebb integráció jöjjön létre. Azt gondolom, hogy ezt kellene megfontolni mindannyiunk részéről, hogy szükség van-e ennek az időbeliségnek a meghosszabbítására, a többletadótehernek a megszavazására úgy, hogy közben egy általános költségvetésibevétel-növelésről szól az előterjesztés, és nem nevezi meg, nem dedikálja a Rezsivédelmi Alaphoz a befolyó forrásokat úgy, ahogy az gyakorlatilag az elmúlt években történt. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Bencsik János — 2026-06-30, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/13-86.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-13-86,
  title = {Bencsik János — 2026-06-30, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/13-86.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}