Gulyás Gergely (Fidesz)

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt én is csatlakozni szeretnék Rétvári frakcióvezető úrhoz a tekintetben, hogy házelnök asszony nyitó gondolatait itt egységesen tapsolták meg a frakciók. Nem kérem házelnök asszonyt, mert nincs erre lehetőségem, hogy ennek fényében elemezze az elhangzott felszólalásokat, de azért néhány érdekességre majd utalni szeretnék.

Tehát az a mondat mindenféleképpen irányadó kell hogy legyen, ami elhangzott: „Amit tenni vagy mondani szándékozunk, az a választópolgárok érdekeit szolgálja-e. A tisztelet nem gyengeség, a méltóság nem megalkuvás.” Ehhez képest lehet szeretni a nemzeti konzultáció műfaját, meg meg is lehet szüntetni, hiszen az új kormány e tekintetben világosan beszélt, de azt mondani, hogy egy olyan kezdeményezés, amit sokszor több mint kétmillió ember is kitöltött (Moraj és közbeszólások a TISZA soraiból. ‑ Magyar Péter: El ne hidd a hazugságot!), akik kitöltik, bekötött szemű plüssmajmok képességével rendelkeznek, ez szerintem nem fér bele azokba a kritériumokba (Magyar Péter: Húszmillió!), amit a Ház vezetése itt meghatározott.

Ahogyan az sem fér bele, hogy miniszterelnök úr valamiért úgy érzi, hogy minden egyes felszólalásában valamilyen becsületsértést kell hogy a korábbi miniszterelnökkel szemben elkövessen. Az, hogy milyen állapotban hagytuk itt az országot, ennek két része van: az egyik a 16 év teljesítménye, a másik az aktuális gazdaságpolitikai helyzet. Ha a 16 év teljesítményét nézzük, akkor azt tudom mondani, hogy 130 milliárdos GDP-ből 170 milliárdos GDP lett ‑ dollárról beszélünk -; a 750 eurós átlagbérből 2200 eurós átlagbér lett; egymillióval többen dolgoznak; 1,3 millióval kevesebb a szegény; és büszkék vagyunk arra is, hogy ebben az időszakban az államadósság 81 százalékról 75 százalékra csökkent. Ennyit azokról az eredményekről, amelyeket ön így minősít.

Ugyanakkor a költségvetés helyzetével kapcsolatos vitákról volt már itt szó. Ebben az esetben is szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy minden egyes évben, amikor az Orbán-kormány megnyerte a választást úgy, hogy hivatalban volt, az előző évhez képest csökkent a költségvetés hiánya, ’14-ben is, ’18-ban és ’22-ben is. Nem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna ’26-ban, de ön itt képtelenebbnél képtelenebb számokat mond a hiány mértékére vonatkozóan, vélhetően azért, mert ha akár csak ígéreteik egy részét is beváltják, azzal tovább növelik a hiányt, és ezt ön a korábbi kormány nyakába akarja varrni. (Magyar Péter: Ne hazudjál!) A valóság ezzel szemben az, hogy az Európai Bizottság is, amelyet ezért a korábbi magyar kormány feltétlen barátjának talán miniszterelnök úr sem tekint (Magyar Péter: Ő nem tud belenézni a…), egyértelműen azt mondta, hogy a hiány 6,2 százalék. A kormány 5 százalékot tervezett. (Magyar Péter: Mennyit mondott?) 6,2-t mondott Brüsszel a kormányváltáskor. (Magyar Péter: Egy hónap alatt.) Az sem vitás, hogy az alacsonyabb euróárfolyam és a csökkenő kamatok miatt körülbelül 0,5-0,6 százalékkal a hiány magától is csökkenne. Tehát ezért mondtuk azt, és mondom most is azt, hogy a korábbi 5 százalékos hiánycél megszorító intézkedések nélkül, bizonyos intézkedésekkel tartható lenne. Elég, ha a Bizottság adataiból indulnak ki, nem kell, hogy a magyar kormány adataiból induljanak ki. Ezért az ezzel kapcsolatos minősítések megítélésem szerint alaptalanok, és valóban igaz az, hogy az első negyedéves növekedés Magyarországon ‑ hosszú idő után sajnos, de újra ‑ az első háromban volt, tehát dobogós volt.

Ennél azonban lényegesen nagyobb problémákat látunk azzal a gyakorlattal, amit a TISZA-kormány és a miniszterelnök meghonosítani igyekszik. Az egyik, hogy eddig Magyarországon, 1990 óta az állam és a miniszterelnök nem volt megrendelője különböző büntetőeljárásoknak. Az, hogy ön a parlamentben fejezi ki az iránti igényét, hogy kit kellene letartóztatni; hogy a legfőbb ügyészt szólítja fel, hogy kit kell meggyanúsítani, ez mindenféle jogállami eljárástól idegen. De nem kell ezen meglepődni, hiszen ha alkotmányozással ki lehet iktatni politikai ellenfeleket, ha alkotmányozással lehet a passzív választójogot szűkíteni, ha a legnagyobb ellenzéki párt elnökét örökre ki lehet zárni alkotmánymódosítással a miniszterelnökségből, akkor természetesen nincs min meglepődni, hogy önök úgy gondolják, hogy ezek legitim eszközök. Ilyeneket a világon demokráciákban soha sehol nem alkalmaztak, és Magyarország is addig tekinthető alkotmányos demokráciának, amíg ez nem válik gyakorlattá.

Ön azt mondja, hogy 23 ezer ember támogatja a mandátumcsökkentést vagy mandátumszűkítést. (Magyar Péter: Nem ezt mondtam!) Ez nagyon jó. Ez azt jelenti, hogy 23 ezer ember úgy gondolja, hogy 8 millió ember ne dönthessen szabadon arról, hogy kit kíván a parlamentben látni, vagy kit kíván miniszterelnökként látni. Ezt nehéz demokratikus felhatalmazásnak, végképp nehéz demokratikus gondolkodásnak nevezni.

Ön azt mondja, hogy a korábbi ígéreteiket be fogják tartani; többször is hivatkozott erre. Ehhez képest valóban azt látjuk, hogy hál’ istennek egyelőre az olajár alacsonyabban van, ezért a védett ár alatt van a benzinár, de a védettség már megszűnt, tehát bármikor lehet magasabb. Azt látjuk, hogy bejelentették, hogy a kamatstopot felülvizsgálják, és a kamatstop felülvizsgálatát legfeljebb rászorultsági alapra fogják csökkenteni. Természetesen 480 forintos benzinárról már egyáltalán nincsen szó. És azt is látjuk, hogy számtalan olyan intézkedést hoztak, amelyek ellentétesek a korábbi ígéreteikkel. Viszont béremelést, nyugdíjemelést, családipótlék-emelést még nem látunk.

Az európai uniós pénzeknek örülünk, az Magyarországnak jár. Sokadszor is elmondom, a választási kampányban mindig elmondtam: Magyarországnak ezek a pénzek járnak, ezért mindenképpen meg fogjuk kapni. Akkor is megkaptuk volna, ha mi nyertük volna a választást. (Magyar Péter: A nagy nevettető! ‑ Közbeszólások és derültség a TISZA soraiban.) És önök is megkapják, csak nagyobb áldozat árán.

Miniszterelnök úr ugyanúgy tudja, mint én, hogy az Európai Unió költségvetését egyhangúlag lehet elfogadni, máskülönben velünk lettek volna kénytelenek megegyezni. (Dr. Ruff Bálint György: Ez zsarolás! Magyar Péter: Zsarolsz?) Sőt, még az önök által előterjesztett tervek, forrásfelhasználások jó része is kidolgozott volt. Kérdezze meg az illetékes minisztereket, ha erről a kormányülésen esetleg nem esett szó.

Amiről viszont a héten volt elég sok szó, hogy ön arról beszélt egy héttel ezelőtt, hogy a falurombolással kapcsolatos első közéleti emlékei melyek voltak. Úgy látom, hogy sikerült olyan kormányzati főtisztviselőt találni, akinek a falurombolással kapcsolatosan a miniszterelnök úrétól egészen eltérő álláspontja van. Az, hogy falvakra, sőt gyermekekre sincsen szükség, úgy gondolom, hogy egy vállalhatatlan álláspont, ennek hosszú és tudományos kifejtése pedig csak még mélyebbé teszi azt a problémát, amellyel újra és újra szembesülni fogunk akkor, ha egy olyan, a kistelepüléseket érintő politika érvényesül ebben az országban újra, amelyet még az SZDSZ sem mert ilyen nyíltan vállalni, de valójában ebben gondolkodtak.

A helyzet tehát egyáltalán nem rózsás. Ötven nap telt el, az emberek többsége új kormányt akart, ezért örül, hogy új kormány van. Nyár van, meleg van és focivébé, de ettől még azok a lépések, amelyeket önök tesznek, ellentétesek mindazzal, ami Magyarországon 1990 után alkotmányos demokrácia tekintetében történt. És ha önök lefejezhetik az Alkotmánybíróságot, elbocsáthatják a köztársasági elnököt, kiiktathatják a parlamenti ellenzéket a demokratikus választásokból, akkor sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Magyarországon a következő években alkotmányos demokráciában élhetünk. Ezért aztán azt javasoljuk, hogy gondolják át alapvetően ezeket a terveket, mert ez megszünteti Magyarországon a normális jogállamot és alkotmányos demokráciát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)