Dr. Kovács Áron (TISZA)

DR. KOVÁCS ÁRON, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk, amely túlmutat egy egyszerű technikai jogszabály-módosításon. Arról döntünk, hogy Magyarország képes lesz-e végre hozzáférni olyan európai uniós forrásokhoz, amelyek a magyar gazdaság versenyképességét, vállalkozások fejlődését, a lakhatási válság enyhítését és a fiatalok jövőjét szolgálhatják.

A javaslat célja, hogy lehetővé tegye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, az RRF forrásainak lehívását és azoknak a magyar gazdaságba történő becsatornázását. Közel 1,8 milliárd euróról, vagyis mintegy 648 milliárd forintról beszélünk. Ez az összeg érdemi segítséget jelent Magyarország számára.

A törvényjavaslat részeként a Fővárosi Önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezése ‑ aláhúzom ‑ nem Budapest pénzügyi helyzetének megítéléséről szól, hanem a Magyar Fejlesztési Bank működésének átláthatóbbá és politikailag függetlenebbé tételét szolgálja. A korábbi szabályozás egy rendkívüli, egyszeri helyzet kezelésére jött létre, a hatályon kívül helyezése ezért az MFB reformjának és az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek egyaránt fontos előfeltétele.

Tisztelt Ház! Önmagában az, hogy uniós források érkeznek Magyarországra, természetesen üdvözlendő mint olyan pénzügyi forrásnak, amely a magyar emberek életminőségét javítja, a gazdaságot fejleszti és a jövőben történő beruházásokat szolgálja, helye van az ország fejlődésében.

(20.20)

De van egy fontos tanulság, amelyet az elmúlt évek megtanítottak nekünk: az uniós források önmagukban nem elegendők; legalább ennyire fontos, hogy azok felhasználása átlátható, ellenőrizhető és korrupciómentes legyen.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a törvényjavaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek erősítik a Magyar Fejlesztési Bank függetlenségét és átláthatóságát. Üdvözlendő, hogy megszűnik annak lehetősége, hogy a kormány egyszerű kormányhatározattal adjon feladatokat az MFB számára. Fontos előrelépés az is, hogy nyílt és versenysemleges kiválasztási eljárások kerülnek bevezetésre a pénzügyi közvetítők és az alapkezelők esetében; hogy a finanszírozott programok adatainak nyilvánosságát erősítik, valamint hogy a független könyvvizsgáló ellenőrzése biztosítja a folyamat szabályszerűségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy ezeket a garanciákat az Európai Bizottság is elvárta Magyarországtól, az elmúlt években ugyanis az európai partnereink bizalma megrendült a magyar intézményrendszer átláthatóságával kapcsolatban. A mai vita tehát egyben egy fontos üzenet is: Magyarország érdeke az, hogy visszaépítsük ezt az elveszett bizalmat.

Ezért a források felhasználásának három fő célterülete kiemelendő. Az első a kis- és középvállalkozások támogatása. A magyar munkahelyek döntő többségét a hazai kkv-k adják, ők teremtik meg a helyi gazdaság alapját, ők biztosítják a családok megélhetését, és sokszor ők tartják életben a vidéki települések gazdaságát is. Ha ezek a vállalkozások modernizálni tudják technológiájukat, fejleszteni tudják energiahatékonyságukat és növelni tudják versenyképességüket, abból az egész ország profitál.

Baranya 2. számú választókerületének képviselőjeként számomra ez a törvényjavaslat különös jelentőséggel bír. Térségünk gazdaságát döntően mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják. Sok vállalkozás tőkehiánnyal, innovációs lemaradással és korlátozott fejlesztési lehetőségekkel küzd. Számukra minden olyan forrás, amely fejlesztést, technológiai korszerűsítést vagy energiahatékonysági beruházást tesz lehetővé, valódi kitörési pontot jelenthet. Baranyának nem segélyre, hanem fejlődési lehetőségre van szüksége, olyan forrásokra, amelyek a helyi vállalkozásokat erősítik, és helyben teremtik meg a munkahelyeket.

A második célterület a kockázatitőke-befektetések ösztönzése. Magyarország jövője a tudásban, az innovációban és a magas hozzáadott értékű munkahelyekben van. Olyan vállalkozásokra van szükségünk, amelyek nemcsak követik a világot, hanem képesek új megoldásokat teremteni. A fiatal vállalkozók, a startupok és az innovatív cégek támogatása nem kiadás, hanem befektetés a jövőbe.

A harmadik célterület pedig különösen közel áll sok magyar család mindennapi problémáihoz: a megfizethető lakhatás és a kollégiumi férőhelyek bővítése. Ma Magyarországon a lakhatás az egyik legsúlyosabb társadalmi kihívás: fiatalok ezrei nem tudnak önálló életet kezdeni; családok ezrei küzdenek a lakhatási költségekkel, és számos egyetemista számára jelent akadályt a felsőoktatáshoz való hozzáférés, gyakorlatilag nem találnak megfizethető szállást.

Közgazdászként és egyetemi oktatóként nap mint nap találkozom azokkal a fiatalokkal, akik számára a lakhatási költségek már a felsőoktatás megkezdését is veszélyeztethetik. Baranyában és Pécsett évek óta jelentős visszaesés tapasztalható a lakásépítésben, miközben a fiatalok lakhatási problémái egyre súlyosabbak. Ha új kollégiumok, megfizethető bérlakások épülnek, az nemcsak szociális kérdés, hanem gazdaságpolitikai kérdés is. Ez segíti a fiatalok helyben maradását, a tehetségek megtartását és a térség hosszú távú versenyképességét.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik legfontosabb üzenete az is, hogy a gazdaságfejlesztés és az átláthatóság nem egymással szemben álló célok. Lehet egyszerre gyorsan és tisztességesen fejleszteni. Lehet úgy támogatni a vállalkozásokat, hogy közben minden elköltött forint útja ‑ igen! ‑ követhető legyen. És lehet úgy felhasználni uniós forrásokat, hogy azok valóban a magyar embereket szolgálják. A TISZA álláspontja, azt gondolom, világos: Magyarországnak szüksége van ezekre a forrásokra, szüksége van a vállalkozások megsegítésére, szüksége van az új lakhatási programokra, és szüksége van a fiatalok támogatására, de ugyanilyen fontos, hogy minden uniós és hazai forrás, hazai forint felhasználása átlátható, ellenőrizhető és közérdeket szolgáló módon történjen.

Baranya ma egyszerre küzd a népességcsökkenéssel, a fiatalok elvándorlásával és a beruházások hiányával, ugyanakkor óriási erőforrásokkal is rendelkezik: kiváló egyetemmel, tudásközponttal, kutatási kapacitásokkal, innovatív vállalkozásokkal. Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása esélyt teremt arra, hogy ezekre az adottságokra építve új fejlődési pályát nyissunk Baranya és az egész országunk számára. Ezért közgazdászként, egyetemi oktatóként és Baranya 2. számú választókerületének képviselőjeként is azt gondolom, ez a törvényjavaslat nem pusztán pénzügyi-technikai módosítás; ez egy lehetőség arra, hogy több beruházás, több munkahely, több lakhatási lehetőség és több tisztább jövőkép jusson a magyar embereknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kihangsúlyozni, hogy a mai döntés nem egy bankról, nem egy törvénymódosításról szól. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e úgy élni az előttünk álló lehetőségekkel, hogy azok által hosszú távon egy erősebb, versenyképesebb és igazságosabb Magyarországot építsünk. Ebben a munkában minden felelős politikai erőnek közös érdeke kell legyen, hogy a magyar emberek számára elérhetővé váljanak ezek a fejlesztések. Ezért kérem önöktől a törvénymódosítás elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a TISZA soraiban.)