Dr. Virágh Gabriella Mária (TISZA)

DR. VIRÁGH GABRIELLA MÁRIA (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2023 végén fogadta el azt a jogszabályt, amelyet a kormány szuverenitásvédelmi törvényként nevezett el. A valóságban azonban ez a szabályozás nem a magyar állam, nem a magyar polgárok és nem a magyar demokrácia szuverenitását védi, hanem a hatalom önkényes működését. Ennek a törvénynek az alapján jött létre a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely 2024 februárjában kezdte meg a működését.

Tisztelt Ház! A szuverenitás, legyen szó népszuverenitásról, jogszuverenitásról vagy az állam belső és külső önállóságáról, valóban védendő érték, mindezek a modern alkotmányos demokrácia alapjai. De ennek a hivatalnak ehhez semmi köze nincs. Nem véd semmiféle méltánylandó szuverenitást, nem a közjót szolgálja, nem a magyar emberek szabadságát és biztonságát erősíti. A kritikusok nem véletlenül nevezték el önkényvédelmi hivatalnak, működése az autokratikus hatalom önvédelmét szolgálta és nem a nemzet érdekét.

Már a szuverenitásvédelmi törvény előkészítésekor is komoly aggályokat fogalmazott meg az Európa Tanács emberi jogi biztosa: arra figyelmeztetett, hogy a szabályozás olyan tág és ellenőrizetlen jogköröket ad a hivatalnak, amelyekkel a hatalom bárkit ellenségként bélyegezhet meg, bárki ellen felléphet, akár politikai alapon. Mint később kiderült, ez a félelem sajnos nem volt alaptalan. A kormányfő javaslatára kinevezett vezetővel működő hivatal korlátlan adatgyűjtési jogkörrel rendelkezik. Érzékeny, személyes információkat kérhet be bárkitől, bármiféle külső felügyelet vagy jogorvoslati lehetőség nélkül. A vizsgálatok ellen nem lehet fellebbezni, a jelentések ellen nem lehet védekezni. A törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a hivatal vizsgálata nem minősül közigazgatási eljárásnak, ezért bírósághoz sem lehet fordulni.

Tehát összességében egy olyan intézmény működik ma Magyarországon, amely a jogállamiság alapelveivel ellentétes módon jár el. A független média szereplői, a civil szervezetek, valamint az Európa Tanács emberjogi biztosa egyaránt arra figyelmeztettek, hogy a szuverenitásvédelemnek nevezett konstrukció valójában súlyos kockázatot jelent a polgári és politikai jogokra, a demokráciára és a társadalmi párbeszédre.

A szuverenitásvédelmi törvény szándékosan pontatlan, tág fogalmakat használ, amelyek alapján bármilyen közéleti megnyilvánulásra ráhúzható, hogy külföldi érdekeket szolgál. A hivatal gyakorlati működése során is láthattuk, hogy tevékenységével nem a valódi fenyegetéseket célozta, nem az autoriter államok befolyásolási kísérleteit, nem a dezinformációs kampányokat, nem a titkosszolgálati aktivitást, hanem sok esetben a hazai civil társadalmat, a független médiát, a kritikus hangokat.

Tisztelt Országgyűlés! Ki kell jelentenünk, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem védi Magyarország szuverenitását, nem védi a magyar embereket, nem védi a demokráciát. Ellenkezőleg, az autokratikus hatalomgyakorlás egyik eszközeként működött: a félelemkeltés, a megfélemlítés, a társadalmi részvétel visszaszorítása volt a célja, nem a szuverenitás védelme.

A demokrácia a bizalomra, az átláthatóságra, a közösség erejére épül. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése ezért nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja Magyarország szuverenitását, azt a szuverenitást, amely a polgárok szabadságán, a jogállamiságon és a demokratikus intézményeken alapul. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)