Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Honfitársaim! Ahogy itt elhangzott, ma, június 29-én a kuláküldözés áldozataira emlékezünk. Rákosi Mátyás és a Kommunista Párt 1948-ban tisztességes, dolgozó magyar gazdákat nyilvánított a nép ellenségeivé ‑ olyan embereket, akik becsületes munkával művelték a földjeiket, értéket teremtettek. A kommunista hatalom listázott, megbélyegzett, kifosztott, és családokat tett tönkre. Volt, akit internáltak, volt, akit börtönbe zártak és volt, akit öngyilkosságba hajszoltak. Ma rájuk emlékezünk, mindazokra, akiknek egyedüli bűnük az volt, hogy becsületes munkából éltek, és szorgalmukkal a családjukat és hazájukat gyarapították, eközben mégis üldöztetés áldozataivá váltak a saját hazájukban.

Tisztelt Ház! Tegnap volt 50 napja annak, hogy itt, ebben a teremben letettem a miniszterelnöki esküt, holnap pedig hét hete lesz annak, hogy megalakult a TISZA-kormány. 50 nap, 1200 óra. 1200 órája dolgozunk megállás nélkül Magyarországért. Minden órának ára van, minden órában döntéseket kell hozni, és minden órában újabb bizonyítékok kerülnek elő arról, hogy Orbán Viktor és a bűntársai milyen állapotban hagyták ránk ezt az országot. Katasztrofális állapotban. Amit örököltünk, az nem 1200 óra alatt jött létre. 16 éven át, óráról órára, szerződésről szerződésre, kinevezésről kinevezésre, lopásról lopásra.

Az elmúlt 50 napban létrehoztuk az önálló Egészségügyi Minisztériumot, az önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztériumot, az önálló Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot és az önálló Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumot. Visszaadjuk ezeknek az ágazatoknak azt a súlyt, amelyet évekkel ezelőtt elveszítettek.

Elindítottunk egy többmilliárd forintos kórházi klímafejlesztési programot; megkezdtük az egészségügyben az intézményi autonómia helyreállítását; elindítottuk a betegjogok megerősítését; az egészségügyi miniszter vétójogot kapott a kormány döntéseiben; átvilágításba kezdtünk a lélegeztetőgép-beszerzésekről és a kórházi működési állapotokról.

Megkezdtük az oktatás szakmai önállóságának helyreállítását; hozzáláttunk a tankerületi rendszer átalakításához; felszámoljuk az állami tankönyv-monopóliumot; egyszerűbbé és igazságosabbá tesszük a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét; és előkészítettük a nehéz sorsú gyermekek iskolakezdési támogatását, amelynek végleges változatáról a héten dönt a TISZA-kormány.

Megkezdtük a gyermekvédelem teljes átvilágítását. Leváltottuk a gyermekvédelem legfontosabb intézményeinek vezetőit, akik asszisztáltak az elmúlt évek embertelenségéhez. Döntöttünk egy egymilliárd forintos kártalanítási és kártérítési alap létrehozásáról a gyermekvédelmi bántalmazások áldozatainak megsegítésére. Hozzáláttunk a nevelőszülői hálózat bővítésének, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok megerősítésének.

Megkezdtük a hulladékgazdálkodási rendszer és a MOHU-koncesszió felülvizsgálatát. Szigorítjuk az akkumulátoripar szabályozását.

Átmeneti védelmet biztosítunk a legértékesebb védett erdeinknek, és új környezeti felelősségi rendszer előkészítésébe kezdtünk.

Ötven nap alatt megszüntettük a rendeleti kormányzást. Elfogadtuk a miniszterelnöki mandátum nyolcéves korlátozását. Jelentősen csökkentettük az országgyűlési képviselők fizetését és a parlamenti költségkeretet, és ezzel több mint 50 milliárd forintot spórolunk a magyar embereknek. Jelentősen csökkentjük a miniszterelnöki és a miniszteri fizetéseket. Megszüntetjük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Megszabadítjuk a rendvédelmi szerveket a politika csápjaitól, hogy végre az eskü és csakis az eskü, a haza szolgálata és a szakmaiság terepe legyen a rendvédelem. Megszüntetjük a párhuzamos feladatellátást. Egységes rendvédelmi szervezetet alakítunk ki, amelyben megtaláljuk a Terrorelhárítási Központ helyét is.

Újra heti ülésezési rendre állt át az Országgyűlés. Megkezdődött a titkosított kormányhatározatok, állami szerződések átvilágítása és felülvizsgálata. Benyújtottuk azt a történelmi jelentőségű jogállami és korrupcióellenes jogszabály-törvénycsomagot, amely megnyitja az utat a Magyarországnak, a magyar embereknek járó több mint 6000 milliárd forint uniós forrás hazahozatala előtt.

Megerősítjük az Integritás Hatóság jogköreit; teljesen átalakítjuk a vagyonnyilatkozati rendszert; átláthatóvá tesszük a magántőkealapokat; visszaadjuk az egyetemek autonómiáját; rendezzük a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét; és biztosítjuk, hogy a magyar diákok ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, a magyar kutatók pedig újra hozzáférjenek a Horizon kutatási forrásokhoz.

A TISZA-kormány hivatalba lépése óta az infláció évek óta nem látott mélységbe csökkent. Az üzemanyag ára a korábbi védett ár alá esett; jelentősen olcsóbb lett az államadósság finanszírozása; az ország ismét kiszámítható gazdaságpolitikát folytat. Ötven nap alatt jelentősen csökkent Magyarország finanszírozási költsége. Öt éve nem látott szintre erősödött a magyar forint, és végre ismét bizalommal tekintenek hazánkra a nemzetközi és a magyar befektetők és vállalkozók.

(13.20)

Megkezdtük a vagyonadó bevezetésének és az egészséges élelmiszerek áfája csökkentésének előkészítését. Meghosszabbítottuk a Diákhitel1 kamatstopját. Fizetési moratóriumot biztosítottunk a Babaváró támogatásban érintett családoknak. Meghosszabbítottuk a lakossági napelemes pályázatok határidejét. Megerősítettük az agrárkárenyhítési rendszert. És megkezdtük a Magyar Fejlesztési Bank átalakítását annak érdekében, hogy az uniós fejlesztési források hatékony felhasználását szolgálja.

Ötven nap alatt, kedves képviselőtársaim, visszatértünk Európába. Tárgyaltam Lengyelországban, Ausztriában, Berlinben, Brüsszelben. Találkoztam az összes uniós állam- és kormányfővel. Jövő héten részt veszek az ankarai NATO-csúcson. Újraindítottuk a visegrádi négyek együttműködését, Gödöllőn vendégül láttam a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnököt. Elértük, hogy százezer kárpátaljai magyar honfitársunk visszakapja a nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogait. Fenntartjuk az ukrán agrártermékek behozatali tilalmát. Ismét világossá tettük, hogy nem támogatjuk Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és az esetleges későbbi tagságról a magyar emberek ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazáson dönthetnek. Megállítottuk a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatát, és elindítottuk Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Szigorítottuk a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályait, hogy a magyar munkavállalók elsőbbséget élvezzenek a hazai munkaerőpiacon.

Ötven nap alatt, kedves képviselőtársaim, megszűnt a politikai propaganda egyeduralma, benyújtottuk a médiatörvény módosítását is. Nyilvánosságra hoztuk a kegyelmi ügy nálunk elérhető teljes iratanyagát. Felülvizsgáltuk a diplomata-útlevelek kiadását, bemutattuk, hogy hogyan osztogatta ezen útleveleket a haveroknak az Orbán-kormány. Betiltottuk a gyűlöletkeltő politikai hirdetéseket.

Ötven nap alatt megállapodást kötöttünk arról, hogy hazahozzuk a Magyarországnak járó több mint 6000 milliárd forint uniós forrást. Ezzel újraindíthatjuk a magyar vasút- és közlekedési infrastruktúra fejlesztését, korszerűsíthetjük az energiahálózatot, új lendületet adhatunk az egészségügyi és környezetvédelmi beruházásoknak, támogatni tudjuk a magyar kis- és középvállalkozásokat, bérlakás- és kollégiumépítési programokat indíthatunk.

Ötven nap alatt elindítottuk Magyarország történetének legnagyobb korrupcióellenes fellépését, elindítottuk a Tisztítótűz műveletet. Benyújtjuk a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal felállításához szükséges jogszabályokat. Átvilágítjuk a Magyar Nemzeti Bank alapítványait, a magántőkealapokat, a Budapest-Belgrád vasúti beruházást. Átvilágítjuk a Paks II. teljes finanszírozását, az állami ingatlaneladásokat, -kótyavetyéléseket. Átalakítjuk a végrehajtói, a felszámolói és a közjegyzői rendszert. Felfüggesztettük a devizahiteles pereket, a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat. Átvilágítjuk és visszaadjuk a magyar embereknek a közérdekű alapítványokat és a bennük lévő ezermilliárdos vagyonokat. Megkezdtük a kaszinókoncessziók, a dohánykoncessziók, a hulladékkoncesszió, az MCC ügyletei, a Városliget, a mohácsi Duna-híd, a lélegeztetőgép-beszerzések, valamint valamennyi kiemelt állami beruházás átvilágítását. Rövidesen elfogadásra kerülnek az ügynökakták nyilvánosságra hozatalához szükséges jogszabályok. És a sor még hosszan folytatható lenne ‑ mindezt 50 nap alatt.

Büszke vagyok a kormányom minisztereire, valamint a munkatársaikra és a TISZA minden országgyűlési képviselőjére. Ennyit tesz… (Taps a kormánypárt soraiban.) Ennyit tesz, kedves képviselőtársaim, ennyit tesz, hogy végre szakemberek és valódi hazafiak vezetik az országot, tudják, akik nem szétrabolni akarják a hazánkat, hanem a problémákat orvosolni és minden magyar embert képviselni.

Honfitársaim! Ezekben a napokban az elmúlt két évtized legsúlyosabb hőhullámával kell szembenéznünk, és a neheze még előttünk van. Szombaton és vasárnap is országszerte több mint 400 helyen osztottunk ivóvizet, több mint 130 ezer liter ivóvizet juttattunk el az emberekhez. 722 helyszínen működött párakapu, 110 településen volt érvényben valamilyen szintű vízkorlátozás, a tűzoltóknak pedig már több mint 350 szabadtéri tűzhöz kellett kivonulniuk, az egész országban továbbra is tűzgyújtási tilalom van. Nem csak a jelenlegi hőség következményeit kezeljük, a bukott Orbán-kormány elmúlt 16 évnyi mulasztását is kell kezelni. Ezért különítettünk el 3,6 milliárd forintot azonnali kórházi klímafejlesztésekre 23 kórház tucatnyi telephelye számára. A munkálatok részben befejeződtek, részben még zajlanak. A MÁV hálózatának 20 vonalán van érvényben sebességkorlátozás a rendkívüli hőség miatt, az M1-es és az M7-es autópályán kialakult torlódásokban munkatársaink több ezer palack ásványvizet osztottak és osztanak szét jelenleg is. A hétvégén több tízezer ember vett részt szabadtéri rendezvényeken, a Magyar Honvédség a tiszaújvárosi triatlonversenyre, az orfűi fesztiválra, a zalacsányi Örvényesvölgy Fesztiválra is ivóvizet szállított, valamint a Pride szervezőivel történt egyeztetés alapján a Magyar Honvédség 14 ezer zacskó ivóvizet biztosított a résztvevők számára.

Szombaton, vasárnap és már ma is megdőlt a melegrekord, a rendkívüli meleg azonban még nem ért véget. Mára és keddre a közszférában a lehetőségekhez mérten otthoni munkavégzést rendeltünk el. Továbbá arra kérünk minden munkáltatót, hogy ahol erre lehetőség van, biztosítsák mára és holnapra a távmunkát vagy a rövidített munkavégzést; ahol pedig ez nem lehetséges, ott gondoskodjanak megfelelő védőitalról, pihenőidőről és klimatizált munkakörnyezetről. Kérjük, hogy a hétfőre és keddre tervezett kültéri munkavégzést ütemezzék át későbbi időpontokra. Arra kérem a vendéglátóhelyeket is, hogy a következő napokban mindenkinek biztosítsanak egy pohár vizet vagy szükség esetén mosdóhálózatot. Kérem továbbá minden templom, közintézmény és hűtött helyiség megnyitását a következő két napban országszerte. Vigyázzunk egymásra! Mutassuk meg, hogy milyen a valódi nemzeti összefogás! (Taps a kormánypárt soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország sikerének drukkoló honfitársaim ezt a tempót látva gyakran mondják nekem, hogy lassíts, Péter, nem hajt a tatár. De hajt! A magyar emberektől és ettől a csodálatos országtól a bukott Orbán-kormány elrabolt 16 évet, elődeikkel együtt évtizedeket. Tartozunk a honfitársainknak azzal, hogy ha ezeket az éveket visszaadni már nem is tudjuk, de minden egyes nappal közelebb vigyük őket egy működő és emberséges országhoz, egy olyan hazához, amelyet megérdemelnek; tartozunk nekik azzal, hogy ne vesztegessünk el egyetlen órát sem. Mert, kérem szépen, Magyarország az Orbán-kormány után olyan, mint egy katasztrófa sújtotta terület. Az Orbán-kormány által okozott pusztítás mértéke jó lelkiismerettel vethető össze a tatárjárással.

Az elmúlt héten ebben a Házban arról beszéltem, hogyan szőtt át mindent a magyar Cosa Nostra, hogyan építettek fel egy szervezett bűnözői hálózatot az állam kifosztására. De ez csak a történet egyik fele. A történet másik fele így szól: a bukott Fideszt egy dolog egyáltalán, semennyire, egy szemernyit sem érdekelte: a kormányzás, a magyar emberekért végzett munka (Pócs János közbeszól.), a haza sorsa, Magyarország jelene és jövője, a gyermekeink, az unokáink boldogulása. Egyetlen dolog tartotta össze az Orbán-rendszer utolsó éveit: a szervezett bűnözés, a magyar Cosa Nostra működtetése, a hatalom megtartása mindenáron, csak hogy ne kattanjon a bilincs, ne nyíljanak ki a dossziék és ne kelljen szembenézniük mindazzal, amit 16 év alatt, de főleg az utolsó években elkövettek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hétvégén háromnapos informális kormányülést tartottunk Pilisszentkereszten.

(13.30)

Magyarország következő éveit meghatározó stratégiai ügyekről tárgyaltunk. Reggeltől estig azon dolgoztunk, hogy felmérjük a ránk hagyott kárt, és hogy ebből a borzalmas startpozícióból Magyarországot ne egyszerűen kihúzzuk, hanem végre valódi fejlődési pályára állítsuk. Áttekintettük a magyar gazdaság újraindításának feltételeit, a kiemelt beruházások sorsát, az átvilágítások első eredményeit, a közmédia helyzetét, az előttünk álló külpolitikai feladatokat, az illegális migrációt, a költségvetést, a nemzetbiztonság kérdéseit, a minisztériumok működését és az előttünk álló hónapok ütemtervét is.

A választási kampányban ígéretet tettem a magyar embereknek arra, hogy rendszeresek lesznek a nyilvános kormányülések. Utólag sajnálom, hogy ez a pilisszentkereszti kormányülés nem volt nyilvános, mert ha a magyar emberek ott ültek volna velünk a teremben, vagy ha végighallgatták volna ugyanazokat az elemzéseket, ha velünk együtt szembesültek volna azzal, hogy mit hagyott maga után a bukott Fidesz, akkor ugyanazt a megrázkódtatást élték volna át, amit mi. Minden magyar embernek joga van tudni, milyen állapotban vettük át az országot. Joga van tudni, hogy milyen költségvetést hagyott ránk, hagytak ránk Orbán Viktor és janicsárjai. Ott ültünk ezen a háromnapos kormányülésen, és azt láttam, hogy a minisztereim jószándékúan, aztán egyre reményvesztettebben keresik a korábbi kormány döntései mögött az értelmet, mint a tűt a szénakazalban. Kerestük az önök döntéseinek társadalmi hasznát, kerestük a logikáját, kerestük, hogy vajon milyen problémára akartak választ adni, mi volt a szakmai indokuk, mi volt a külpolitikai értelmük, milyen településen segítettek, milyen közszolgáltatáson javítottak. Kerestük, de nem találtuk. (Pócs János: Pedig ott volt leírva!)

Önöknek a rendszer végnapjaiban egyetlen céljuk maradt, hogy ugyanazok az emberek újabb tíz- és százmilliárdokkal gazdagodjanak. Egészen sokkoló, amilyen állapotban a magyar költségvetést találtuk. Szavaim sincsenek arra a felelőtlenségre, orosz rulettre, amit az Orbán-kormány költségvetési politikának nevezett. Szakmailag, politikailag, erkölcsileg vállalhatatlan ‑ vállalhatatlan! ‑, amit tettek.

Tisztelt Fideszes Képviselőtársaim! Önök éveken keresztül tudatosan, számítóan és olyan mérhetetlen felelőtlenséggel, ami még az én képzeletemet is meghaladta, hazudtak, csaltak, a magyar emberek jövőjével hazardíroztak. Tudták, hogy a számok nem igazak; tudták, hogy a költségvetés bevételi oldalát olyan uniós forrásokra építették, amelyekhez az önök kormányzása alatt az orbáni korrupció miatt Magyarország bizonyosan nem juthat hozzá. Önök pontosan tudták, hogy a választások előtt vállalt kiadások mögött nincs fedezet; pontosan tudták, hogy az állami beruházások jelentős részének valódi költségét elrejtették a magyar emberek elől. Tudták, hogy a következő kormányra több ezer milliárd forintnyi elhallgatott kötelezettséget hagynak; több ezer milliárd forintot! Tudták ‑ és mégis megtették. Az önök gyurcsányi pillanata évtizedekig tartott. Érthető, hogy a mester visszavonult (Pócs János: Nem vonult vissza!), hiszen tanítványai, Orbán Viktorék mindenben túlszárnyalták.

Kedves Képviselőtársaim! Kötelességemnek érzem, hogy minden magyar emberhez eljusson a híre, hogy önök mit mondtak nyilvánosan, mit írtak le a hivatalos dokumentumaikban, és mit mutatnak most a saját belső elemzéseik. A három számnak ugyanis semmi, de semmi köze nincs egymáshoz. Semmi! A magyar embereknek önök 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak, a saját apparátusuk áprilisban már 6,8 százalékos hiánnyal számolt. Az átvilágításaink után pedig ma már azt látni, hogy ha a TISZA-kormány nem hozná haza az uniós ezermilliárdokat, akkor az orbáni örökség, a valódi költségvetési hiány a valaha volt talán legnagyobb: a GDP 8,3 százalékát közelítené. 8,3 százalékos hiány! Kedves frakcióvezető úr, látom, jegyzetel: ez 7650 milliárd forint. Jól hallotta! És önök pontosan úgy tervezték meg, délibábokra, hazugságokra alapítva Magyarország, a hazánk költségvetését, hogy az elszálló hiányt ne önöknek kelljen kigazdálkodni és visszafizetni, hanem a TISZA-kormánynak és a magyar embereknek.

Lehet, hogy önök azt hiszik, hogy ez a hétköznapi embereknek bonyolult ‑ nem az! A következményei pedig végképp nem azok. Minden egyes, fedezet nélkül elköltött milliárd ugyanis hiányzik valahonnan: a lepusztult iskolákból, a kórházakból, a nyugdíjakból, a rendőrök, a tanárok fizetéséből, az energiahatékonysági fejlesztésekből, a vállalatok támogatásából, a vízügyi beruházásokból, a gyermekvédelemből, a nyugdíjasok pénztárcájából. Minden egyes elhallgatott kötelezettség azt jelenti, hogy a számlát végül a tisztességesen dolgozó magyar embereknek kell kifizetni. Minden egyes meghamisított, önök által meghamisított költségvetési sor azt jelenti, hogy önök becsapták, szándékosan átverték az országot, átverték a magyar embereket. (Pócs János: Előremenekültök!)

Kedves Honfitársaim! Van itt még valami, ami még a szokásos fideszes lopáson is túlmegy. Az Orbán-kormány azon dolgozott, hogy szándékosan ‑ szándékosan! ‑ megkárosítsa a saját hazáját. Szándékosan okoztak kárt a magyar embereknek. Miközben önök, Orbán Viktorral az élen szuverenitásról papoltak és hazudoztak, közben a színfalak mögött kiárusították és magánkézre játszották az állam stratégiai cégeit. De még ezt sem úgy tették, hogy egyszerűen eladták, elkótyavetyélték a stratégiai vagyont. Nem! Hanem állami hiteleket és hitelgaranciákat nyújtottak a vevő haveri cégnek (Dr. Ruff Bálint György: Így van!), hogy ugyan vegyék már meg áron alul a magyar állam, a magyar emberek tulajdonát. Igen, jól értik: a magyar állam, mi, hitelt adtunk azért, hogy abból az önök haveri cégei megvegyék a magyar állam stratégiai vagyonát, stratégiai cégeit. Több ezer milliárd forint állami hitelből építettek fel, fújtak fel olyan cégeket, amelyeket az állam már nem birtokol, de amelyek működését az állam, vagyis a magyar emberek hónapról hónapra újabb milliárdokkal támogatták, tudtukon kívül.

Ez, kedves frakcióvezető úr, rosszabb, mint a szocialista privatizáció volt. Ez maga a Cosa Nostra. Nem egyszerűen eladták a magyar emberek vagyonát: a magyar emberekkel fizettették ki azt, hogy mások megszerezzék! Ez olyan mélység, amire tényleg nem volt példa a rendszerváltás óta.

És most már őszintén bánom azt is, hogy nem voltak velünk a magyar emberek tegnap a teremben, amikor Vitézy Dávid bemutatta, milyen állapotban van hazánk közlekedési infrastruktúrája. Én sok mindent el tudtam és el is tudok képzelni Lázár János ránk hagyott örökségéről. De az a rombolás, amit építésügyi miniszterként Lázár János Magyarországon végzett, az józan ésszel felfoghatatlan. (Pócs János: Például?) A gigantomán tervek mellett, amiknek semmi értelme nem volt, úgy nézték végig az útjaink, a hidak, a középületeink, közlekedésünk teljes pusztulását, mint ha parancsba kapták volna; nézték, ahogy a magyar emberek nap mint nap veszélyesebb utakon járnak, kátyúkat kerülgetnek, lerobbanó vonatokon ülnek. És jó lett volna, ha a magyar emberek ott vannak a teremben akkor is, amikor Vitézy miniszter úr bemutatta Magyarország térképén a magyar utak pontos állapotát. Joguk van látni, hogyan villog vörösen, azaz van katasztrofális állapotban minden megye alsóbbrendű úthálózata. A magyar emberek tudják, hiszen ezeken az utakon utaznak, járnak dolgozni, itt viszi a mentő a kórházba a családtagjaikat; tudják, hogy az állam cserben hagyta őket.

(13.40)

De azt felismerni, hogy nemcsak őket hagyta cserben, de a szomszéd megyét is, a tőlük legtávolabb eső megyét is, ugyanaz a sors jutott Vas megyének és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, Baranyának és Borsodnak, Zemplénnek és Somogynak, egészen sokkoló volt. Egy egész országot hagytak önök lepusztulni, egy egész országot hagytak magára. A Fidesz pusztítása végigsöpört egész Magyarországon.

Kedves Frakcióvezető Úr! Látom, abbahagyta a jegyzetelést. 91 magyar híd van kritikus állapotban ‑ 91 magyar híd! Hidak, amelyeken naponta magyar emberek tíz- és százezrei közlekednek. Hidak, amelyek javítására évente nem kellett volna többet költeni, mint a Nemzeti Kulturális Alapból kilopott, Fásy Zsüliettnek és társainak odaadott vagy éppen hazug fideszes propagandára költött milliárdok.

Honfitársaim! Orbán Viktor megtalálta azt az embert, Lázár Jánost, akit a legkevésbé sem érdekelt a magyar vasút sorsa, a magyar utak állapota, aki a legérzéketlenebb volt és maradt a csodálatos magyar építészeti örökségre, és aki a legalkalmatlanabb az egész országban bármilyen érdemi beruházásnak nemcsak a megvalósítására, de a felelős végiggondolására és tervezésére is. Orbán Viktor megtalálta, és megtette ezt az embert a területért felelős miniszterré. (Pócs János: Most látszik, mennyire félsz Lázár Jánostól!)

És ha már így magunk között vagyunk, a TISZA-kormány miniszterei hosszan sorolták a bukott Orbán-kormány tagjainak emberi minőségéről szóló történeteket, amit a minisztériumi munkatársakkal beszélgetve megismerhettek, és amire egészen egyszerűen nincs más szó, mint a gonoszság. Pósfai Gábor belügyminiszter úr azért olyan magányos reggelente a Belügyminisztériumba belépéskor, mert Pintér Sándor alatt meg volt tiltva a munkatársaknak a Belügyminisztériumban, hogy a miniszterrel egy bejáratot használjanak. (Moraj a kormánypárti padsorokból.) Orbán Anita Külügyminisztériumában tilos volt a közösségi tereket használni, ne adj’ isten, leülni a közösségi terekben, ezért itt a székeket vissza kellett vinni a raktárakból, ahova a Szijjártó Péter elvitette. (Moraj a kormánypárti padsorokból.) Tanács Zoltán minisztériumában a fideszes elődje idején tilos volt a miniszterrel egy liftben utazni. (Moraj és derültség a kormánypárti sorokból.) És igen, kedves képviselőtársaim, azt mesélik a volt beosztottjai Nagy Mártonról, arról az emberről, aki tönkretette a magyar gazdaságot, hogy egész egyszerűen betiltotta a neki való köszönést, mert zavarta, ha a kollégái köszönnek neki. (Moraj a kormánypárti padsorokból.)

Tisztelt fideszes képviselőtársaim, milyen emberek maguk? (Pócs János: Önuralom!) Mivé váltak? Mégis mit képzeltek?! Mitől különbek önök a többi magyartól? Mitől magasabb rendűek azoknál az államigazgatásban dolgozó szerelőknél, takarítóknál, ügyintézőknél, munkatársaknál, szakembereknél, akiknek ezt el kellett viselnie? (Pócs János: Mondd ezt Varga Juditnak!) Két nevetgélés közben, két bekiabálás közben felfogják egyáltalán, hogy milyen mélyre süllyedtek? Akik ilyen mélyen megvetették és megalázták a saját munkatársaikat, azok hogyan lettek volna képesek bármelyik magyar ember képviseletére?

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A TISZA-ban nem ijedünk meg a nehéz helyzetektől. Történetünk során még soha nem volt könnyű dolgunk. Soha nem kezdtünk könnyű dologba. Be fogjuk nyújtani a költségvetés módosítását, és el fogjuk kezdeni a rendbetételt. Arra kértem a minisztereket, hogy minden felesleges, pazarló költést vizsgáljanak ki és szüntessenek meg. Az előző kormány lopásra szakosodott, tehát van ilyen döntés bőven. És ha már a lopásnál tartunk, nem látom Hankó Balázst (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokból.), pedig lenne hozzá pár szavam, kérdésem ‑ majd tolmácsolják neki, ha még szabadlábon van. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Pócs János: Rákosi elvtárs!)

Beszéljünk a Nemzeti Kulturális Alap botrányáról! Azt mondta Tarr Zoltán miniszter úr, hogy önök az Orbán-kormány alatt egy teljes tolvajnyelvet dolgoztak ki a közpénz profi kitalicskázására. Önök, kedves frakcióvezető úr, az ön kollégái, Hankó miniszter úr is úszónak nevezte a fideszes pályázókat a tolvajnyelvben, úszóversenynek a támogatások odaítélését. Ha befáradt volna Hankó képviselő úr, akkor megkérdeztem volna, megkértem volna, hogy mesélje már el nekünk, ha már csodával határos módon még szabadlábon van ‑ de hát, ugye, nem lehetünk benne biztosak, mert nincs itt ‑, hogy az odaítélt támogatásokat minek hívták.

És legyenek szívesek tolmácsolni a kérdéseket! Minek hívták a százmillió forintot Békéssámson fideszes polgármesterével, a 40 millió forintot a Pro Patria Hungariae Egyesületnek, aminek a vezetője korábbi fideszes képviselőjelölt volt? Hogy hívták azt a 40 millió forint közpénzt, amit a Kondoros és Környéke Polgári Egyesületnek adtak, aminek alapítója Dankó Béla, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője?

Minek nevezték azt a 40 millió forint közpénzt, kedves frakcióvezető úr, a Jász Nemzet Egyesületnek ítélt 40 millió forintot, amelynek vezetője a Fidesz-KDNP korábbi polgármesterjelöltje? Vagy azt a 40 millió forintot, az Együtt Egymásért, Jánoshidáért Egyesületnek adott 40 milliót (Pócs János: Mondd ki név szerint!), amelynek vezetője a Fidesz-KDNP egykori önkormányzati képviselője? (Pócs János: Vagy a miniszterfeleség!)

Minek nevezték tolvajnyelven azt a 20 millió forint közpénzt, amit a Mindenki Számít Vásárhelyen Alapítványnak adtak, amelynek vezetője fideszes önkormányzati képviselő? Vagy azt a 20 millió forintot, amely a Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesületnek ment? A 18 millió forintot a Körös-Torok Kultúrájáért Egyesületnek, amelynek vezetője fideszes önkormányzati képviselő?

Minek nevezték, kedves frakcióvezető úr, azt a 17,5 millió forintot, amit a Tisza Menti Gasztronómiai és Hagyományőrző Egyesület kapott, amelynek vezetője szintén véletlenül egy fideszes önkormányzati képviselő, vagy azt a 24 millió forintot, amit az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület kapott? Ugye, milyen beszédes név? Ifjú konzervatívok a nemzetért.

Vagy hogyan nevezték azt a 15 millió forintot, amely Lezsák Sándor intézetének ment, vagy azt a 14,5 millió forintot, ami a Csabai Jövőért Egyesületnek ment, amelynek vezetője szintén egy fideszes politikus? Vagy a 12 millió forintot, amit a Belvárosi Közösségi Egyesületnek adtak, amelynek vezetője a fideszes alpolgármester? Vagy azt a 14,5 millió forintot, amit a Hetényvezér Kulturális és Közösségi Egyesületnek adtak, amelynek alelnöke fideszes önkormányzati képviselő? Vagy a 10 millió forintot a Széchenyivárosért Egyesületnek, amelynek vezetője fideszes önkormányzati képviselő? Vagy a 10 millió forintot a Marosmenti Közösségek Összefogása Egyesületnek, amelynek elnöke a fideszes polgármester? Vagy a 4 millió forintot a Makói Úszó Klub Sportegyesületnek, amelynek elnöke a Fidesz korábbi országgyűlési jelöltje?

Megkérdezném, ha itt lenne, kedves Hankó Balázs, de megkérdezem a frakcióvezető urat: önök mégis mit gondoltak, hogy ez sosem fog kiderülni? Hogy soha senki nem fogja tételesen végignézni ezeket a szerződéseket, hogy a magyar emberek pénze örökre a Fidesz magánkasszája marad?!

Jól jegyezzék meg! Minden egyes szerződést végig fogunk nézni, minden egyes kifizetést meg fogunk vizsgálni, minden egyes felelőst meg fogunk nevezni, a bűnözők pedig börtönbe fognak kerülni! (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Csőszi Attila felállva tapsol.) Gondolom, nézik a híreket, ön körül, önök körül, Hankó Balázs körül már szinte mindenkit elvittek. Soronként felülvizsgáljuk az állami kiadásokat, megszüntetjük a pazarlást, felszámoljuk, elzárjuk a korrupciós pénzcsapokat, és minden egyes forintot oda irányítunk, ahol az a magyar emberek érdekét szolgálja.

A következő hónapokban minden minisztériumnak, minden állami intézménynek és minden kormánytagnak ugyanaz lesz a feladata: helyreállítani azt, amit önök leromboltak, megvédeni azt, amit önök veszélybe sodortak, és felépíteni azt az országot, egy olyan országot, amit a magyar emberek megérdemelnek.

(13.50)

A 2026. nyár végén, ősz elején módosított költségvetés stabil, kiszámítható, valós és felelős alapot teremt majd Magyarország újjáépítéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hétvégi ülésen külön foglalkoztunk a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyeivel is. Világosan szeretném megüzenni az augusztus 31-éig megszüntetésre kerülő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainak, hogy tartózkodjanak az alapítványok részére juttatott állami vagyon értékét, összetételét és tulajdonjogát érintő bármely döntés meghozatalától, kötelezettségvállalástól, szerződések megkötésétől vagy bármely más jognyilatkozat megtételétől. Kérem, hogy a tevékenységüket kizárólag a rendeltetésszerű működéshez szükséges, szokásos üzletmenet körébe tartozó feladatokra korlátozzák! Aki ennek ellenére ‑ legyen akár Lázár János, akár Orbán Balázs ‑ megpróbálja az utolsó pillanatban magánkézre játszani a magyar emberek vagyonát ‑ akár Szentkirályi Alexandra ‑, annak büntetőjogi és polgári jogi felelősséget kell viselnie. Ugyanis a magyar emberek, a magyar állam vagyonát meg fogjuk védeni önöktől. (Taps a TISZA padsoraiban.)

Ezért is indítottuk el a Tisztítótűz műveletet. Felszámoljuk közösen a politikai és a gazdasági maffia csápjait; elvágjuk a korrupciós pénzcsapokat, visszaszerezzük az ellopott közvagyont, és (A Fidesz-frakció felé fordulva:) akár tetszik önöknek, akár nem, helyreállítjuk a jogállamot! A nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal fel fogja tárni, hova tűnt a magyar emberek vagyona; visszaszerzi, amit önök (A Fidesz-frakcióra tekint.) és a janicsárjaik, a bűntársaik elvettek ettől az országtól!

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása pedig lebontja azokat a politikai és jogi védőfalakat, amelyek eddig megakadályozták az igazságtételt. (Pócs János: Demokráciát!) A kettő csak együtt működik, mert nincs értelme vagyonvisszaszerzésről beszélni akkor, ha ugyanazok az emberek ülnek ugyanazokban az intézményekben, amelyek éveken át akadályozták a nyomozást, a feltárást és az igazságszolgáltatást. A Tisztítótűz művelet ezért egyszerre jelent intézményi megtisztulást és vagyonvisszaszerzést is. Egyik a másik nélkül nem érheti el a célját.

Tisztelt Honfitársaim! Szombaton lezárult az Alaptörvény tizenhetedik módosításának társadalmi véleményezése. 23 ezer magyar ember küldte el a véleményét; nulla forint ‑ nulla forint! ‑ közpénzből készült mindez (Taps a TISZA padsoraiban.), állami propagandakampány nélkül. Állami propagandakampány nélkül, több százezren, több százezren keresték fel az egyeztetési felületeket, és sokan időt szántak arra, hogy ne csak elolvassák a javaslatokat, hanem a saját gondolataikat vagy saját javaslataikat is megosszák velünk. (Pócs János: Igaziak?)

A beérkezett vélemények 95 százaléka támogatja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) A levelek közel fele… (A Fidesz-frakció felé fordulva:) Nyugalom! A levelek közel fele konkrét javaslatokat tartalmaz. Egészen megindító volt látni azt a bizalmat és lelkesedést, amellyel a magyar emberek bekapcsolódtak ebbe a közös munkába. Hosszú évek óta először érzik azt az emberek, hogy számít a szavuk, hogy valóban beleszólhatnak Magyarország jövőjébe. Ezért érkezik ilyen sok javaslat, ezért kérnek sokan még bátrabb változtatásokat.

A legtöbben azt kérik tőlünk, hogy a mandátumkorlátot ‑ figyeljenek! ‑ terjesszük ki más közjogi tisztségviselőkre is. (Zaj a Fidesz padsoraiban. ‑ Közbeszólások: Hajrá! Mindenkire!) Sokan még szigorúbb szabályokat szeretnének. Mások arra figyelmeztetnek bennünket, hogy (A Fidesz és a KDNP-frakció felé mutatva:) a tapasztalat értékét is meg kell őrizni. Minden véleményt feldolgozunk, nyilvánosságra hozzuk az összesítést, és csak ezután fog ‑ de várhatóan hamarosan ‑ a kormány végleges döntést hozni. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Én tudom, én tudom, hogy miért olyan izgatottak. Magyarországon még soha nem zajlott így alkotmánymódosítás. (Zaj és közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiban. ‑ Dr. Juhász Hajnalka: Az biztos!) Még emlékezhetnek arra az idősebbek, hogy hogyan született az alkotmány 1990-ben: zárt ajtók mögött, paktumokat kötve.

(Gulyás Gergely felé:) Arra is emlékezhetnek, hogy hogyan zajlott ez frakcióvezető úr hathatós támogatásával és közreműködésével egy tableten, 2011-ben. Tudják, mi a közös ebben? Szerintem tudják; még ön is, Pócs képviselő úr. (Zaj. ‑ Pócs János integet Magyar Péternek.) A magyar nemzetet egyik alkalommal sem kérdezték meg. Háttéralkuk születtek, parlamenti többségek döntöttek, a magyar emberek pedig kaptak kész szöveget. (Pócs János: De te is benne voltál.)

Mi nem ezt az utat választjuk! Ez az egyeztetés most szándékosan rövid, pontos és önkorlátozó. Most ugyanis… (Zaj a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Figyeljenek már! Most ugyanis nem egy új alkotmányt írunk, most egy alaptörvény-módosításról van szó! Helyreállítjuk azt a jogállamot és a jogállam alkotmányos garanciáit, amit önök tönkretettek, leromboltak; és utána ‑ most figyeljenek! ‑, utána elindítunk egy történelmi folyamatot, amelynek a végén Magyarországnak először lehet olyan alkotmánya, amelyet nem egy politikai oldal ír saját magának, hanem egy egész nemzet el fog tudni fogadni a sajátjának. Ez a különbség. (Nagy taps a TISZA padsoraiban.)

Sokan kérdezik, hogy… (A Fidesz-frakció felé fordulva:) Már nincs sok hátra. (Derültség a TISZA padsoraiban.) Sokan kérdezik, hogyan fog ez megtörténni. Egy dolgot biztosan tudunk: nem úgy, ahogy korábban önök tették. A következő hónapokban felkérjük a magyar jogi, történeti, gazdasági és társadalomtudományi élet kiemelt képviselőit (Pócs Jánoshoz:), tehát nem önt; a gazdasági és társadalomtudományi élet képviselőit is (Pócs János Magyar Péter felé fordulva meghajol. ‑ Zaj, derültség.), a civil szervezeteket, az egyházakat, az önkormányzatokat és minden olyan közösséget, amelynek az alkotmányos védelme különösen fontos.

Országos társadalmi párbeszédet indítunk. Fórumokat szervezünk az ország minden részén, minden magyar ember elmondhatja majd, milyen országot szeretne saját magának, a gyerekeinek vagy éppen az unokáinak. Az Országgyűlés ezt követően dönthet majd az új alkotmányról, a végső szót pedig országos népszavazáson, ismét a magyar emberek fogják kimondani. (Nagy taps a TISZA padsoraiban.)

Tisztelt Honfitársaim! Holnapig még bárki véleményezheti a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalról szóló törvénytervezetet a kormany.hu/egyeztetes oldalon. Eddig erre a javaslatra 16 ezer konkrét észrevétel érkezett, nem úgy, mint önöknél a kamu nemzeti konzultációban, amit egy bekötött szemű plüssmajom is ki tud tölteni, hanem valódi észrevételek. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Az emberek hatalmas többsége, nem meglepő módon, támogatja a közvagyon önöktől történő visszaszerzését (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Honnan tudod?), a jogsértések feltárását és a Tisztítótűz hadművelet minél hamarabbi, minél erősebb módon történő elindítását. Sokan még szélesebb vizsgálati jogköröket, határozottabb fellépést és konkrétabb, erőteljesebb elszámoltatást kérnek és látnának. (Pócs János: Nyilvános kivégzést.) Mások a jogállami garanciák erősítésére tettek javaslatot. Mindkét üzenetet megértettük. Magyarországon soha többé nem lehet majd közvagyont lopni. (Pócs János felé fordulva:) Értette? Soha többé nem lehet majd Magyarországon közvagyont lopni. (Nagy taps a TISZA padsoraiban. ‑ Pócs János közbeszól.)

(14.00)

És Magyarországon soha többé nem lehet majd a jogállamot politikai célokra feláldozni. A Tisztítótűz művelet egyszerre fogja helyreállítani az igazságot és a jogállamot.

Honfitársaim! Ötven napja dolgozunk folyamatosan, megállás nélkül, örömmel Magyarországért. Amikor erre az ötven napra gondolok, egyetlen érzés van bennem: az alázat, az alázat a feladat nagysága előtt, alázat a magyar emberek bizalma előtt. (Pócs János: A szerénység… ‑ Derültség a Fidesz soraiban.) Megtiszteltetés ezért a csodálatos országért dolgozni, és minden nehézséggel együtt mi mind nagyon szeretünk Magyarországért dolgozni. És bár tudjuk ‑ bár tudjuk, sejtjük ‑, hogy rengeteg munka vár még ránk, egyetlen pillanatát sem teherként éljük meg, mert látjuk a történelmi lehetőséget, amelyet Magyarország kivívott magának, és amely soha vissza nem térő lehetőség. A haza minden előtt! Köszönöm, hogy meghallgattak. (A kormánypárt képviselői állva tapsolnak. ‑ Pócs János tapsol.)