karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Szakács Péter Lajos (TISZA)

2026-06-23 · 11. ülésnap · felszólalás · 5:15

napirendi pont: Összevont vita T/229 Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény módosításáról

Szöveg4 176 karakter · 10 bekezdés · JSON

SZAKÁCS PÉTER LAJOS (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Régebben az örökbefogadás elsősorban családjogi, magánjogi intézmény volt. Azt rendezte, hogy miként jön létre jogi szülő-gyermek kapcsolat ott, ahol vérségi kapcsolat nincs.

Az örökbefogadás modern szabályozásában a súlypont eltolódott a gyermekvédelem felé. 1997-ben hazánk az örökbefogadást az 1997. évi XXXI. törvény megalkotásával beillesztette a gyermekvédelmi és gyámügyi rendszerbe. Az eljárás oka a gyermek nem megfelelő helyzete, ezért a célja is csak az lehet, hogy a gyermek intézményi vagy nevelőszülői elhelyezés helyett tartós, biztonságos, családi környezetbe kerüljön.

Nemzetközi örökbefogadásnál a hágai egyezmény magyarországi kihirdetése volt a fő mérföldkő. A 2005. évi LXXX. törvény a gyermek mindenekfelett álló érdekét állítja középpontba.

2014-től az új polgári törvénykönyv egységesen szabályozza az örökbefogadás családjogi magját. Az örökbefogadás a családi jogállás rendezéséből mára erősen gyermekvédelmi garanciákkal körülbástyázott, hatóságilag ellenőrzött intézménnyé vált; jogilag felügyelt gyermekvédelmi döntés, ahol a jog biztonsági öv. Az örökbefogadás jogilag a létező legközelebbi és legmeghatározóbb rokoni kapcsolatot, szülő-gyermek kapcsolatot hoz létre az örökbefogadó és az örökbe fogadott gyermek között a gyermek családban történő nevelése érdekében. A jogrendszer ehhez a kapcsolathoz rendeli a legerősebb kötelezettségeket és a jogokat. Az eltartási és gondozási kötelezettség szerint a szülő köteles a kiskorú gyermekét eltartani, de a felnőtt gyermek is köteles a rászoruló idős szülőjét támogatni.

A gyermekek az első helyen álló, úgynevezett törvényes örökösök. Az örökbefogadás a polgári törvénykönyv alapján teljes jogú rokoni kapcsolatot létesít az örökbe fogadó szülők, annak rokonai és a gyermek között. A döntés véglegessé válásával a gyermek jogilag integrálódik az új családba, miközben a leszármazáson alapuló szülői felügyeleti és rokontartási jogok és kötelezettségek főszabály szerint megszűnnek.

(13.50)

Az örökbe fogadó szülő a gyermek törvényes képviselőjévé válik, ő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, és terheli a tartási kötelezettség. A gyermeknek nemcsak új szülei, hanem új nagyszülei, unokatestvérei és egyéb rokonai lesznek. A gyermek az örökbefogadó vér szerinti leszármazójának jogállásába lép, főszabály szerint az örökbe fogadó szülők családi nevét kapja meg, az örökbe fogadó szülőként kerülnek feltüntetésre az anyakönyvben. A gyermek az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, az örökbe fogadó szülő és annak rokonai után törvényes örökössé válik. (Zsigó Róbert közbeszól.)

Az örökbefogadás alapvetően egy életre szól, és nem csupán az örökbefogadó és az örökbefogadott, hanem az örökbefogadó szélesebb családja számára is. Mindezek tükrében javaslom a tisztelt Háznak a képviselőtársaimmal a hatálybalépés elhalasztására benyújtott közös törvényjavaslatunkat támogatásra és elfogadásra. A gyermekek számára nem az a döntő, hogy az ügy statisztikailag hamarabb lezáruljon, hanem az, hogy megfelelő családba kerüljenek. A megalapozott döntés szolgálja az örökbefogadó és családja érdekeit is. Ennek pedig feltétele a jól működő protokoll.

Az informatikai rendszer stabilitása is gyermekvédelmi feltétel, az adateléréseket, jogosultsági problémákat, hozzáférési nehézségeket ki kell zárni. A bizonytalan informatikai rendszer esetén a központosítás nem gyorsít, hanem központilag szervezi újra a bizonytalanságot. Ha az adatmigráció, a rendszerstabilitás és a protokollok nem állnak készen, az új rendszer bevezetése paradox módon nem gyorsítja, hanem lassítja az örökbefogadást. A fél év halasztás arányos beavatkozás, óvatos és gyermekvédelmi szempontból indokolható. Az örökbefogadási nyilvántartási rendszer átalakítása nem pusztán technikai, adminisztratív kérdés, mert közvetlenül érinti az örökbe fogadható gyermekek családba kerülésének esélyét, az örökbe fogadni szándékozók jogbiztonságát, a gyermekek különleges adatainak kezelését.

Kiemelt öröm számomra, hogy első felszólalásom a gyermekek érdekében tehettem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a TISZA soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szakács Péter Lajos — 2026-06-23, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-79.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-11-79,
  title = {Szakács Péter Lajos — 2026-06-23, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-79.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}