Dr. Dicső Viktória (TISZA)

DR. DICSŐ VIKTÓRIA (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Én nagyon gyorsan csak reagálnék egypár mondattal. Komolyan, jól értettem, Zsigó Róbert arról beszélt, hogy az örökbe fogadott gyerekek ugyanolyan jogokkal bírnak, mint egy vér szerinti gyerek, tehát örökölhetnek? Ön szerint ez mennyire bír relevanciával, mondjuk, egy szülőnek, aki örökbe akar fogadni egy gyereket, hogy valaki örökölni fog utána, vagy nem? Vagy egy gyerek, aki mondjuk, csecsemő vagy hároméves, gondolja, hogy azért szeretne bekerülni egy családba, hogy valaki után örököljön? Szerintem ez teljesen nonszensz. De ez csak egy mellékes volt. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Igen, felmerültek a statisztikai adatok. Én is azt érzem, hogy úgy beszélnek gyerekekről, mint ha azok számok lennének a rendszerben, és egy probléma lenne, amit meg kell oldani azonnal, csak minél gyorsabban oldjuk meg, és elfelejtik azt, hogy élő emberekről, gyerekekről beszélünk, akik semmi másra nem vágynak, csak arra, hogy szeressék őket. Ezért az örökbefogadásnál nem a gyorsaság a minden, sokkal fontosabb, hogy a szakemberek megalapozott döntést hozzanak. A cél egyértelmű: az örökbe fogadott gyerek a lehető legjobb örökbe fogadó szülőhöz kerüljön, aki tiszta szívből szeretni fogja őt. Ebben talán egyet is értünk, hogy ez a legfontosabb: kialakuljon egy kötődés.

Az elmúlt évek viszont rámutattak arra, hogy két ellentétes folyamatnak vagyunk tanúi, egyrészt nő a családból kiemelt gyerekek száma, magyarul 40 százalékkal emelkedett az örökbe fogadható gyerekek száma, míg az örökbe fogadni kívánó szülők vagy alkalmas szülők száma a felére csökkent. Tehát ez azt jelenti, hogy a rendszer kezd összeomlani, és nem bírja el ezt a nyomást.

Ennek az egyik oka, hogy 2001-ben elfogadtak önök egy jogszabályt, miszerint egyedülálló szülő nem fogadhat gyereket örökbe, csak különös méltánylást érdemlő esetben, miniszteri engedéllyel, egyedi eljárásban. Ez a változás azért is érintette érzékenyen a rendszert, mivel a tapasztalatok azt mutatták, hogy az egyedülálló szülők voltak azok, akik inkább betegséggel küzdő vagy fogyatékossággal élő gyerekeket fogadtak örökbe. Az örökbefogadásban az elmúlt években krízishelyzet állt elő.

Az a tény, hogy Magyarországon, amire önök oly büszkék, hogy egyre több gyereket fogadnak örökbe, az nem siker, hanem kudarc. Mert mit is mutat ez a szám? Azt, hogy egyre több gyerek kerül ki a családjából, hogy a szülei nem tudnak gondoskodni róla, a csökkenő születésszám ellenére. Ez az a családbarát politika, amire önök olyan büszkék voltak. Egyet elfelejtettek: pénzért nem fognak nők gyereket szülni, sem örökbe fogadni. Ahhoz kell más is, egy biztonságérzet, hogy ne féljenek az emberek, hogy mi lesz a gyerekeikkel, és milyen jövő vár rájuk.

A döntések, a jogszabályok mögött nem a gyerekek érdekeinek védelme áll, hanem statisztikai adatok, hogy jók legyenek, és hogy minél könnyebben el tudják fedni a problémákat, látszatintézkedéseket hoznak. Az örökbefogadási rendszert újra kell gondolni, de a rendszer felgyorsítása önmagában nem reform, hanem a problémák statisztikai megoldása. Az örökbefogadás nem egy automatizált gépi folyamat, amelyet száraz adatok, dokumentumok alapján kell eldönteni. Amikor emberek, főleg gyerekek életéről, sorsáról döntünk, fontos a személyes jelenlét, a kontaktus, a gyerekek és a leendő szülő ismerete nem helyettesíthető ezer adattal sem.

Ezért is fontos, hogy a megyei szakemberek részei legyenek ennek a rendszernek, hiszen ők jelentik a kulcsot, hogy a lehető legjobb illesztés jöjjön létre. Az egyszintű örökbefogadási rendszer jelenleg több sebből vérzik. Egyrészt pont a nagyobb hatékonysággal működő megyei szintet iktatná ki, ami komoly aggodalomra ad okot a szakmai berkekben. Jelenleg az országos örökbefogadások sikertelenségi mutatója magasabb, mint a megyén belüli örökbefogadásoké.

Másodsorban a jogszabályi módosítás előtt nem történt szakmai egyeztetés, így az érintett csoportok bevonása nélkül döntöttek a törvényhozók, ami megkérdőjelezi az új rendszer hatékonyságát, jövőbeni fenntarthatóságát. Harmadrészt az egyszintű örökbefogadás működéséhez elengedhetetlen a „gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer megbízható működése, jelenleg napi szinten észlelhető hibás működés, így szükséges annak funkcionális továbbfejlesztése. Ezért kérjük, hogy támogassák a törvénymódosításunkat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárt soraiban.)