karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

2026-06-23 · 11. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 12:55

napirendi pont: Összevont vita T/245 Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról

Szöveg12 420 karakter · 17 bekezdés · JSON

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Én teljes egészében emlékszem a kampányra és a kampány véghajrájára is, azért itt két, nem egy, hanem két sarokszámot kell megemlíteni. A Fidesz az egyikről, önök meg a másikról feledkeznek meg nagy előszeretettel. Valóban, a Fidesz ezerforintos üzemanyagárral riogatta a magyar embereket. Szerencsére azért ez most biztonságos távolságban van.

De volt egy sarokszám, ami önökhöz kapcsolódik. Önök 480 forintos árat ígértek meg, és épp a TISZA vezérszónoka mondta azt, hogy a nyersolajár kedvezően alakul, csökken, tehát a 480 forintos ár bevezetésének semmilyen akadálya, semmilyen világpiaci árhoz kapcsolódó akadálya nincs. Egész egyszerűen önök is megkajáztatták a magyar embereket a skála másik végpontján azzal, ha önök jönnek, akkor 24 karátos aranyból lesz a járda, örök élet, ingyensör meg ehhez hasonlók, a 480 forintra most már nem emlékeznek. Amikor önt és társait kérdezték, hirtelen amnéziába estek, úgy tettek, mintha önök ezt soha ki sem ejtették volna a szájukon.

De hogy tudjunk árakat optimalizálni, arra a lengyel barátaink példája is kiváló lenne. Ők fél évig, korábban fél évre 23-ról 8 százalékra csökkentették a mi fogalmaink szerinti általános forgalmi adót. Ezzel egyébként százmilliárdos nagyságrendű összeget spórolhatnánk meg a magyar embereknek.

És itt van egy finomság, amiről önök nem beszéltek, hogy az érdekvédelmi szervezetektől valószínűleg önök is kaptak leveleket, mi is megkaptuk ezeket, hogy hogyan keverik önök össze a védett ár meg a hatósági ár fogalmát, illetőleg az önök fogalmai szerinti védett árba, hatósági árba, árplafonba ‑ ezek a köznyelvben szinonim kifejezések, összekeverednek, és nem is várható el az átlagemberektől, hogy ezen a fogalmi dzsungelen átlássanak ‑ mi tartozik bele. A lényeg, hogy az ártörvény 8. § (1) bekezdésében szerepel, hogy hogyan kell meghatározni, nevezzük úgy, a hatósági árat.

(11.50)

Magyarán, úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozás ráfordításait és a működéshez szükséges nyereséget biztosítani tudják, figyelemmel a támogatásokra és az elvonásokra, tehát a csökkentő és növelő tényezőkre vagy tételekre. Na most, önök ezt kiveszik ebből a képletből, tehát hogy innentől kezdve a vállalkozók ‑ és főleg a független benzinkutasokra gondolok, tisztelt képviselőtársaim ‑ ismét hátrányos helyzetbe kerüljenek, mivel ők rendelkeznek a legkisebb lobbierővel, a legkisebb érdekérvényesítő képességgel, magyarán mondva: őket a legkönnyebb hátrányos helyzetben hagyni és tartani, ezért ennek a figyelembevétele nélkül határozhatja meg most már majd ön, miniszter úr, miniszteri rendeletben a védett árat vagy hatósági árat vagy árplafont, nevezzük annak, aminek akarjuk, próbáljunk azért az emberek számára közérthetően fogalmazni. És miben különbözik ez az önök által egyébként jogosan kárhoztatott rendeleti kormányzástól? Annak a még tovább történő leegyszerűsítése, hiszen most nem kormányrendeleti szinten kell majd szabályozni, elég miniszteri rendeleti szinten megtartani.

Higgye el, amíg nem ad rá okot, vagy nem adnak rá okot, én sem személyeskedő, de még személyes megjegyzést sem fogok tenni. Én nem kívánom felvenni a miniszterelnök úr által elénk dobott kesztyűt, csak végső esetben. Ha viszont erre sor kerül, akkor nagyon szívesen meg fogom tenni. Azért maradjunk annyiban, hogy az ön egyébként kétségkívül impozáns és elismerésre méltó életpályája alapján nem arra következtetünk, hogy ön majd a benzinkutasok iránt lesz elkötelezett, hogy majd ön a benzinkutasok nem hivatalos védőszentjeként fog működni, sokkal inkább a globális nagyvállalatok javára fog majd tévedni.

Eleve nonszensz, hogy miniszteri rendeletre viszik le majd az árképzést, ugyanis most igaz, hogy a piaci ár kedvezőbb, mint az 595 vagy 615 forintos hatósági ár, de pontosan tudjuk, hogy lehet, hogy ez két hét múlva már egészen ellenkező irányba fog kilengeni. Ugyanis én óva intenék mindenkit attól, hogy elhiggyék, a Hormuzi-szorosban olyan hamar rendeződni fog a helyzet, nemcsak az aknamentesítés miatt, hanem a háború dinamikája miatt és a hadban álló felek miatt. Azért ott az egyik hadban álló fél ahhoz az államhoz tartozik, akiket tilos kritizálni, és akiknek mindig mindenben csak és kizárólag igazuk lehet, amíg ember él ezen a Földön. Éppen ezért nagyon óvatos lennék a tekintetben, hogy az a konfliktus, az a súlyos háború mikor fog lezárulni. Örülnék, ha lezárulna, már ma is késő lenne, de attól még, hogy ezt egy hosszú távú árképzési elképzelésrendszerbe berakják, azért önöket is óva inteném.

Elhangzott itt néhány fontos felvetés. Természetesen nagyon fontos, hasznos és értékes munkát végeznek parlamenten belül és parlamenten kívül is egy- vagy többdiplomás honfitársaink, de nem lenne szabad megfeledkezni azokról, akik kétkezi munkát végeznek, tisztelt miniszter úr, különösen a földművesekről, a parasztságról, az őstermelői családi gazdálkodókról vagy a családi gazdaságokról. Ugyanis számukra finoman szólva sem lényegtelen, hogy milyen szabályok mellett igényelhetik vissza, művelési ághoz kötve, éves szinten meghatározott literben kifejezett limitben a jövedéki adót és az áfát, és ezt milyen határidővel tehetik meg, magyarul: meddig kell megelőlegezniük a ‑ nevezzük csak így összefoglalóan ‑ mezőgazdasági vállalkozóknak a jövedéki adót és az áfát, amelyet szigorú meghatározott szabályok szerint igényelhetnek vissza ‑ forint per literben kifejezett összeg ‑, és ennek van egy előbbiek szerinti éves meghatározott limitje.

Ezt hogyan kívánják szabályozni: a szintén globális nagyvállalatok nyomásának engedve a mostaninál kedvezőtlenebb irányba mozdulnak el, vagy legalább megtartják a mostani szintet, vagy ‑ ami a legjobb lenne ‑ legalább egy kicsit, ha nem is enged többet az ország költségvetése, de legalább egy kicsit kedvezőbb helyzetbe hozzák az egyik legrégebbi hivatást űzőket, akik az egyik leghasznosabb munkát végzik? Mert élelmiszert vagy élelmiszer-alapanyagot termelnek, amely nemzetbiztonsági alapérdek, hogy minél nagyobb mértékben, hányadban tudjuk ellátni a saját lakosságunkat belföldön a magyar gazdák által megtermelt élelmiszerrel és nem rákkeltő, GMO-s alapanyagból készült élelmiszerekkel, amelyeknek önök szintén zöld lámpát, zöld jelzést adtak, ha már egyébként a globális érdekek kiszolgálásánál tartunk.

Mondanék itt még néhány észszerű felvetést. Alapvetően kőolajról, kőolajtermékekről beszélünk, de a mellékletben azért szerepel a „földgáz” kifejezés, szerepelnek más termékek is. Nem kívánom megismételni azt, amit két vagy három héttel ezelőtt itt a pulpituson állva előadtam, de, miniszter úr, most már azért lassan bele kellene jönni a kormányzás lendületébe, és nem feltétlenül az ellenzék fikázásával, savazásával meg azzal kellene tölteni az időt egyikőjüknek sem, hogy köszörüli a nyelvét az ellenzéken, hanem bele kellene állni az érdemi munkába. És mivel önnek Észak-Amerikában kiváló kapcsolatai vannak, én nagy tisztelettel javasolnám önnek, hogy a Makói-árokban rejlő gázkincset ‑ amely persze egy megosztó téma, mert az érdeklődők vagy a téma iránt érzékenyek egyik fele azt mondja, hogy nem lehet, még mindig nem lehet gazdaságosan kinyerni a több ezer, akár 4000-6000 méteres mélységben lévő 600 milliárd és 2000 milliárd köbméter közötti gázkincset, viszont legalább ugyanennyien vannak, akik azt mondják, hogy megvan ez a technológia. Gulyás volt miniszter úr 2022-es nyári kijelentéséből tudjuk, hogy valószínűleg már megvan ez a technológia ‑ vissza kellene vásárolni attól a konszerntől, amelynek hazaáruló módon a Gyurcsány-kormányok eladták a kitermelés jogát, és meg kellene vizsgálni, hogy földgázellátás terén százszázalékos mértékben, tehát mindenfajta kitettség nélkül 60-200 évre elegendő készletet a saját kezünkbe veszünk, vagy hagyjuk azt, hogy külföldi érdekek határozzák meg, hogy a saját földünkben lévő kincset kitermeljük vagy nem.

Aztán mondanék önöknek, főleg önnek, miniszter úr, néhány dolgot, valószínűleg ez öntől egy kicsit távolabb esik, próbálom önhöz közelebb hozni főleg az északkelet-magyarországi valóságot: milliós nagyságrendben vannak olyan ingatlanok, lakóingatlanok, ahol honfitársainknak az egyedüli fűtési mód a fafűtés. Jelzem azt, hogy a tűzifa az egyetlen olyan energiaforrás, amelyből jelen állás szerint százszázalékos mértékben önellátóak vagyunk, nemcsak az állami erdőgazdaságok, hanem a magántulajdonú erdők faállománya és az erdőink éves folyónövedéke is erre bőven ad fedezetet, különös tekintettel egyébként a nem őshonosnak számító, de nagyon értékes akácerdeinkre.

Nos, én egy olyan pályázatot írnék ki az ön helyében, ha én lennék a gazdasági miniszter, egy viszonylag csekély összegben, tehát adott kerettel nagyon sok honfitársunknak tudnánk segíteni, olyan honfitársainknak, akiknek ‑ hiába próbáljuk elhitetni saját magunkkal ‑ soha nem lesz pénzük hőszivattyús fűtési módra, könnyen lehet, hogy földgázzal sem tudnak fűteni, mert egy kondenzációs gázkazán beszerelése minimum kétmillió forintba kerül alsó hangon, testvérek között is, és lehet, hogy a kétmillióval még nagyon-nagyon alálőttem a szintet, viszont az áramot nem igénylő, az áram felhasználását nem igénylő fafűtési módok kialakítása megfelelő kéménnyel, kéményzettel nagyságrendekkel nagyobb segítség lenne azoknak, akik legalább ezt egy komoly támogatási rendszerrel ki tudnák fizetni; ez ingatlanonként lehet, hogy 2-3 millió forintból kitelne. Olyan honfitársainkról beszélünk, akiknek többsége önhibáján kívül soha nem fog tudni szigetelni, soha nem fog tudni korszerű fűtési módokat alkalmazni, sajnos valószínűleg soha nem fog tudni nyílászárókat sem cserélni, de áramot nem igénylő, kritikus helyzetekben valódi energiafüggetlenséget, valódi hálózatfüggetlenséget biztosító fűtési módok kialakítása akár ingatlanonként 2-3 millió forint keretösszeggel óriási segítséget jelentene ezen magyar emberek számára.

Ez csak egy a sok mi hazánkos ötlet közül. Ezt már csak arra mondom, részben pikírt megjegyzésként, hogy a miniszterelnök úr kollektíve próbál minket folyamatosan sértegetni, képviselői és emberi mivoltunkban megalázni, aminek az egyik koronaékszere az ő szempontjából ‑ egy sötét koronaékszere ‑, hogy mi nem hozunk ide be értékteremtő, magas hozzáadott értékű javaslatokat. Hát íme, miniszter úr, én most kapásból mondtam néhányat.

És akkor megismétlek egy másikat, mert úgy látom, hogy nemhogy a Mi Hazánk által szintén hetekkel ezelőtt javasolt négyötödös szabályt nem akarják bevezetni, hanem szomorúan hallottam az egyik előttem felszólalótól, hogy önök a nemzetgazdasági vagy nemzetstratégiai szempontból fontos gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályokat ki akarják venni a kétharmados körből. Tehát nemhogy négyötödös záradékot nem akarnak, tehát hogyha egy adott energiaszektorban lévő vállalatból ‑ döntően, de nem kizárólag a MOL-ra gondolok ‑ akár egytized százalékot értékesíteni akarnak jellemzően nyilván külföldi globális nagyvállalatoknak, akkor azt csak a parlament előzetes négyötödös felhatalmazásával tehessék meg; tehát nemhogy ezt nem akarják, hanem önök már a kétharmados szabályok alól is ki akarják venni, és vagy egyszerű parlamenti többség dönt erről, vagy esetleg majd ezt is ledelegálják rendeleti szintre, hogy ha egy elképesztő üzletet, egy nagyon nagy üzletet kell nyélbe ütni, akkor ne kelljen vesződni nemhogy négyötödös vagy kétharmados, hanem még egy egyszerű parlamenti többséggel sem.

(12.00)

Az egyszerű parlamenti többségű, az egyszerű többségű törvények alá való besorolás a nemzetgazdasági, a nemzetstratégiai és a nemzetbiztonsági érdekeinkkel homlokegyenest szembemegy. Úgyhogy ezeknek a megfontolását ajánlom az ön, illetve önök szíves figyelmébe, és az ártörvény 8. § (1) bekezdésének alkalmazását, annak érdekében, hogy ne csak a nagy cápák tudjanak úszkálni ebben a képzeletbeli tengerben, hanem a független benzinkutasok, a kis kutasok érdekét is tudjuk képviselni és megmenteni őket. Ők nem nagy cápák, miniszter úr, ők soha nem fognak meggazdagodni, tisztes megélhetésre vágynak. Ha ezt nem hagyják nekik, akkor pontosan az elmúlt 36 év hagyományait viszik tovább, hogy mindig azokkal szúrnak ki, akiknek a legkisebb a hangjuk a parlamentben, vagy a legkevesebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Ezeket ajánlom az önök és az ön szíves figyelmébe. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban. ‑ Kapitány István tapsol.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Apáti István — 2026-06-23, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-49.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-11-49,
  title = {Dr. Apáti István — 2026-06-23, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-49.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}