karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Dr. Simicskó István (KDNP)

2026-06-23 · 11. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:24 · jegyző

napirendi pont: Összevont vita T/245 Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról

Szöveg6 337 karakter · 10 bekezdés · JSON

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jó ez a vita, hiszen van megfelelő időkeretünk, és adott esetben, még ha elmélyülhetnénk abban is, hogy egyfajta globalizációkritikát is megfogalmazzunk, és államelméleti filozófiai vitát is fordíthatunk arra nézve, hogy az államnak mi a feladata egy ilyen helyzetben, amelyben napjainkban élünk, egyáltalán Adam Smithtől kezdve a híres skót közgazdászon át, aki elmondta, hogy a láthatatlan kéz, a kereslet-kínálat mindig meghatározza, hogy hogyan kell működni a piacon, és a piacnak miként kell működnie, és az államnak nincs szerepe a piac szabályozásában, de azért Bencsik képviselőtársam is beszélt arról, és azt hiszem, mindannyian, akik megpróbáljuk a közösségünket szolgálni itt e Ház falai között, még ha engedik így búcsúbeszédként itt, mert ha a törvényjavaslatot elfogadják, hogy három ciklusban lehet valaki csak parlamenti képviselő, akkor felfoghatjuk úgy is, hogy ez az utolsó regnálásunk, de azért adjuk meg a módját ennek, hátha nem öntik ki a fürdővízzel a gyermekeket sem ‑ de meglátjuk.

A lényeg, visszatérve a témához, szerintem fontos, hogy társadalompolitikát is belevigyünk bizonyos piaci szabályozásokba, hiszen ezért vagyunk, erről szól egyébként a politika, hogy a közösséget szolgáljuk. Tehát vannak olyan helyzetek, vannak olyan nemzetközi körülmények, amelyek egyébként nyilván hatással vannak egy ekkora országra, mint Magyarország, de tudjuk, hogy igenis az államnak és a kormánynak mindig is van felelőssége a közösség szolgálatában, és meg kell óvni, meg kell védeni az embereket, különösen, ha veszély leselkedik rájuk. Akár külső veszély, akár belső, akár gazdasági, akár energiabiztonsági, számos veszély van a mai világunkban, sok-sok kihívással szembesültünk. És én azt hiszem, hogy az a helyes, ha ez a lelkületi kormányzás uralkodik, amely azt mondja, hogy a legfontosabb cél mindig az emberek jólétének és biztonságának garantálása.

Ezért jöttek létre államok a kezdetek kezdetén is, már az ókorban, hogy a külső veszélyekkel szemben az ott élő állampolgárok biztonságát szolgálják, és persze legyen egy belső rendezettség, egy belső játékszabályrendszer, legyenek jogszabályok, szokásjogok és más-más, amely az emberek együttműködését szabályozza, hogy mégis élhetőbb életet élhessenek.

Tehát én azt hiszem, hogy amikor körbenézünk napjaink világában, akkor jól láthatjuk, hogy milyen veszélyek és kihívások vannak. Jól láthatjuk, hogy most már tényleg jóval több mint négy éve folyik a szomszédságunkban egy testvérháború, két szláv nép szörnyű testvérháborúja, sokkal több erőfeszítést várnánk el az Európai Uniótól és a brüsszeli vezetőktől, hogy ezt a két népet megbékélésre juttassák. Bízzunk benne, hogy ez hamarosan amerikai segítséggel meg tud valósulni! De nyilvánvaló, hogy ennek van energiabiztonságra gyakorolt hatása is, és erre született szerintünk nem túl szerencsés, sőt kifejezetten rossz döntések sorozata a brüsszeli vezetők részéről, hiszen olyan szankciós listákat állítottak össze, amelyek Magyarország energiabiztonságát kockára teszik.

Tehát mi az emberek érdeke? Mi a magyar emberek érdeke? Mi a legfontosabb ebben a helyzetben? Az, hogy folyamatosan olcsón jussanak biztonságos módon energiaforrásokhoz, üzemanyaghoz, gázolajhoz, benzinhez, és a többi, és a többi, ami az életük megszokott rendjét nem zökkenti ki, és tudják élni normálisan a hétköznapjaikat.

Tehát a Fidesz-KDNP-kormányt az vezette ebben a helyzetben, hogy a brüsszeli szankciók ellenére megpróbáljuk történelmi helyzetünkből, földrajzi, geopolitikai helyzetünkből adódóan mégiscsak biztosítani az ország és a lakosság energiaellátását. És nyilván ezt olyan áron tegyük meg… Hiszen láttuk azt, hogy egy újabb nemzetközi konfliktus bontakozott ki Iránban, láttuk azt, hogy a Hormuzi-szoros lezárása milyen energiaár-robbanást okozott, és bizony-bizony ez még mindig egy ideiglenes helyzet, bár nyilván háború ide, háború oda, azért bizonyára éjszakánként figyelemmel követik férfitársaim a labdarúgó-világbajnokságot, és egészen izgalmas mérkőzést játszhatott Belgium Irán ellen ‑ 0:0 lett egyébként rengeteg helyzettel ‑, tehát az irániak még erre is képesek voltak egy háború közepette, de egy a lényeg, hogy nekünk az energiabiztonság szempontjából ezeket a veszélyeket valóban minimalizálni kell, amennyire erőnkből telik.

Én nagyra értékelem Kapitány István úr tevékenységét, nem akarom őt rossz helyzetbe hozni, már múltkor is megemlítettem. Néhány tanúm van, hogy egy alma materben végeztünk annak idején a kereskedelmi főiskolán, ő egy kiváló menedzserember, óriási felelősséget vesz magára. Én is azt tudom kívánni, hogy ezt a felelősséget kellő bölcsességgel párosítsa. Valóban megvan a nemzetközi tapasztalata, nem is akármilyen, de akkor is egy óriási felelősség, hogy ebben a helyzetben valóban ennek a rögzített fix árnak a kivezetése és a piac szabályozási szerepe hogyan fog alakulni. Ezt azért bizonyára érzi a miniszter úr is, hogy ez óriási felelősség.

Végezetül pedig annyit hadd mondjak, hogy alapvetően egyébként az olcsó üzemanyag fenntartása a legfontosabb cél. Most az üzemanyagárak rendkívüli módon reagálnak a világpolitikai változásokra és a biztonsági változásokra is, és a kiszámíthatóság egyébként, amennyire lehetséges, ilyen bizonytalan piaci körülmények között is rendkívüli módon fontos.

Én arra szeretném felhívni a figyelmet, miniszter úr figyelmét, hogy valóban nagyon nagy felelősséget vállal magára, mi is úgy érezzük, hogy talán elsietett ez a döntés, talán kiszámíthatóbb és jobb lett volna, ha még várnak ezzel. Én értem azt, amit Latorcai Csaba is elmondott, valóban biztos van önökön nyomás, biztos van vállalás Brüsszel irányába, országspecifikus ajánlásokat megfogalmaztak valóban Magyarország vonatkozásában is: én kellő óvatossággal fogadnám ezeket.

Örülünk annak, hogy az EU-s források hazajönnek, ha hazajönnek -bízzunk benne ‑, és ezt jó célra fogják majd felhasználni, de kellő óvatosságot és türelmet ajánlok egyébként, hiszen ez a világ eléggé bonyolult és eléggé veszélyes tud lenni. Az emberek pedig ‑ mondom -szeretik a biztonságot és a kiszámíthatóságot. Mi erre szeretnénk csak felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból. ‑ Kapitány István tapsol.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Simicskó István — 2026-06-23, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-47.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-11-47,
  title = {Dr. Simicskó István — 2026-06-23, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-47.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}