karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Bencsik János (Fidesz)

2026-06-23 · 11. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 12:28

napirendi pont: Összevont vita T/245 Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról

Szöveg7 782 karakter · 15 bekezdés · JSON

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Igyekszem a tényeknél maradni.

A Fidesz-kormány ez év március 10-én bevezette az üzemanyagok esetében a védett árat. Ahogy az itt elhangzott, a 95-ös oktánszámú benzinnél 595 forint/liter, gázolajnál 615 forint/liter áron került meghatározásra a plafon, a sapka, azért, hogy a magyar rendszámmal rendelkező gépjármű-tulajdonosok, mezőgazdasági termelők, szállítmányozók biztonságos és megfizethető áron tudjanak hozzájutni az üzemanyaghoz, azért, hogy a mindennapi életüket tudják élni, és a munkájukat, feladatukat, szolgáltatásaikat tudják végezni. Ennek köszönhetően az inflációt is kordában lehetett tartani, hiszen a mezőgazdasági termelők, a szállítmányozók nem terhelték át a kereskedelemre, az élelmiszerekre sem ezáltal a magasabb árakat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz kérdés, de mindannyian kimondhatjuk azt, hogy a Fidesz-kormány bevezette ezt az ársapkát, a TISZA-kormány pedig kivezeti. Lehetősége van erre, és ezzel a lehetőséggel élni is kíván. Nem is vitatjuk el. Az indoklásban az szerepel, hogy mindezt a nyersolaj világpiaci árának kedvező változása teszi lehetővé. Mi azért most vessünk néhány pillantást egyrészt az Európai Unió Tanácsának és a Nemzetközi Valutaalapnak Magyarország irányába megfogalmazott országspecifikus ajánlásaira is. Ha megengedik, akkor nagyon pontosan szeretném ezeket mindannyiunk számára hozzáférhetővé tenni.

A Tanács ajánlása Magyarország gazdasági, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájával kapcsolatosan, 2026. június 3-ai dátummal:

Magyarország biztosítsa, hogy az energiaár-emelkedés hatásának enyhítése érdekében hozott intézkedések ideiglenesek legyenek. Fokozatosan szüntesse meg az ársapkákat és kamatsapkákat, valamint az azokkal egyenértékű intézkedéseket. Fokozza a versenyt a termékpiacokon és a szolgáltatások terén, különösen a kiskereskedelemben. Tegyen konkrét lépéseket a fosszilistüzelőanyag-támogatások fokozatos kivezetésére, különös tekintettel a gázolajra kivetett jövedéki adó után igénybe vehető támogatásokra ‑ ez elsősorban az agráriumot érinti.

A Nemzetközi Valutaalap, az IMF legutolsó, Magyarországra vonatkozó hivatalos ajánlása a gazdasági stabilitás helyreállítására, a fenntartható költségvetésihiány-csökkentésre és a piaci torzulásokat okozó szabályozások kivezetésére összpontosít. Javasolják a jelenlegi, torzító hatású különadók, például a pénzügyi tranzakciós illeték és az ágazati különadók csökkentését, valamint az adómentességek szűkítését. Az IMF sürgeti az energia- és rezsitámogatások fokozatos kivezetését, ugyancsak az IMF hangsúlyozza a fennmaradó árszabályozások, kamat- és marzskorlátok megszüntetését.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, remélem, hogy nem ez az új módi, amit miniszter úr is említett a felszólalásában, merthogy ezek az ajánlások kísérteties összhangot mutatnak a TISZA-kormány eddig meghozott és most tervezett döntéseivel. Talán emlékszünk arra, hogy néhány nappal ezelőtt a jelzáloghitelek kamatstopjának szeptember 30-ával történő kivezetéséről történt egy visszafogott bejelentés, majd aztán a kkv-szektor kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású forgóeszközhitelének azonnali befagyasztásáról született egy kormányzati döntés, amelynek köszönhetően 5,8 százalékra, közel a duplájára emelkedett gyakorlatilag a forgóeszközhitel költsége a kkv-szektor számára, és most a védett üzemanyagárak kivezetése is ebbe a sorba illeszkedik.

Mint ahogy azt említettem, a TISZA-kormánynak megvan a joga és lehetősége ennek a döntésnek a meghozatalára is. Értjük, és talán egyre többen értik azt is, hogy a választások után mindenre van lehetőség. Zárójelben jegyzem meg, hogy a tegnap társadalmi vitára bocsátott alaptörvény-tervezetben szerepel egy olyan rész is, amely a sarkalatos jogszabályok kötelékéből ki kívánja venni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontossággal rendelkező gazdasági társaságok elidegenítésének korlátairól szóló szabályozást. Ezt majd mindenki eldönti az elkövetkezendő napokban, a társadalmi vita során, hogy ez jó irány-e.

(11.30)

A magam részéről azt vélelmezem ‑ ne legyen igazam! ‑, hogy stratégiai nemzeti vagyon, akár energetikai vagyon privatizációjának lopakodó előkészítése van napirenden.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban van lehetőség a kivezetésre, de megítélésünk szerint ez még nem időszerű. A Hormuzi-szoros rendkívül fontos gazdaságilag, hiszen a kirobbant konfliktust megelőzően a világ nyersolaj- és cseppfolyósítottgáz-piacának 20 százaléka gyakorlatilag ezen a szűk keresztmetszeten érte el a piaci célországokat. És azt is kijelenthetjük, hogy bár vannak tárgyalások Irán és az Amerikai Egyesült Államok között, de mindennap változnak a feltételek is, talán a tárgyaló személyek is; egyelőre nincs végleges megállapodás. Ezért a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelen időben nem biztosított. Lehet, hogy az elkövetkezendő hetekben születik megállapodás, de a szakértők, mértéktartó szakértők véleménye szerint azok az aknamezők, amelyek odatelepítésre kerültek az elmúlt hónapokban, minimum két hónap alatt távolíthatók el, de a pesszimistább szakértők álláspontja szerint ez akár fél évet is jelenthet.

Azt is rögzíthetjük, hogy korábban az arab világ két meghatározó országa, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek alternatív szárazföldi csővezetékeket is kiépítettek, de azokat a kikötőket, amelyek a Hormuzi-szoroson kívül alkalmasak ezek fogadására ‑ nem beszélve arról, hogy ezek a kapacitások azért szűkösek, tehát nem helyettesítik a hajókkal, teherhajókkal szállított energiamennyiséget ‑, ezeket a kikötőket is rendszeresen rakétatámadások érték, tehát nem biztonságosak. Nem véletlen az, hogy a fennálló helyzet miatt az olajtársaságok, valamint a biztosítók, a biztosítótársaságok még nem mernek zöld utat adni arra, hogy a Hormuzi-szoroson a hajók szabadon, biztonsággal közlekedhessenek, és a piacra eljuttathassák, a célországokba a megrendelt árut. Érdemes lenne tehát várni még a kivezetéssel, a védett árak kivezetésével annak érdekében, hogy az ország biztonságos és megfizethető üzemanyag-ellátása ne sérüljön.

Tisztelt Ház! Maga az előterjesztés, a törvényjavaslat tartalmaz egy olyan szabályt, ami a gazdasági és energiaügyekért felelős miniszter úr számára lehetőséget biztosít az azonnali beavatkozásra. Azt itt hallottuk mindannyian, hogy senki sem varázsló, miniszter úr sem varázsló. Azt említette, hogy piaci szempontok figyelembevételével kell ebben a kérdésben felelős döntéseket hozni. Azért az érzékelhető, hogy ebben a szakmában időközönként a politika is ad megrendelést, tehát a politikai szempontokat, a piaci szempontokat és még egy nagyon fontos szempontot, a társadalmi szempontokat is érvényesíteni kell, és ezt egyszerre kell érvényesíteni. Néha valóban jó lenne, ha ezzel a nehéz helyzettel megbirkózó politikus, szakpolitikus rendelkezne varázspálcával; ez megkönnyítené mindenképpen a döntését.

Mi szeretnénk azért leszögezni, hogy csak piaci szempontok ebben a kérdésben nem érvényesíthetőek. Itt elementáris, alapvető kötelezettségünk a társadalmi elvárások, az ellátásbiztonság és a megfizethetőség biztosítása is. Bízunk benne, hogy ha a TISZA-kormány és a parlamenti többség ennek a sapkának a kivezetésével, megszüntetésével kíván élni, ennek a lehetőségeivel kíván élni, a későbbiekben a miniszter úr időben tud reagálni, bölcs döntést tud hozni, és ehhez a bölcs döntéshez szeretnénk sok erőt kívánni. Nagy felelősség egyszemélyi döntést hozni. Jó egészséget és jó szerencsét kívánunk hozzá!

Mindenesetre végül összegzésképpen: elhamarkodott, még nem biztonságos a geopolitikai környezet, érdemes lenne várni néhány hónapot a döntés meghozatalával. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Bencsik János — 2026-06-23, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-43.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-11-43,
  title = {Bencsik János — 2026-06-23, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/11-43.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}