Szabó Tibor (TISZA)

SZABÓ TIBOR (TISZA), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Önálló képviselői indítványként hozom a tisztelt Ház elé a frakciónk javaslatát, és rögtön el is mondom, hogy miért.

A TISZA-frakció tagjaként, közösségünk értékrendje alapján nem engedhetjük meg, hogy 2026. július 1-jén minden külön döntés, minden külön vita nélkül, automatikusan megemelkedjen a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök illetménye. Ez a dátum sürgető: ha most nem cselekszünk, a mechanizmus magától, a Ház beleszólása nélkül lép működésbe. Ezért kellett önálló indítvánnyal, soron kívül a parlament elé hoznom ezt az ügyet.

(14.30)

Néhány hete ebben a Házban arról döntöttünk, hogy az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait jelentősen csökkentjük, mert hittünk abban, hogy a politikusoknak kell elsőként saját magukon példát mutatni a felelős gazdálkodásból. Ezt magunkkal kezdtük, de a felelősség nem ér véget, nem érhet véget a ház kapujában, az önkormányzatoknál is szükség van ugyanerre az önmegtartóztatásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményem szerint az önkormányzati vezetők javadalmazásának átfogó, rendszerszintű szabályozását alapvetően az illetékes minisztériumnak kell előkészítenie, amelynek során társadalmi párbeszédre, szakmai vitára is sor kell hogy kerüljön. Most azonban gyorsan kellett lépnünk, méghozzá éppen azért, hogy ne abból a 2026. július 1-jétől automatikusan, vita nélkül megemelkedő, még magasabb bérszintből kelljen majd később korrigálni.

Tisztelt Ház! Hadd mondjam el rögtön az elején, mi ennek a javaslatnak a célja, és ami legalább ennyire fontos, mi nem a célja. A javaslat nem érinti a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök közjogi megbízatását, választói felhatalmazását, és nem vonja vissza a tisztségviselőket megillető díjazáshoz való jogosultságokat sem. Amit érint, az kizárólag a díjazás mértékének meghatározására vonatkozó szabály. A hatályos szabályozás szerint a tisztségviselők illetménye a nemzetgazdasági átlagkereset változásához van kötve. Ez 2026. július 1-jétől minden külön döntés nélkül mintegy 9 százalékos, automatikus illetményemelkedést eredményezne. Álláspontom szerint a jelenlegi gazdasági és költségvetési környezetben ez nem indokolt, az önkormányzati vezetők illetménye ne növekedjen automatikusan, hanem a jelenlegi szintje maradjon változatlan.

Ami viszont valódi érdemi megtakarítást jelent, az két másik elem. Egyrészt a törvény ma havi költségtérítést biztosít az érintett tisztségviselőknek az illetményük 15 százalékának megfelelő összegben anélkül, hogy egyetlen forintnyi tényleges költséget igazolniuk kellene; anélkül, hogy ezzel el kellene számolniuk. Ez a juttatás semmilyen formában nem egyezik azzal az értékrenddel, amit mi képviselünk: ahol közpénzt költenek el, ott elszámolásnak kell lennie; ennek nincs helye most, amikor az ország nehéz pénzügyi helyzetben van, olyan helyzetben, amit az előző kormány hagyott itt nekünk. Másrészt a vármegyei közgyűlések elnökeinek illetményi szorzószámát a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről kétszeresére mérsékeljük.

Engedjék meg, hogy összefoglaljam: a javaslat három ponton nyúl az önkormányzati törvény szabályaihoz. Először: megszüntetjük az önkormányzati vezetőket megillető havi költségtérítést; ez vonatkozik a főpolgármesterre, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek polgármestereire, a vármegyei közgyűlések elnökére, valamint vonatkozik a polgármesterekre általában, beleértve a legkisebb településeket is. Ez valódi megtakarítás.

Másodszor: a vármegyei közgyűlések elnökeinek illetményi szorzószámát a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentjük; ez a tisztség javadalmazásának a pontosan a felére mérséklését jelenti, és ugyancsak valódi megtakarítás.

Harmadszor: rögzítjük az illetményszámítás alapját a 2024. évi 667 365 forintos nemzetgazdasági átlagkereseti adatban, megakadályozva, hogy 2026. július 1-jétől az illetmények a mindenkori egyre magasabb átlagkereseti adatok alapján automatikusan tovább nőjenek. Ahogy az elején mondtam, ez nem elvonás, hanem a jelenlegi szint fenntartása, az automatikus emelkedés befagyasztása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjam ki nyíltan, miért tartom ezt a kérdést ennyire fontosnak: van ma Magyarországon olyan polgármester, aki többet keres, mint amennyit a miniszterelnök fog keresni a most elfogadott takarékossági lépések után; a megyei jogú városok vezetőinek illetménye meghaladja az államtitkári fizetés szintjét; a vármegyei közgyűlés elnökének felelőssége, feladatköre sok polgármesterétől elmarad, miközben illetménye a közélet legjobban fizetett tisztségei közé tartozik. Ez az arány nincs összhangban a feladattal, és ez az arány most, ilyen pénzügyi körülmények között nem tartható.

Mi jót akarunk a vidéki önkormányzatoknak. Azon dolgozunk, hogy az eddig blokkolt uniós források hazaérjenek, hogy a fejlesztések valóban megvalósulhassanak a településeken, de éppen ez teszi tarthatatlanná a jelenlegi helyzetet: miközben az önkormányzatok sokszor a dolgozóik fizetésének fedezésére folyamatosan kérik a rendkívüli önkormányzati támogatást, a REKI-t, ugyanazon a településen a polgármester illetménye és költségtérítése automatikusan, vita nélkül 9 százalékkal emelkedne. Ez az ellentmondás nem tartható tovább.

Hadd mutassam meg, mit jelent ez konkrétan a gyakorlatban, egy 15 ezer lakosú kisváros példáján keresztül. Ha nem fogadjuk el a módosítást, 2026. július 1-jétől az illetmény és költségtérítés automatikusan együttesen mintegy 180 ezer forinttal nő havonta. Ha viszont elfogadjuk a javaslatot, ezzel szemben a jelenlegi, még nem emelt illetményhez képest havi közel 300 ezer forintot spórolunk meg. A törvénymódosítás elfogadása tehát a példában szereplő 15 ezres kisváros esetében évente közel 5,76 millió forint megtakarítást jelent, olyan forrást, amit a közszolgáltatások fejlesztésére lehet fordítani.

És hogy mennyit spórolunk ezzel összesen? Számításaink szerint a javaslat 3196 érintett tisztségviselő esetében évente több mint 12,3 milliárd forintos közpénzügyi hatással jár, és ebből több mint 4,3 milliárd forint abból adódik, hogy nem engedjük automatikusan emelkedni az illetményeket; további közel 7,9 milliárd forint pedig abból, hogy megszüntetjük az emelt illetmény után járó, elszámolás nélküli költségtérítést. És ez az összeg még nem tartalmazza az alpolgármestereket és a vármegyei közgyűlések alelnökeit, hiszen az ő illetményük a polgármesteri, illetve a vármegyei közgyűlési elnöki illetményekhez kötődik, így az automatikus emelkedés megállítása náluk is további megtakarítást hoz. Az így elért megtakarítások a közfeladatok ellátását, a közszolgáltatások működtetését szolgálhatják. Ez tehát nem öncélú takarékossági lépés, a megtakarítás a közösségeink szolgálatában marad.

Ez a javaslat nem szól a polgármesterek vagy a vármegyei elnökök munkájának értékéről, nem vesszük el a megbízatásukat, nem érintjük a választói felhatalmazásukat. Ez arról szól, hogy a közéleti tisztséget betöltőknek a költségvetési fegyelem és a takarékosság terén is példát kell mutatniuk; sem Budapesten, sem egy vármegyeszékhelyen, sem egy 15 ezres kisvárosban nem lehet kivétel.

Társadalmi felelősségünk van: most kell spórolni, nem azután, hogy elköltöttük, amink nincs. Ha az Országgyűlés vállalta, hogy elsőként spórol önmagán, akkor ennek a logikának végig kell mennie a teljes önkormányzati rendszeren is. Nem lehet hiteles a parlamenti takarékosság úgy, hogy közben a helyi vezetők javadalmazása évről évre automatikusan nő.

(14.40)

A törvényjavaslat 2026. július 1-jén lépne hatályba, és mivel az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályok sarkalatosnak minősülnek, kétharmados támogatást igényel. Arra kérem ezért önöket, hogy pártállástól függetlenül támogassák a javaslatot, és mutassuk meg együtt, hogy a felelős és takarékos gazdálkodás nemcsak a Parlament falai között, hanem az ország minden szintjén érvényes elv. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a TISZA soraiban.)