Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a mostani törvényjavaslatnak van egy olyan specialitása, hogy tíz olyan szervezet van, amelynek a véleményét ki kellett volna kérni azzal kapcsolatban, hogy ezt a tervezetet be lehet‑e terjeszteni az Országgyűlés elé, mi a véleményük erről.

Ilyen például az Országos Bírói Tanács is. Az Országos Bírói Tanács az a testület, amelyet a bírák választanak, és az ő véleménye rendkívül fontos abból a szempontból, hogy vannak olyan garanciák a törvénybe már beépítve, amelyek azt biztosítják, hogy amennyiben ennek a tanácsnak a véleményét nem kérik ki, akkor az közjogi érvénytelenséget okoz. Ami azt jelenti, hogy ha az Alkotmánybírósághoz fordul ez a testület, akkor a testület mérlegelés nélkül megállapítja az alkotmányellenességét ennek a jogszabálynak. Erre egyébként a 2/2026-os alkotmánybírósági határozat jó példa, ott ezt az Alkotmánybíróság egyébként elég egyértelműen ki is mondta.

Na most mi történt ebben a mostani esetben? A Bszi. előírja ezt a szabályt, kikérte‑e az Igazságügyi Minisztérium, az igazságügyi miniszter a véleményét ennek a testületnek? Fontos szabály, hogy ez egy előzetes vélemény, tehát azt jelenti, hogy előzetesen kell véleményt alkotni, és csak akkor terjeszthető be a jogszabály az Országgyűlés elé, ha ez a vélemény megvan, vagy nem adott véleményt kellő időben. Erre hívja fel az Alkotmánybíróság a figyelmet.

Kezemben tartom az Országos Bírói Tanács levelét. Tehát az Országos Bírói Tanács levelét, amit az Igazságügyi Minisztériumba küldött meg. Erről a levélről egyébként nem tudtunk, egyáltalán nem volt róla információnk. Miniszter asszony itt az expozéjában ezt a levelet egyébként elhallgatta, ugyanúgy, ahogy szerintem nem tudott róla az Igazságügyi Bizottság elnöke sem, meg önök sem, képviselőtársaim, hogy mi a bírók véleménye. De hogy is kérték ki a véleményét a bíróságoknak? Azért ez is egy érdekes eset.

Úgy kérték ki, hogy 2026. június 9-én 20 óra 32 perckor kikérték a véleményét, majd 20 óra 35 perckor, tehát 3 perccel később benyújtották ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé úgy, hogy 15-éig adtak határidőt az Országos Bírói Tanácsnak a véleménye elmondására. Ezt egyébként kifogásolja ebben a levelében az Országos Bírói Tanács, és elmondja, hogy ez alapot ad arra, hogy ők az Alkotmánybírósághoz forduljanak, és az Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítse. Ez alapot ad arra.

Ezért terjesztettük önök elé azt a javaslatot, hogy a zárószavazást el kell halasztani, mert az Országos Bírói Tanácsnak nincs meg a véleménye, a joghatályos véleménye, az olyan véleménye, amit figyelembe kell venni. De azért mond véleményt ez a Bírói Tanács, mond véleményt, és azt hiszem, ez a legsúlyosabb eset, hogy ez nem hangzott el itt az Országgyűlés előtt, hogy mit gondol a magyar bíróság választott testülete az önök által előterjesztett jogszabályról, a miniszter asszony által előterjesztett jogszabályról, amit sem az általános vitában, sem a részletes vitában nem osztottak meg az országgyűlési képviselőkkel.

Ez a testület többek között a következőket mondja: „A bírák vagyonnyilatkozatának Integritás Hatóság elleni (sic!) vizsgálatát az úgynevezett szupermérföldkövek nem követelik meg.” Ennek ellenére önök beépítették ezt a mostani javaslatba. „Aggályos a tervezett szabályozás a bírói függetlenség aspektusából is” ‑ mondja a Bírói Tanács úgy, hogy hangsúlyozom, önök folyamatosan arra hivatkoznak, hogy a bíróságok függetlenségét biztosítani kell, de a Bírói Tanács véleményét önök nem hallgatják meg, és nem építik be javaslataikat. „A bírói függetlenséget azonban hátrányosan érintheti az a körülmény, hogy a végrehajtó hatalom egyik szerve ellenőrzést gyakorol a bírói hatalom fölött” ‑ mondja a Tanács. „Alkalmas lehet a nyomásgyakorlás, illetve annak látszata megteremtésére” ‑ mondja szintén. „Nem tartjuk indokoltnak az Integritás Hatóság vizsgálata lehetőségének a megteremtését” ‑ írja.

Ezenkívül más jogszabályokra is reagál, a felülbírálati indítványra vonatkozó változtatásokat is teljesen indokolatlannak tartja. „Az Integritás Hatóság eljárásában nem lenne biztosított a bírósági jogorvoslat lehetősége sem, garanciális szempontból indokolatlannak látszik” ‑ mondja. Nem egyértelmű az sem, hogy az Integritás Hatóság milyen objektív feltételek esetén indítja meg az eljárást.