Szemerey Samu

SZEMEREY SAMU közlekedési és beruházási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az elhangzottakra kívánok röviden reagálni, amik a vitában megjelentek, illetve arra a módosításra, ami most a Ház előtt van.

Én azt gondolom, hogy azzal a módosítással, ami most így egyesítve a Ház előtt van, ez a törvény egy arányosabb, rugalmasabb, egyértelműbb helyzetbe került a közterületi reklámok szabályozásával kapcsolatban. Mégpedig azért, mert egyrészt leegyszerűsíti azt, hogy mit és hol lehetséges reklámozni. Törvényi szinten azt szabályozza, hogy városképi védettséget élvező területeken nem lehet, illetve a típusok tekintetében pedig leegyszerűsíti azokra a típusokra a törvényben jelzett módon, amelyek a történetileg kialakult városképek részéhez hozzátartoznak, ugye, ez az utcabútor és a tetőn elhelyezett reklámok. Ezek a 100 évvel ezelőtti, Magyarországon először készült fényképeken, városképeken is láthatók, tehát ezek velünk vannak elég hosszú ideje ahhoz, hogy ezek értékes felületnek és kulturálisan is ismert felületnek tekinthetők legyenek. Ezenfelül pedig megteremti a kellő rugalmasságot a rendeletben szabályozható egyéb kategória megteremtésével.

Másodsorban az önkormányzatok irányában tesz egy olyan gesztust, hogy az önkormányzatok számára teszi lehetővé az ez által a törvényi keret által meghatározott renden túli szabályozás létrehozását. Ezt valószínűleg sokan látták önök közül, hogy a mai napon Budapest már elő is vezetett egy szabályozási javaslatot, még úgy, hogy ez a törvény igazából első elfogadásra sem került. Tehát igazából az önkormányzatok kezébe adja vissza azt a lehetőséget, hogy meghatározzák, hogy a városoknak fennmaradó területén milyen módon kívánnak a reklámoknak lehetőséget biztosítani.

Ami pedig a vitában elhangzott hozzászólásokat illeti, itt is három ponton szeretnék hozzászólni, bár ezek már többször elhangzottak. Először is, a számokkal kapcsolatban: elhangzott a képviselő úr részéről a 20-25 milliárdos kieső bevétele a társasházaknak. Hadd ismételjem meg azt, ami a bizottságokban is és a Ház előtt is elhangzott már: a teljes magyar köztéri reklámpiac éves bevétele 37 milliárd forint, és ez kis híján 37 ezer köztéri reklámeszközön oszlik meg.

(19.50)

Ezt már valószínűleg önök közül többen fel tudják mondani, hogy összesen mintegy ötszáz reklámeszköz található molinóként társasházakon, illetve házakon összességében, ennek is csak egy része található a társasházakon. Ennek a döntő többsége Budapesten és mégpedig Budapestnek a városképileg legkiemeltebb részein, csomópontjain, történeti belvárosában találhatók. Tehát egyrészt volumen tekintetében azt lehet mondani, hogy a 20-25 milliárd biztos, hogy egy nagyságrendi tévedést jelent, összességében legfeljebb 2 milliárd forintra tehető az a bevétel, ami éves, nagyon optimista becsléssel ezeknek a felületeknek a használatából érkezhet, és az is nagyon kevés társasház számára.

Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy ha figyelmesen megnézi ezeket a reklámfelületeket, hány olyan társasház látható, amelyet most is reklámfelületek borítanak, és amelyeket az elmúlt években felújítottak. Ha csak a budapesti közlekedést nézzük, mondjuk, a Széna téren vagy a Blaha Lujza téren találhatunk hasonló hirdetőfelületeket, akkor ezek ott vannak, van, amelyik lassan tíz éve, és az épületekkel az égvilágon semmi nem történt. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy ezeket a bevételeket nem a házak felújítására használják.

Azt is fontos megjegyezni, ha igazából még azt is elfogadjuk, hogy ez egy kieső bevétel, akkor sem gondolom, hogy egy szakmailag elfogadható módja az épületek, a társasházak felújításának az, hogy a rajtuk lévő reklámfelületeket tekintjük ennek az elsődleges finanszírozási forrásának. Azért is, mert ez a városokban, ahogyan ezt most már, azt gondolom, mindannyian jól értjük, teljesen egyenlőtlenül oszlik el, Magyarország települései között is teljesen egyenlőtlenül oszlik el, és a mintegy 850 ezer magyar társasház döntő többsége soha az életben nem fog ilyen lehetőséghez jutni, hogy reklámfelületen keresztül szerezzen bevételt a felújításhoz. Én azt gondolom, hogy a házak felújítását egy megfelelő energetikai vagy más finanszírozási programmal lehet hatékonyan biztosítani. Ellentétben az elmúlt évek gyakorlatával, ami ezt kizárólag a családi házak felújítására redukálta, én azt gondolom, hogy szükség van olyan programokra, amelyek biztosítják a társasházak és a közösségi életformák számára is, hogy ezeket a házakat fel lehessen újítani.

Úgyhogy összességében úgy gondolom, hogy ez a javaslat elmozdult egy jelentősen kiegyensúlyozott és a városok, a városkép, az önkormányzatok és a városlakók számára is előnyös irányba, és remélem, hogy támogatni fogják. A kormány támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a TISZA soraiban.)