Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. számú törvényjavaslat célja a Tanács 2022/2523. számú, az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimumadószint biztosításáról szóló irányelvének magyar jogrendbe történő átültetése, továbbá ezzel összefüggésben az átültetéssel érintett hazai jogszabályok módosítása.

A szabályozás bevezetése alapvető nemzeti érdek, mivel annak hiányában a Magyarországon keletkező jövedelmek külföldön adóztathatóvá válnának. A tervezet gondoskodik az irányelv szerinti szabályok magyar jogrendbe történő átültetéséről, az átültetés kapcsán néhány hatályos adó- és számviteli jogszabály módosításáról, továbbá egyéb módosítások bevezetéséről.

Tisztelt Ház! A globális minimumadó lényege, hogy kiegészítő adót kell beszedni minden olyan esetben, amikor egy adott államban valamely multinacionális vállalat tényleges jövedelemadó-mértéke 15 százalék alatti, azaz, ha az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttag alacsony adóterhelésűnek minősül. Magyarországon a jövedelemadó, a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a Robin Hood-adó számít.

A kiegészítő adó három típusú lehet. Egy: amennyiben a tényleges jövedelemadó-mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett tagállam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki, amely révén saját maga beszedi a tényleges jövedelemadó-mérték és a 15 százalék közötti különbözetet.

A második: ilyen adó hiányában a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót a csoport bármely alacsony adóterhelésű tagja után, és a végső anyavállalat szerinti tagállam szedi be a különbözetet.

A harmadik: ha a végső anyavállalat a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával nem tudja beszedni az alacsony adóterhelésű csoportok utáni kiegészítő adó teljes összegét, akkor a kiegészítő adó maradványösszegét felosztják a csoporttagok között, és azt az érintett tagállamok aluladóztatási kiegészítő adóként szedik be.

Adóalany minden olyan vállalkozás, amely a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, feltéve, hogy a vállalatcsoport 750 millió euró feletti bevétellel rendelkezik az adóévet megelőző négy adóévből legalább két adóévben.

(A jegyzői székben dr. Aradszki Andrást Földi László váltja fel.)

A törvényjavaslat egyik legfontosabb része Magyarország szempontjából az elismert belföldi kiegészítő adó bevezetése, amely miatt a külföldi végső anyavállalatnak nem kell figyelembe vennie a magyar leányvállalatot a minimumadó-kötelezettség meghatározásakor, azaz külföldön nem kerül megadóztatásra a magyar leányvállalat eredménye. A tervezet alapján az elismert belföldi kiegészítő adó alapját a magyar számviteli szabályok alapján lehet meghatározni.

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Berki Sándor váltja fel.)

A kiegészítő adó mértékét úgy kell meghatározni, hogy a törvényjavaslat szerint meghatározott adóalapot szorozzuk a 15 százalékos minimumadókulcs és az effektív adókulcs százalékpontos különbözetével. Például, ha a jövedelem 1 milliárd forint, a tényleges adókulcs 10,5 százalék, akkor a kiegészítő adó az 1 milliárd szorozva 4,5 százalék, ami 45 millió forint.

A törvényjavaslat másik fontos vívmánya a halasztott adó koncepciójának a magyar számviteli szabályokba történő beépítése, mely révén a kiegészítő adókötelezettséggel a magyar számviteli törvény szabályai szerint megállapított csoportok nem kerülnek versenyhátrányba.

A halasztott adó a számvitelben egy olyan elméleti követelést vagy kötelezettséget jelent, ami abból származik, hogy bizonyos típusú eszközöket és forrásokat eltérő módszerrel kell értékelni a számviteli és adójogszabályok szerint.

A globális minimumadó implementációjával összefüggésben az előterjesztés szerint 2024-től egy új K+F társaságiadó-kedvezmény kerül bevezetésre. A javaslat alapján az adózó adókedvezmény alkalmazását választhatja, mely négy év elteltével készpénzben visszatérítendővé teszi az adókedvezményi összeg fel nem használt részét. Az adózó használhatja a jelenleg is meglévő K+F kedvezményt, vagy választhatja az új típusú kedvezményt, és a választása öt adóévre szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák annak elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)