{"cycle": 42, "id": "89-70", "date": "2023-11-09", "ulnap": 89, "seq": 70, "speaker": "Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)", "p_azon": "s182", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/5877 A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról", "iromany": "T/5877", "duration_s": 298, "position": null, "chars": 4703, "paragraphs": ["DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. számú törvényjavaslat célja a Tanács 2022/2523. számú, az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimumadószint biztosításáról szóló irányelvének magyar jogrendbe történő átültetése, továbbá ezzel összefüggésben az átültetéssel érintett hazai jogszabályok módosítása.", "A szabályozás bevezetése alapvető nemzeti érdek, mivel annak hiányában a Magyarországon keletkező jövedelmek külföldön adóztathatóvá válnának. A tervezet gondoskodik az irányelv szerinti szabályok magyar jogrendbe történő átültetéséről, az átültetés kapcsán néhány hatályos adó- és számviteli jogszabály módosításáról, továbbá egyéb módosítások bevezetéséről.", "Tisztelt Ház! A globális minimumadó lényege, hogy kiegészítő adót kell beszedni minden olyan esetben, amikor egy adott államban valamely multinacionális vállalat tényleges jövedelemadó-mértéke 15 százalék alatti, azaz, ha az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttag alacsony adóterhelésűnek minősül. Magyarországon a jövedelemadó, a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a Robin Hood-adó számít.", "A kiegészítő adó három típusú lehet. Egy: amennyiben a tényleges jövedelemadó-mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett tagállam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki, amely révén saját maga beszedi a tényleges jövedelemadó-mérték és a 15 százalék közötti különbözetet.", "A második: ilyen adó hiányában a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót a csoport bármely alacsony adóterhelésű tagja után, és a végső anyavállalat szerinti tagállam szedi be a különbözetet.", "A harmadik: ha a végső anyavállalat a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával nem tudja beszedni az alacsony adóterhelésű csoportok utáni kiegészítő adó teljes összegét, akkor a kiegészítő adó maradványösszegét felosztják a csoporttagok között, és azt az érintett tagállamok aluladóztatási kiegészítő adóként szedik be.", "Adóalany minden olyan vállalkozás, amely a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, feltéve, hogy a vállalatcsoport 750 millió euró feletti bevétellel rendelkezik az adóévet megelőző négy adóévből legalább két adóévben.", "(A jegyzői székben dr. Aradszki Andrást Földi László váltja fel.)", "A törvényjavaslat egyik legfontosabb része Magyarország szempontjából az elismert belföldi kiegészítő adó bevezetése, amely miatt a külföldi végső anyavállalatnak nem kell figyelembe vennie a magyar leányvállalatot a minimumadó-kötelezettség meghatározásakor, azaz külföldön nem kerül megadóztatásra a magyar leányvállalat eredménye. A tervezet alapján az elismert belföldi kiegészítő adó alapját a magyar számviteli szabályok alapján lehet meghatározni.", "(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Berki Sándor váltja fel.)", "A kiegészítő adó mértékét úgy kell meghatározni, hogy a törvényjavaslat szerint meghatározott adóalapot szorozzuk a 15 százalékos minimumadókulcs és az effektív adókulcs százalékpontos különbözetével. Például, ha a jövedelem 1 milliárd forint, a tényleges adókulcs 10,5 százalék, akkor a kiegészítő adó az 1 milliárd szorozva 4,5 százalék, ami 45 millió forint.", "A törvényjavaslat másik fontos vívmánya a halasztott adó koncepciójának a magyar számviteli szabályokba történő beépítése, mely révén a kiegészítő adókötelezettséggel a magyar számviteli törvény szabályai szerint megállapított csoportok nem kerülnek versenyhátrányba.", "A halasztott adó a számvitelben egy olyan elméleti követelést vagy kötelezettséget jelent, ami abból származik, hogy bizonyos típusú eszközöket és forrásokat eltérő módszerrel kell értékelni a számviteli és adójogszabályok szerint.", "A globális minimumadó implementációjával összefüggésben az előterjesztés szerint 2024-től egy új K+F társaságiadó-kedvezmény kerül bevezetésre. A javaslat alapján az adózó adókedvezmény alkalmazását választhatja, mely négy év elteltével készpénzben visszatérítendővé teszi az adókedvezményi összeg fel nem használt részét. Az adózó használhatja a jelenleg is meglévő K+F kedvezményt, vagy választhatja az új típusú kedvezményt, és a választása öt adóévre szól.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák annak elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}