Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló T/5882. számú törvényjavaslat expozéjában a törvényjavaslat szakmai céljait, illetve szabályozási tárgyköreit viszonylag részletesen elmondta és indokolta, így ezekre nem fogok újra külön kitérni. Annyit tudok mondani, hogy a Btk.-nak, a Be.-nek és magának a Bv.-törvénynek, illetve a büntetés-végrehajtási, fogvatartási szabályoknak a kvázi novellisztikus átalakítása mögött szakmai érvek lehetnek, jogalkalmazási érvek lehetnek. Mi se láttunk olyat és nem is hallottunk olyanról például a bv. tekintetében, hogy azt bármilyen szakmai körben, külső szakmai körben bárkivel is egyeztették volna, de a szabályozás tapasztalatokon alapuló korrekciójának így első ránézésre még akár meg is felelhetne.

(16.10)

Ugyan árnyalja a képet a bv. tekintetében, hogy a jelenlegi Belügyminisztérium évek óta ‑ tudomásunk szerint ‑ nem enged be senkit a büntetés-végrehajtási intézetekbe, olyan jogászokat vagy akár kutatókat, akik mondjuk, ott a börtön működésével kapcsolatos tudományos ‑ akár tudományos ‑ munkát végezhetnének, és mondjuk, visszajelzést adhatnának arról, hogy a jelenleg működő rendszer szakmai szempontból milyen. Bizonyára megvan rá az okuk, bár a rendszerüktől eleve nem idegen ez. Ezért aztán semmi mást nem tudunk, mint egy parancsuralmi rendszerben működő büntetés-végrehajtás jelentési láncolataként a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, aztán onnan a Belügyminisztériumba megérkező jelentéseket, amelyeknek azért az őszinteségéhez általában a dolog természeténél fogva némi kétség mindenképpen járul.

De ha már a büntetés-végrehajtási törvény módosításáról beszélünk, egyszerűen nem lehet elmenni szó nélkül amellett, államtitkár úr, hogy kreditrendszer van, meg a büntetés-végrehajtás hatékonyságáról, a fogvatartottak tényleges viselkedésével összefüggésben a különböző fokozatok közötti mozgatás fontosságáról, a reintegráció fontosságáról szóló törvényjavaslatot tárgyalunk, akkor, amikor ország-világ előtt a magyar kormány fogja magát, és közel 1500 jogerősen elítélt embercsempészt egy migrációs válsághelyzet közepén egy tollvonással, szó nélkül kienged a magyar börtönökből. És itt hiába magyarázza hétfőn, már nem is tudom, valamelyik államtitkár, hogy nehogy már a magyarok fizessék a büntetés-végrehajtás számláját ‑ ez nem erről szól, államtitkár úr! Ez arról szól, hogy totális csőd és kudarc, amit a magyar kormány ezen a területen csinál. Hát, azért tartjuk a magyar államot, hogy ha a rendőr elfogja, az ügyész vádat emel, a bíró valakit jogerősen elítél, annak a büntetés-végrehajtásáról a magyar kormány gondoskodjon! Nem arra, hogy fogja magát, aztán egy kormányrendelettel a szomszédunkban dúló háborúra hivatkozva szélnek eresszen 1500 bűnözőt, ráadásul olyanokat, akiknek a tevékenységének köszönhetően egyébként a határkerítés mellett most már kvázi állati őrjöngéseket nézegetünk, meg lőfegyverhasználatot, meg a rendőrök fizikai megtámadását! Erre építik a politikájukat. Egészen elképesztő!

Itt szeretném szóvá tenni azt, amit írásbeli kérdésként is be fogok nyújtani, államtitkár úr ‑ bár ön nem a Belügyminisztérium államtitkára, de látom, hogy az agrárterületektől egészen idáig egészen jól képviseli vagy próbálja képviselni a kormány érdekeit ‑, nem tudom, tájékoztatták‑e vagy tud‑e róla, de az a hír járja, hogy október 1-je óta a Belügyminisztérium nem fizeti a vállalkozóknak azt a díjat, ami az elektronikus lábbilincs működtetéséhez szükséges. Ez azt jelenti, hogy a nagy reintegrációs őrizet, vagy bármilyen más elterelési büntetési módszer tekintetében a mostani tudásunk szerint ‑ kíváncsi leszek, hogy erre mit válaszol majd a kormány; nyilván az érintettektől jön ez az információ, mármint a rendőröktől és a bv.-sektől ‑ konkrétan visszatértünk arra a helyzetre, hogy az egyébként is túlterhelt és az alapfeladatait alig ellátni képes rendőröket küldözgetik ki a lakásokra, hogy megnézzék, hogy a kedves delikvens még ott van‑e, vagy már rég valahova lelépett.

Szóval, az egész helyzet ilyen szempontból rettenetesen álságos, és még egyszer mondom, nem tudjuk, hogy ez a rendszer, amelyet kidolgozott a kormány vagy maga a bv., megállja‑e a helyét; majd az idő el fogja dönteni. De azt azért szeretném hozzátenni, az nem jó dolog, hogy a kormánytól függetlenül, még akár kutatási jelleggel sem lehet ezeknek a rezsimeknek és jogszabályváltozásoknak a hatékonyságát bárkinek vizsgálnia. Szerintem az önök érdeke is lenne, hogy ilyen anyagok szülessenek.

És akkor végezetül, tisztelt államtitkár úr, miről nem beszélt? Hát, nem beszélt arról, hogy a köztársasági elnöki kegyelmi szabályokat önök most ebben a törvényben átszabják. Ugye, van az a mondás, hogy ha valami úgy hápog, mint egy kacsa, úgy néz ki, mint egy kacsa, akkor az minden bizonnyal egy kacsa. Na most, ha egy törvényjavaslat már megint névre szóló jogalkotásnak néz ki, aminek az eredményeképpen egy terrorcselekmény és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt jogerősen elítélt személynek a közéletbe évekkel korábban való visszatérését önök most előkészítik, majd ‑ nem tudok mást mondani ‑ aljas indokból megszavazzák, kereszténydemokrata barátaink is, azokét, akik egyébként többek között a mellettem ülő Hiller István házába belőttek, azt önök minek nevezik? És hogyan lehet azt egy ilyen törvényjavaslatba berakni, majd sunnyogni, mint ha ott sem lenne?!

Tisztelt Államtitkár Úr! Egészen elképesztő, szomorú és visszautasítandó ennek a törvényjavaslatnak ez a része. Én nem tudom, milyen gesztusokat akarnak még tenni a szélsőjobbnak, de tessék már megérteni, van egy pont, amit talán nem kéne átlépni! És itt nem vélelmezett elvi különbségekről van köztünk szó, hogy valaki szerint az a normális, ha más embertársaink kirekesztéséről meg megbélyegzéséről szól a politikánk ‑ reméljük, Magyarországon ennek annyi támogatottsága marad, ami szokott lenni, és nem több; ez egy politikai kérdés, amit mélyen megvetek, de ez az én magándolgom ‑, hanem arról van szó, hogy az ügyészség szerint terrorcselekmény és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt a magyar bíróságok által jogerősen elítélt embert fognak önök visszahozni a közéletbe. Ez most a legfontosabb probléma? ’23 őszén?

Szégyelljék magukat! Ezt a törvényjavaslatot nem lehet megszavazni. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiból.)