Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS építési és közlekedési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Látva ellenzéki képviselőtársaim aktív részvételét a parlamenti munkában, azt gondolom, hogy mérsékelten élek vissza a türelmükkel, és megpróbálom együttesen teljesíteni a három feladatot.

Mindenekelőtt szeretném megköszönni azoknak a képviselőtársaimnak, akik részt vettek a törvény előkészítésében akár a parlamenti szakaszban, akár a parlamenti vitában, hogy a munkájukkal, illetve elképzeléseikkel és javaslataikkal ehhez hozzájárultak, mármint a törvény sikeréhez.

T/3677. számon nyújtottam be a törvényjavaslatot a kormány nevében április 19-én, az általános parlamenti vita megkezdődött május 23-án, és közben az Európai Bizottsággal folyamatos egyeztetéseket folytattunk annak érdekében, hogy az Európai Bizottságot részben előzetes konzultáció jegyében tájékoztassuk, részben ‑ amennyiben szükséges ‑ a törvényben az európai uniós jognak való megfelelés érdekében változtatásokat hajtsunk végre az elfogadás pillanata előtt.

Az Európai Bizottsággal való egyeztetés első szakasza lezárult, az Európai Bizottság ebben a szakaszban érdemi észrevételt nem tett. Az Európai Bizottság azt jelezte Magyarország képviselőin keresztül, hogy a gyakorlati alkalmazást kívánja monitorozni, és így ezáltal a parlamenti elfogadás előtt ez az akadály nem áll fenn. Szeretném azt nyomatékosan megjegyezni, hogy meggyőződésünk szerint ‑ amit az Európai Bizottság eddigi álláspontja semmiképpen nem cáfolt ‑ semmiféle európai uniós jogba vagy normába nem ütközik a törvény elfogadása.

Azt az elvi kérdést vagy azt az elvi vitát ismét nem szeretném megnyitni, amit egyszer már lefolytattunk itt, illetve megkezdtünk, hogy a magyar állam végrehajtó hatalmának milyen joga és kompetenciája lehet arra nézve, hogy az állam érdekében, a köz javára beruházásokat valósítson meg.

(18.50)

Az én meggyőződésem az, hogy ez önmagában a költségvetési törvény elfogadásával egy felhatalmazást jelent, hiszen minden évben az éves költségvetési törvényben benne van az éves beruházási előirányzat minden minisztériumnál, minden tárcánál. Erre akár a parlamenten kívül a végrehajtó hatalom kormányrendeletekkel megalkothatná a saját játékszabályait, mint ezt tette korábban, 32 éven keresztül.

Nagyon fontos ellenőrzési jogosítványt ad a parlament kezébe a törvény elfogadásának lehetősége, és jól mutatja be azt a rendszert, és vonja be a törvényhozó hatalmat is a végrehajtó hatalom egyik fontos feladatába, az állam fejlesztésébe, az ország építésébe, hogy két jogszabályt terjesztünk tulajdonképpen a parlament elé. Az egyik az állami beruházások rendjének szab új menetet, ahogy Bóna képviselőtársam elmondta, és ahogy az előterjesztésből kiderül. Sajnos, nem együtt és nem egyszerre, hanem az egyeztetések elhúzódása miatt külön kerül beterjesztésre a magyar építészetről szóló joganyag, de a kettő együttesen fogja annak a keretét meghatározni, hogy Magyarországon hogyan és milyen módon, milyen formában lehet beruházni majd.

Lefolytattak egy vitát a képviselőtársaim a centralizáció- decentralizáció ügyében. Az ellenzéki képviselőtársak érdemi felszólalásai a jegyzőkönyvek áttanulmányozása mellett arra vonatkoztak, azt a közvetkeztetést vontam le, hogy a centralizáció volt a legsúlyosabb kérdés, sőt a kormánypárti frakciókban is a települési önkormányzatok közül jó néhányan hallatták hangjukat, képviselték az érdekeiket, hogy vajon ez a koncentrálás mennyiben teszi hatékonnyá vagy mennyiben teszi jobbá a beruházásokat.

Nekem meggyőződésem, hogy kevesebb forrásból akkor lehet jobbat építeni, ha a beruházások levezénylése egy professzionális menedzsment, egy professzionális kéz által történik, de tárgyalásokat folytattunk az önkormányzati szövetségekkel. Én egy ötpontos megállapodást javasoltam Karácsony főpolgármester úrnak is; egyrészről, hogy az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsnak legyen tagja a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Budapest Főváros Önkormányzata is, az Építési és Közlekedési Minisztérium és az az önkormányzat, amelynek a területén zajlik az állami beruházás. Magyarország összes területe fel van osztva települési, önkormányzati territoriális jogkörre, tehát minden települési önkormányzat területén zajlik minden beruházás, és ez az önkormányzat legyen konzorciális partnere a magyar államnak.

Ha az önkormányzat úgy gondolja, hogy az állami beruházás megvalósítására kész és képes, akkor fordulhasson a minisztériumhoz. Ha a minisztérium 15 napon belül nem veszi át a beruházás megvalósítását, akkor a beruházás megvalósítása az önkormányzatot illeti. Az önkormányzat területén végrehajtott beruházás tulajdonjoga, illetve az ingatlan tulajdonjoga, amire ez történik, nem kerül az állam tulajdonába átmeneti jelleggel sem, azon az állam nem hajthat végre ilyen típusú akciókat vagy jogi lépéseket, partnerként és együttműködésként ajánlottam az adott állami beruházás tekintetében, hogy közösen valósítsuk meg a területileg illetékes önkormányzattal. Az a benyomásom alakult ki, hogy az érdekképviseletek és a Fővárosi Önkormányzat is nyitott volt ezekre a kezdeményezésekre.

Szeretném jelenteni az Országgyűlésnek, hogy megtárgyalta a Gazdasági Bizottság, a Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a Törvényalkotási Bizottság, és az előterjesztéshez összesen 12 módosító indítvány érkezett. Sajnálom, hogy ezt a nagyon fontos témát a képviselőtársaim közül ‑ az ellenzéki képviselőtársaimra vonatkozik a megjegyzés ‑ egyedül Szabó Sándor képviselőtársam méltatta arra, hogy egyéni országgyűlési képviselői indítványt tegyen, a többiek számára a nagy politikai lózungokon túl nem volt fontos az előterjesztés, holott én itt a felszólalásomban kértem a képviselőtársaimat, hogy járuljanak hozzá a tudásukkal, tapasztalatukkal és véleményükkel a törvény esetleges korrekciójához vagy javításához. Említette Bóna Zoltán képviselőtársam, hogy bizonyos tekintetben tettünk kivételeket, ehhez kapcsolódik majd a hatályba léptetéssel kapcsolatos észrevételem is.

Röviden szeretném tehát keretbe foglalni azt, hogy az állami beruházások rendje és a magyar építészetről szóló törvény határozza meg, hogy Magyarországon mit lehet építeni. Az új rendszer felépítése azon alapszik, hogy értékelnünk kell az eddigi eredményeket vagy éppenséggel hiányosságokat és hibákat, ezt meghaladóan pedig az egész törvénynek a szellemisége a szuverenitás, az önrendelkezés érvényesítésére épül.

Fontos, hogy a beruházásokat teljes egészében újragondoljuk: mit építünk, hol építjük, miből és mennyiből építjük, hogyan építjük ezeket meg, kikkel és minek a közreműködésével, milyen alapanyagokkal fogjuk ezt megvalósítani. Azt gondolom, hogy ott ruházzunk be, ahol a leginkább erre szükség van, ez a törvény szellemisége, és az is nagyon fontos, hogy a nemzeti hagyományok, a hely szelleme, a polgári jó ízlés védelme érvényesítésre kerül minden állami beruházás esetében. Magyar alapanyagból, magyar munkavállalókkal, magyar szakemberekkel, magyar szaktudással, magyar tudással valósul meg a magyar haszon érdekében, tehát ez egy vállaltan patrióta törvényjavaslat, amely kedvezni kíván a magyar gazdasági szereplőknek.

Először jelenik meg az állami beruházásokról szóló joganyagban a fenntarthatóság szempontja két szempontból: egyrészről nyilván ökológiai értelemben és ökonómiai értelemben is, tehát a természetvédelem fontossága, az épített környezet és a természet viszonyának állami szabályozása az állami beruházások tekintetében, másrészről a fenntarthatóság kérdése, hogy amit megépítünk, azt mi és az utánunk jövők képesek legyenek működtetni és üzemeltetni ‑ ez legalább olyan fontos, mint maga az építkezés valósága.

Az új beruházási eljárási rend tíz évre transzparenssé teszi a törvényhozó hatalom előtt, hogy a végrehajtó hatalom melyik szakágazatban mit kíván megvalósítani. 106 egyéni választókörzet számára a következő fél év ebből a szempontból döntő jelentőségű lesz, hiszen az egyéni körzetekben megvalósuló állami beruházásokat ebben a fél évben kell eldönteni, és ebben a listában ezeknek érvényt szerezni, legyen szó akár iskoláról, óvodáról, kórházfelújításról, rendőrségi épületről, tűzoltóságról, járási hivatalról. Ezek most tíz évre el fognak dőlni, hogy ez a kormány a választók bizalmából mit kíván megvalósítani.

Szeretném azt is elmondani, hogy igen, ez egy kézbe veszi a beruházásokat, egy központi és erős kézzel vezényli le a beruházásokat, de természetesen a beruházások eldöntésében van demokratikus legitimáció, nem is akármilyen, hiszen nem én hozok döntést, hanem a szakágazati miniszterek, illetve a kormány egésze hoz testületi döntést. Ezenkívül egészen biztos, hogy törekszünk a modernitás szempontjainak az érvényesítésére és a patrióta szempontok érvényesítésére.

Az egyeztetéseket két alkalommal folytattuk le: mielőtt a törvényt benyújtottuk, 25 szervezettel folytattunk le egyeztetést, és 900 javaslatot mérlegeltünk; a törvény benyújtása részeként a társadalmi egyeztetésben ezer javaslatot mérlegelt az előterjesztő, és került a parlament elé, ahol további megfontolni való javaslatok is voltak.

Itt szeretném azt megjegyezni, hogy a törvénnyel kapcsolatban egy nyitott kérdés maradt a hatálybalépést illetően, ezért kértem az Országgyűlést a mai nap folyamán, hogy holnap ne legyen zárószavazás az előterjesztésről, ezt halassza el az Országgyűlés, járjon az bármilyen következményekkel is. Ennek az az oka, hogy a két törvény benyújtása, tárgyalása, hatályba léptetése kettévált, ezért vannak olyan joganyagi részek, amelyeknek a hatályba léptetéséhez átmeneti időre van szükség. Tehát az állami beruházások rendjéről szóló új törvényjavaslat hamarabb lép hatályba, mint a magyar építészetről szóló törvényjavaslat, és amit még nem tudunk szabályozni a magyar építészetről szóló törvényjavaslatban, annak az átmeneti hatályban tartását javasolom az Országgyűlésnek. Ez egy jogtechnikai jellegű javaslat, de ennek a rendezése, úgy gondolom, nélkülözhetetlen.

Még egyszer megköszönve tisztelt képviselőtársaimnak a vitában való részvételt, azoknak a képviselőknek, akik az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak, vitára alkalmasnak és reményeim szerint elfogadásra alkalmasnak találták, szeretném megköszönni a közreműködését. Jelzem, hogy a tavaszi ülésszakon szeretném a parlament elé benyújtani a magyar építészetről szóló joganyagot, amit szeretném, ha az őszi ülésszak alkalmával tűzne napirendre az Országgyűlés, tárgyalná ki alaposan. Tehát most benyújtjuk, ősszel kerülne megtárgyalásra, és még a nyáron alkalom nyílna az abban foglalt joganyag és javaslatok megfontolására. Elnök úr, igyekeztem a türelmével nem visszaélni. (Taps a kormánypártok soraiban.)