Mátrai Márta (Fidesz)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kormány benyújtotta a T/4024. számú törvényjavaslatot a Magyar Corvin-láncról, a Magyar Corvin-lánc Testületről. Ebben a tárgykörben több megelőző törvény és kormányrendelet egységbe foglalása és korszerűsítése található. A T/4024. számú előterjesztés hatályon kívül helyezi a Corvin-lánc Testületről szóló 2016. évi CXLI. és a testületi eljárási rendre vonatkozó 86/2012. (IV. 26.) kormányrendeletet is.

(17.30)

A Corvin-lánc és maga az elnevezés eredete ‑ függetlenül a keletkezés körülményeitől ‑ a magyar történelem elismert évszázadaiba vezet vissza bennünket. Mátyás király emlékezete mint a nemzet iránti hűség és az ország érdekében végzett kiemelkedő szellemi teljesítmény elismerése, találkozik össze ebben a kitüntetési formában, ami megújítva kerül ma az Országgyűlés elé, erő és alkotó szellem, mint a magyar nép megmaradásának záloga.

Egy ország és egy társadalom fennmaradásában jelentős szerepe van a nemzet boldogulásáért sokat tevő emberek elismerésének. Kétségtelen, hogy a mindenkori politika mást és mást tekint kiemelkedő értéknek, de a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése érdekében kifejtett teljesítmény ‑ csak példákat hozok fel ‑ egy Dohnányi Ernő, Korányi Sándor vagy éppen Teleki Pál esetében ‑ éppoly elismerésre méltó, mint többek között Kallós Zoltán, Nemeskürty István, Szabó Magda vagy Teller Ede munkássága, ahogy az előttem szóló képviselőtársaim ezt megemlítették.

A Corvin-lánccal kitüntetettek mind a magyar szellemi élet elismert képviselői. Mindannyiunk közös igyekezete a magyar kulturális örökség gyarapítása és őrzése, és ezzel a magyar nép megmaradásának támogatása. Az újkori Magyarországon nem minden kormányzás tekintette védendő értéknek a magyar tudomány, művészet, oktatás és művelődés ilyenfajta jutalmazását, azonban a polgári kormány következetesen ragaszkodik a nemzetet gyarapító felemelő értékek elismeréséhez.

Amilyen nehéz volt elfogadtatni ezen állami kitüntetésnek a magyar szellemi élet számára biztosított kiemelkedő jellegét, ahhoz képest az előttünk fekvő változtatás csak az eredeti törvények és rendeletek korszerűsített változatát tartalmazza.

A törvényjavaslat alapján a legmagasabb közjogi méltóság lesz a második legrangosabb kitüntetés gazdája. Remélhetőleg minden képviselőtársunknál elismerésre talál az a tény, hogy az állami kitüntetés adományozása a köztársasági elnök hatáskörébe kerül a miniszterelnök előterjesztése alapján. Külön kiemelném, hogy az adományozásra vonatkozó javaslatot bárki indítványozhatja a Corvin-lánc Irodánál, amely kiszélesíti a kezdeményezők körét.

A Corvin-lánc Testület, amelynek tagjai a korábbi díjazottak, az elkövetkezőkben köztestületként fog működni. Elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják. A Corvin-lánc Testület munkáját a Magyar Corvin-lánc Testület titkársága látja el, melynek vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki. A testület legfőbb szerve a közgyűlés, melynek létszáma 15 főnél nem lehet több. Ezzel a jogszabályi változtatással a testület köztestület rangjára emelkedik, és intézményként működik tovább. A törvényességi ellenőrzést a testületek működése felett az ügyészség látja el.

Tisztelt Országgyűlés! A T/4024. számú törvényjavaslat alapján a Corvin-lánc az állami kitüntetések sorában egy kiemelkedő elismerés, amely a nemzeti felemelkedést szolgáló, korszakokon átívelő szellemi iránytű. Jelen törvényjavaslattal az adományozás feltételei még jobban kiteljesednek.

Ez a kor szellemének megfelelő törvényjavaslat, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)