Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Választási Iroda az idei év elején kidolgozta és elküldte az Igazságügyi Minisztérium részére az e-ügyintézés eszköztárának megújítására és kiterjesztésére szolgáló törvénymódosító javaslatait. Fontos kiemelni, hogy a Választási Iroda a javaslatcsomagot a parlamenti pártok részére is megküldte, így ők is megtehették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket az iroda felé.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja összefoglalóan a választási eljárás modernizálása, illetve az ügyintézés megkönnyítése az ügyfelek és a választási szervek számára egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a választójog gyakorlásának elősegítése és a jogorvoslati jog hatékony gyakorlása érdekében jelenleg is lehetővé teszi az elektronikus eszközök igénybevételével történő ügyintézést.

Az elektronikus ügyintézési lehetőségek körének kialakításakor korábban a jogalkotónak egyrészt figyelemmel kellett lennie arra, hogy a választópolgárok és egyéb szereplők lehető legszélesebb köre tudjon élni az egyszerűbb ügyintézést lehetővé tevő megoldásokkal, ugyanakkor a biztonsági követelmények szem előtt tartásával az esetleges visszaélések kizárhatók legyenek. E megfontolások alapján a névjegyzéki kérelmek elektronikus benyújtására a hatályos szabályok szerint jelenleg kétféle ügyintézési mód is a választópolgárok rendelkezésére áll. A kérelmek egyrészt benyújthatók biztonságos, ügyfélkapus azonosítási mód igénybevételével, másrészt az ügyfélkapuval nem rendelkező választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy néhány személyes adat megadásával valószínűsítsék, hogy a saját nevükben adják be a kérelmet. Ezek mellett lehetséges levélben, személyesen vagy meghatalmazott útján is benyújtani a kérelmet.

Az Országgyűlés az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében 2015-ben elfogadta az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt, melynek célja az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése, a technikai fejlesztések jogalapjának biztosítása és az ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása.

Jelen törvényjavaslat célja a névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmek tekintetében az azonosítás nélküli ügyintézési módok lehető legszűkebb körre korlátozása, az ügyfél-azonosítás kiterjesztése a Központi Azonosítási Ügynök által nyújtott valamennyi azonosítási módra, az automatikus döntéshozatal bevezetése, továbbá az ügyintézési megoldások és folyamatok optimalizálása.

(16.50)

Ennek keretében a törvényjavaslat általános jelleggel megállapítja, hogy a választópolgárok milyen módon nyújthatják be a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmüket, valamint, hogy milyen módon kézbesítik számukra a választási iroda döntését. Így a kérelmek elsősorban elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően nyújthatók be, emellett megmarad a személyesen vagy meghatalmazott útján történő ügyintézés lehetősége is. Az azonosítás nélküli benyújtási módok ‑ tehát a levélben, illetve elektronikus úton, azonosítás nélküli benyújtás ‑ szűk körre, a mozgóurna igénylésére és a névjegyzékbe vételre korlátozódnak, a telefaxon történő ügyintézés lehetősége pedig megszűnik.

Fontos változás, hogy a választási iroda döntését elsősorban tárhelyre küldéssel kell közölni, emellett azonban a választópolgár meghatározhat más kézbesítési módot is, így például személyes átvételt vagy e-mail útján történő kézbesítést. A törvényjavaslat továbbá lehetővé teszi azon névjegyzéki ügyekben, amelyek mérlegelést nem igényelnek és a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthetők, az automatikus döntéshozatalt; ez a választási irodák munkaterhének jelentős részét váltja ki. Emellett a törvényjavaslat a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel az önkormányzati és a nemzetiségi választások kapcsán nyolc napban határozza meg a választás eredménye elleni bírósági felülvizsgálatok elbírálására irányadó határidőt.

Tisztelt Képviselők! Az eddigieket összegezve: a fenti intézkedésekkel sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá válik a választópolgárok joggyakorlása, és a választási irodák adminisztratív terhei is jelentős mértékben csökkennek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)