Szabó Sándor (MSZP)

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az előttünk lévő törvényjavaslatnak a központi eleme a végrehajtási rendszer átalakításáról szól, így a felszólalásomban én is erre kívánok koncentrálni. Elöljáróban azt el kell mondanom, hogy bár a javaslat elgondolása a büntetés-végrehajtás átalakításáról egyébként támogatható volna, a rendszerszintű garanciák hiánya azonban, azt gondoljuk, nagyban aláássa a javaslat jobbító törekvéseit.

Nem kívánom elmondani a javaslat lényegét, hiszen az államtitkár úr és több képviselőtársam is beszélt már erről, hogy a jelenlegi hatályos rendszer három fokozatából egy új besorolási rendszerben egy ötfokozatú kategóriarendszer alakul ki, a kreditrendszerről sem kívánok sokat beszélni, hiszen erről is nagyon sokat hallhattunk az előttem lévő felszólalóktól ‑ ugye, itt arról van szó, hogy az elítélt kreditpontokat gyűjthet, és különböző kategóriákba kerülhet, de hát veszíthet is pontokat ‑, ezekről most már nem kívánok szólni. A javaslat külön kitér arra, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett a külföldi állampolgárságú fogvatartottak száma Magyarországon, ami ‑ ez is elhangzott ‑ jelentős terhet jelent a büntetés-végrehajtási intézmények számára.

Mint ahogy egyébként korábban említettem, az viszont megállja a helyét, hogy a javaslat által elérni kívánt büntetés-végrehajtási célokkal önmagában a jelenlegi törvényben nincsen semmiféle probléma. Egy olyan büntetés-végrehajtási rendszer, amely egyébként tényleg figyelemmel van az elítélt magaviseletére, és segíti a későbbi társadalmi reintegrációját, kifejezetten előnyös is volna, különösen a jutalmak és a fenyítések rendszerének egységesítése, garanciákhoz kötése, a fogvatartottak számának átláthatóvá tétele, a jogorvoslati jog érdemben történő biztosítása a rendszerszintű visszaélési joggyakorlat megszüntetését eredményezheti, ami, azt gondoljuk, kifejezetten előnyös lehetne.

Azonban sajnálatosan az mondható el, hogy a jelenlegi büntetés-végrehajtási gyakorlatból nem következik egyenesen az, hogy ezek az elvek egyébként megfelelő módon érvényesülni fognak a jövőben. Egyrészt alapvetően látható, hogy a Fidesz büntetőpolitikája a büntetés-végrehajtási intézményekben való büntetésletöltést preferálja, sőt egyes esetekben egyfajta szociálpolitikai csődként is erre tekint az eredményeit nézve, hiszen szervezeti rendszereken keresztül kívánja ezt a problémát orvosolni. Ez volt például látható a hajléktalanság kriminalizálásánál, amit ráadásul a keresztényi szeretetre hivatkozva büntethetővé is tettek, vagy a pénzbüntetés befizetése helyett a fogdában való leülésnél is hasonlókat tapasztalhattunk. Ez utóbbi eset a legszegényebbeket sújtja leginkább, hiszen önszántából senki nem dönt úgy, hogy inkább leüli a büntetését.

Történik mindez úgy, hogy egyébként egy fogvatartott napi költsége ma háromszor akkora, mint az egy nappal letöltendő pénzbírság összege. Ezt a helyzetet egyébként tovább súlyosbítja a pénzbírságot leülők számának a folyamatos növekedése is. 2019 és ’21 között 53 százalékkal növekedett azoknak az aránya, akik bírság miatti elzárásra kényszerültek. Ez a szám egyébként lélekszámban is nagyobb, 105 ezer főről 161 ezer főre való növekedést jelent, és hát, ahogy a gazdasági helyzetet látjuk, annak romlásával ez az arány valószínűleg vagy vélhetőleg tovább fog emelkedni.

Hasonló problémát jelent a börtönök túlzsúfoltsága is ‑ erről, azt hiszem, képviselőtársam, Sebián-Petrovszki képviselő úr már beszélt ‑, ami, azt gondoljuk, szintén az önök büntetőpolitikájának az eredménye, annak a büntetőpolitikának, amely az elmúlt 33 évben azt eredményezte, hogy soha nem ültek még annyian rács mögött, mint most, annak ellenére, hogy egyébként a lakosság száma folyamatosan csökken.

A túlzsúfoltságot ráadásul tovább fokozta, hogy a börtönépítések nagyban csúsztak, azokat az eredeti tervekben szereplő időpontokhoz képest évekkel később sikerült megvalósítani, vagy egyáltalán nem sikerült megvalósítani. Elég csak a tavalyi évi statisztikára tekinteni a probléma megértéséhez, a túlzsúfoltság mértéke ugyanis 2022. december 31-én, a tavalyi év végén 107 százalékos volt. Emiatt hazánkat egyébként folyamatosan bírságolta az Emberi Jogok Európai Bizottsága az alkalmatlan fogvatartási körülmények miatt. Ezt a problémát a kormány egyébként részben azzal próbálta orvosolni, hogy ide-oda pakolgatja a rabokat a magyarországi börtönök között, csak idén januárban több mint ezer rabot szállítottak át, de évek óta így próbálják kezelni a túlzsúfoltságot.

Hasonlóan problémás a fogvatartottak társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati hozzáállás is. A fogvatartottak látogathatóságát és kapcsolattartását a kormány évek óta nehezíti, aminek következtében a fogvatartottak tulajdonképpen elveszítik társadalmi kapcsolataikat, ami ismételten nagymértékben megnehezíti vagy megnehezítheti későbbi visszailleszkedésüket.

A javaslatot ennek fényében kell értelmezni, különösen arra való tekintettel, hogy a javaslat maga is a módosításait több ponton ‑ mint ahogy korábban említettem ‑ a kapacitások hatékonyabb kihasználásával indokolja. Nincs másról szó tehát, mint hogy a kormány ‑ hasonlóan más területhez ‑ itt sem tudja biztosítani a megfelelő körülményeket, és tulajdonképpen adminisztratív eszközökkel próbálja megoldani ezeket a kérdéseket. A problémák egyebekben hasonlóak a szokásos jogalkotásban megszokottakhoz, a részletszabályok ismeretének hiánya kiüresíti a jogszabály vonatkozó részét.

A fentiekben ismertetett hozzáállás miatt nem áll rendelkezésre a fogvatartottak fejlődéséhez és reintegrációjához szükséges, az eltérő képességekre, valamint az igényekre reagáló érdemi segítségnyújtás, így önmagában a teljesítőképesség értékelése azt a veszélyt rejti magában, hogy a rossz helyzetben lévők még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek.

Ezekre, valamint a garanciák rendszerszintű hiányára tekintettel a jelen javaslat még a legjobb szándék mellett sem támogatható egy teljesen átfogó büntetőjogi reform nélkül, mi ezt így, ebben a formában nem tudjuk támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak.