Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, a Fenntartható Fejlődés Bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mind a bizottsági ülésen, mind előtte a plenáris ülésen megegyeztünk abban, hogy a víz maga az élet, hogy nemzeti sorskérdésről beszélünk, amikor egyébként a vízgazdálkodás, a vízellátás kérdéseiről beszélünk. Abban is ugyan véleménykülönbségek voltak és vannak, hogy milyen mértékben, de abban egyetértés volt, hogy nagyon-nagyon nehéz állapotban van ez a víziközműrendszer, az infrastruktúra.

Én ezért is azzal szeretném kezdeni ezt a felszólalást, hogy tisztelettel megköszönöm az ágazat vala-mennyi dolgozójának, hogy áldozattal végzi a munkáját nehéz körülmények között, adott esetben egyébként megalázóan alacsony bérek miatt is. Teljesen világos, hogy ha ők nem állnának helyt, akkor nagyon sok helyen bajba kerülne a legfontosabb közszolgáltatás, tehát az ivóvízellátás biztosítása.

Valóban, a bizottsági ülésen is kifejtettem részletesebben, hogy mit gondolok az ágazat, az infrastruktúra nehéz helyzetéről. Elhangzott az, hogy a statisztikák alapján már 20 százalék alatt van a megfelelő minősítésű csőrendszerek aránya. Beszéltünk a rendkívül magas hálózati veszteségről, amely a 25 százalékot közelíti, tehát ilyen arányban a megtermelt ivóvíz elfolyik a rossz csőhálózat miatt.

Arról is szót ejtettem, hogy ugyan nagyon nehéz volt a 2010-es örökség, de azóta megduplázódott a csőtörések száma, tehát a helyzet egyértelműen rosszabb lett, és bizony látható, főleg nyári időszakban, hogy nagyon sok helyen, és nem csak néhány helyen az országban bizony kihívást jelent az ivóvízellátás folyamatossága, ennek a biztosítása. Mondhatjuk, én ezt egy kisebb személyes sikerként élem meg, hogy nem olyan régen miniszterelnök urat egy azonnali kérdés formájában erről kérdezhettem, és ő maga is már visszaigazolta, hogy 3000 milliárd a forráshiány, míg jó egy évvel korábban még abban egyetértettünk, hogy 1000 milliárd, akkor még nem fogadta el miniszterelnök úr, hogy 3000 milliárd. Az én megítélésem szerint egyébként most már sokkal rosszabb a helyzet, nyilván jelentős inflációval is szembesültünk. Egyébként a 3000 ezer milliárd forintos becslés egy 2017-es adat, akkor a Megyei Jogú Városok Szövetsége egy átfogó stratégiai dokumentumot készített, és nem a szükséges, hanem a hiányzó forrásokat így becsülték meg, tehát egészen elképesztő a probléma.

A korábbi kormányzati döntések és a jelenlegi helyzet közötti összefüggésekről muszáj volt megemlítenem a bizottság ülésén is azt, hogy már 2015-re kellett volna azt a bizonyos átfogó felmérést elkészíteni, amit most indít el a kormány gyakorlatilag. Évek óta hallgatjuk, hogy valamiféle átfogó stratégia készül. Ennek kapcsán is az volt a döntés, hogy 2021 végéig kell valamiféle konkrét lépéssorozatot felvázolni.

Tehát én amellett érveltem, és azért sem tudtam támogatni ezt a törvényjavaslatot, ez volt az egyik oka, mert egyszerűen nem látom az ágazat helyzetének a súlyosságához mért szigorú ütemezést és lépéssorozatot, következetes lépéssorozatot ebben a törvényjavaslatban és általában a kormány részéről, és emiatt én azt gondolom, hogy ezek a lépések elégtelenek.

Felhívtam a figyelmet arra is, hogy ugye, az Országgyűlés már elfogadta az idei évi költségvetést, és ha megvizsgáljuk annak a számait, akkor látható, hogy az infrastruktúra állapotához mért szükséges támogatási összeg egyszerűen hiányzik, tehát azonnali költségvetési módosításra van szükség. Köszönöm, elnök úr.